Fidesz–Tisza-küzdelem lesz 2026-ban, és a Tisza áll nyerésre – ezt eddig is tudtuk, de a Republikon Intézet most megnézte a másodlagos választói preferenciákat is. Azt vizsgálták, hogy a két nagy tömb szavazói körében mely kisebb pártok lehetnek a legnépszerűbb alternatívák.
Ki melyik pártra szavazna át, ha valamiért nem voksolhatna az elsődleges favoritjára – ezt kutatta a Republikon Intézet, előrebocsátva, hogy az elsődleges pártpreferenciák alapján nyolc és fél hónappal a jövő áprilisi országgyűlési választás előtt a helyzet az, hogy „két nagy párt szoros versenye jellemzi a politikát, a Fidesz–KDNP és a Tisza küzdelmében az elmúlt időszak adatai alapján a Tisza Párt áll nyerésre”.
A közvélemény-kutató most megnézte a két nagy tábor mögött meghúzódó másodlagos választói preferenciákat is, hogy pontosabb legyen a kép arról, honnan jöttek a két nagy párt szavazói, és mely pártoknak lenne esélye újra harcba szállni értük. Nem meglepő, hogy erre a felmérések szerint amúgy is a parlamenti küszöbhöz legközelebb álló kisebb pártok a legesélyesebbek.
A július első hetében rögzített válaszokból az derült ki, hogy a másodlagos pártpreferenciák esetében a pártválasztók körében a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) a legnépszerűbb alternatíva, 12 százalék szavazna rájuk, ha az első általa választott tömörülésre nem voksolhatna. Szintén 12 százalék szavazna át a Mi Hazánkra. A Demokratikus Koalíció a harmadik helyen áll, 10 százalék szavazna át az immár Dobrev Klára vezette pártra.
A Republikon Intézet következtetése szerint azért ez, a parlamentbe jutásra legesélyesebb három párt a legnépszerűbb alternatíva, mert az emberek többsége nem szeretné, ha a szavazata „elveszne”, azaz, ha nem lenne a voksából közvetlenül mandátum. A pártválasztók bő harmada ugyanakkor nem tudott olyan pártot mondani, amelyikre szívesen átszavazna.
A Tisza-szavazók elsődleges alternatívája az MKKP, 26 százalékuk támogatná. A másodlagos DK-szavazók szintén Magyar Péter pártjától érkeznek: rájuk a tiszások 19 százaléka szavazna át. A Momentum mellé 9 százalék állna, holott az nem is indul, mert a Tisza érdekében visszalépett a választástól – az is igaz, hogy a Tisza eleve sok szavazót vett el a Momentumtól tavaly.
Magyar Péterék potenciális szavazóinak harmada nem tudja, kire voksolna, ha valamilyen okból mást kellene választania. Ebből a szempontból a Fidesz-tábor a „leghűségesebb”: a kormánypárti szavazók több mint fele nem tudja, kire adná a voksát ilyen esetben. A maradék a jobboldali pártoknál maradna: 28 százaléka a Mi Hazánkhoz menne, 9 százalék a Jobbikhoz, amely alap esetben 0 százalékon áll a Republikon mérése szerint.
A „Tiszán-túli” ellenzéki pártok szavazói sokfélék, és másodlagos preferenciáik is szerteágazók, van közöttük átjárás. A legnagyobb részük, 28 százalékuk a Tiszára szavazna át, 22 százalék nem tudja, a többiek mind valamelyik másik „Tiszán-túli” párthoz fordulna, 8 százalék az MKKP-hoz, 7-7 a DK-hoz vagy MSZP-hez, vagy esetleg a többiekhez, de itt már a nagyon elaprózódó minta bizonytalanná teszi a helyzetet.
A Mi Hazánk szavazóinak 44 százaléka a Fideszhez fordulna, ha másik pártot kell váltania. Eszerint bevált a két párt közeledése és a kormánypárt szélsőségek felé tolódása. A Mi Hazánk-szavazók nagy része nem szavazna a Fideszre, 6-6-6 százalékuk pedig az MKKP-hoz, a Tiszához és a Momentumhoz menne. Kérdés, mi történne a Fidesz felé még zárt, jelentős Mi Hazánk-bázissal, ha a két párt még jobban „összeborulna”.
A korábbi hivatali eljáráshoz képest sokkal hatékonyabb módszerrel vették el egy végrehajtó irodáját – értesült a HVG. Úgy tudjuk, más végrehajtók is érintettek hasonló eljárásban, és többen attól tartanak: ha nem ápolnak jó viszonyt a végrehajtói kar vezetésével, akkor beültethetnek valakit a helyükre.
A támogatás összevonható az Otthon Start hitellel is és szakértők szerint jelentős előnnyel járhat az állami foglalkoztatottak számára.
Ha sikerül a kormányváltás, más törvényre is hasonló sors vár.
