Áradt a felgyorsult Tisza és mindent letarolt
A magyarországi kihalt falvakról szóló sorozat egyik legkülönlegesebb túrája, amolyan Tüskevár-érzés volt, amikor Tiszahalász emlékei után kutattunk.
Ukrajna budapesti nagykövete szerint a diplomáciában nem működőképes, hogy a magyar külpolitika érzelmi alapon kezeli a kétoldalú kapcsolatokat.
„Jelenleg választási időszak van Magyarországon, a politikusok előnyökért különböző eszközöket és övön aluli ütéseket is bevetnek” – mondta Sándor Fegyir, Ukrajna budapesti nagykövet az Ukrinform ukrán állami hírügynökségnek adott interjúban a magyar külpolitikáról és a fennálló diplomáciai feszültségekről.
Úgy fogalmazott: „minden országban megengedett a választási folyamat során bármilyen agitáció. Természetesen egyes magyar politikusok túllépnek az etikai kereteken, ezért diplomáciai formában igyekszünk figyelmeztetni őket, hogy ez illetlen.”
Meglátása szerint mindezekre nem a magyar külpolitikához hasonlóan, érzelmi alapon kell reagálni, hanem „hideg fejjel, a nemzeti érdeket szem előtt tartva kell gondolkozni”. Máskülönben kontraproduktivitásba csapna át a helyzet: A politikai manipulációra adott érzelmi reakció csak az ukránellenes erőket segítené – jelentette ki.
A diplomáciai elvárások szerint megkereste és kiemelte a közös pozitív pontokat a két ország kapcsolatában – mondta, majd arról beszélt, hogy „közös a DNS-ünk”, mivel az Árpád-korban is volt ukrán származású királyné, és több királynak is ukrán vér folyt az ereiben. Azt is kijelentette, hogy a két ország ezeréves történelme során nem volt globális jellegű fegyveres konfliktusuk. (Utóbbi nagy mértékben annak tudható be, hogy az említett ezeréves időintervallumnak csak egy kis szeletében volt egymással párhuzamosan szuverén a két állam.)
A romló magyar–ukrán kapcsolatokat – Orbán Viktor választási kampánya mellett – azzal is magyarázza, hogy Kijev sokáig nem foglalkozott a nyugati szomszédaival, hanem kizárólag Oroszországra figyelt, ami sokáig gazdasági szempontokkal is magyarázható volt.
Fegyir mostanában rendszeres vendég a budapesti külügyminisztériumban, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Sebestyén József halála és a palágykomoróci görögkatolikus templom megrongálása miatt is berendelte. Úgy vélte, ezekre az esetekre a magyar fél a tények ellenőrzése nélkül, túlságosan emocionálisan reagál, s szerinte Oroszország érdeke Magyarország és Ukrajna összeugrasztása. A templom felgyújtásáról azt mondta, a történtek azt mutatják, hogy az egész helyzet előre ki volt számítva, a provokációtól a reakcióig.
Fegyir lát lehetőséget arra, hogy a két ország kapcsolata rendeződjön, és arra is, hogy Magyarország megváltoztassa az álláspontját Ukrajna uniós csatlakozásáról – elmondása szerint a külügyminisztériumuk aktívan dolgozik is ezen. Jelentős előrelépésnek látja, hogy Ukrajnának három éven át nem volt magyarországi nagykövete, most viszont van.
A cikk kitér arra, hogy Fegyir késett az interjúról, mivel magyar önkéntesek által küldött segélycsomagot visz ukrán színekben harcoló katonáknak. Elmondása szerint Magyarországról 2022 novembere óta küldenek ilyen segélyeket a frontra, a fegyveres erők különböző alakulataiban harcoló kárpátaljai magyarok kérésére. Ilyen kettős (civil és katonai) felhasználású termékek a speciális töltők, hőkamerák, távolságmérő készülékek és különböző drónok.
A magyarországi kihalt falvakról szóló sorozat egyik legkülönlegesebb túrája, amolyan Tüskevár-érzés volt, amikor Tiszahalász emlékei után kutattunk.
Pannonhalmán mondta el augusztus 20-i ünnepi beszédét a Tisza Párt elnöke.
Kína és Oroszország is részt venne a kidolgozásban, dobta fel az orosz külügyminiszter.
A rendőrség ugyanakkor nem akarja elárulni, hogy milyen bűncselekmény gyanújával indítottak eljárást.