szerző:
Kósa András - M. László Ferenc
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Miközben a miniszterelnököt jól ismerő forrásaink szerint Orbán Viktor ezt a négy évet „nagy víziójának megteremtésére” szánta, egyre jobban látszik is, hogy elégedetlen a kormányzati apparátus eddigi teljesítményével. A kormányváltással járó személycserék, átalakítások miatt a „gépezet” egyelőre több helyen a béna kacsa állapotát mutatja. Cikksorozatunk harmadik része.

„Észre sem fogják venni, hogy ez az új vagy a régi kormány.”

„A második ciklus nem arra mandátum, hogy folytassuk, amit megkezdtünk.” A kormányváltás komoly változásokat hozott. Nem véletlenszerű, hanem egy átgondolt államreform éppen soron következő lépésének eredménye.”

Ezek az egymásnak teljesen ellentmondó mondatok ugyanazon személytől valók: Orbán Viktor értékelte így az országgyűlési választások utáni helyzetet. Az első kijelentés a szavazás utáni, április 7-i nemzetközi sajtótájékoztatón hangzott el, a másik üzenetet a magyar nagyköveteknek szánta augusztus 25-én. A két beszédből kitűnik, a miniszterelnök-pártelnök alig négy és fél hónap alatt gyökeresen másképp értékelte a kormánya előtt álló teendőket, és már radikális átalakításokat szorgalmazott az államgépezetben.

©

A hvg.hu több vezető fideszes politikussal, kormányzati tanácsadóval, a döntéshozatalra rálátó háttéremberrel beszélgetve próbálta megfejteni, hogy a fölényes győzelem ellenére miért állt be ekkora fordulat, és ez mekkora zavart okozott a kormányzati apparátusban. Forrásaink szerint az irányváltás jellege és mértéke attól is függött, hogy a miniszterelnök éppen hol állt a fideszes világon belüli erőcsoportokkal szembeni háborújában.

Versenyfutás Orbán kegyeiért

„Átgondolt államreformról” nem lehet beszélni, sokkal inkább kormányfői „víziókról”, „vágyakról” – vélekedtek a kormányzati források. Igaz, azt Orbán korábban már legalább jelezte, hogy senki ne számítson „konszolidációra”. Bár kétségtelen az is, hogy 2013-ban decemberében meg éppenséggel ezt harangozta be egy nagyköveteknek rendezett reggelin, de úgy tűnik, ez az ellentmondás olyan nagy zavart nem okozott. Mint arról már beszámoltunk, diplomáciai körökben ma már gyakran fenntartásokkal fogadják Orbán Viktor efféle hangzatos kijelentéseit. (Volt egyébként olyan forrásunk, aki azt mesélte, hogy még a kormányváltás előtt a posztjáról távozni készülő külügyminiszter, Martonyi János viccelve csak annyit mondott :„Természetesen konszolidáció lesz, és abszolút folytonosság: az ágazati különadók például biztosan maradnak!”.)

Vissza azonban az új államokról alkotott víziókhoz: a Miniszterelnökségen zajló munka egyik jó ismerője erről lapunknak annyit mondott, hogy ezek "Orbán fejében vannak meg, és a kormányalakítás után csak a legszűkebb környezetével osztotta meg gondolatait. Így aztán még a miniszterek jó része sem tudja, mi az irány. Folyik a versenyfutás, ki találja ki előbb, mi van a főnök fejében.” Szerinte ebben amúgy következetes a kormányfő, hiszen már ellenzékben is versenyeztette beosztottjait, a Fidesz politikusait.

Ma Magyarországon az történik, amit ez az öt-hat ember elhatároz – állították a hvg.hu-nak többen az apparátus. Mint ugyanis arról korábban beszámoltunk, a parlament épületében péntekenként ült össze Orbán, a miniszterelnök főtanácsadója, Habony Árpád, valamint Rogán Antal, Szijjártó Péter és Lázár János, illetve a csapat időnként kiegészült az ügyvezető alelnökkel, Kósa Lajossal. Így, ha valaki jóban akar lenni a kormányfővel – legyen akár miniszter az illető – jól teszi, ha az „ötösfogat” valamelyik tagjával van olyan jó viszonyban, hogy értesüljön az itt meghozott döntésekről. Hiszen a találkozókról természetesen soha nem készül semmilyen jegyzőkönyv vagy feljegyzés, így a miniszterek rendszerint informális úton, valamelyik szereplőtől tájékozódhatnak a stratégiáról.

Összeültek
©

Merthogy a párt elnöksége, ahol korábban órákig – Schmitt Pál államfővé jelölésekor napokig – vitatkoztak, közben szinte egyáltalán nem ülésezett, amit például Kövér László szóvá is tett a Heti Válasznak adott augusztusi interjújában. (A házelnök és a miniszterelnök közti feszültségekről itt olvashat részletesebben.) Mindez pedig azt is jelenti, hogy fideszes képviselők az új irányról a Tapolcára tervezett szeptember 10-12-i szezonnyitó frakcióülésen hallhatnak először, ahol a tervek szerint az elkövetkező négy év teendőiről is be fog számolni a pártelnök.

Az Orbán–Simicska-háború "áldozatai"

Komoly felfordulást okozott az apparátusban az Orbán és a gazdasági hátország feje, Simicska Lajos között kirobbant konfliktus is (arról, hogy a miniszterelnök miért akarja megfosztani attól a pozíciójától Simicskát, melyet 1993-tól birtokol, sorozatunk első részében írtunk).

Mint arról beszámoltunk, ez a mindennapi életben is zavarokat okozott. Az egyik megyei jogú város alpolgármestere például arról beszélt a hvg.hu-nak, hogy lefékeződött a település fejlesztése. A beruházásoknál eddig ugyanis illett konzultálni a "hátország" vezetőivel, ám most ők hónapok óta elérhetetlenek. Egy másik város polgármestere azt mondta, kampányt akart a település fürdőinek, de a Simicska érdekeltségébe tartozó plakátcégnél közölték, év végéig minden helyüket lefoglalták, nincs szabad kapacitás.

Ugyanakkor a központi közigazgatásban is kapkodják a fejüket, és próbálják kitalálni – mint egy forrás fogalmazott –, „ki a főnök”. Fideszes politikusok ma már nyíltan beszélnek arról, hogy a korábbi ciklusban a Nemzetfejlesztési Minisztérium (NFM) a gazdasági holdudvar befolyása alatt volt, tehát illett a fontosabb döntések előtt konzultálni ezzel a körrel. Adott esetben el kellett „zarándokolni” például a Fidesz-közeli cégeknek otthont adó Radóc utcába. Azzal viszont, hogy Orbán a Simicskától független Seszták Miklóst bízta meg az NFM vezetésével, és megkezdődött a milliárdos vállalkozóhoz köthető államtitkárok, helyettes államtitkárok, állami cégvezetők leváltása, a minisztériumban sokan „behúzták a kéziféket” és kivárnak.

Simicska Lajos nyaral – mi lesz, ha visszatér?
©

Ugyanakkor forrásaink mindegyike biztosra veszi, hogy ősszel, de legkésőbb év végére születik valamilyen alku Orbán és egykori barátja, Simicska között. Merthogy – mondják – a kormányfő aligha fogja teljesen kiszorítani, ellehetetleníteni vállalkozót. Így viszont senki nem mer a már említett gazdasági körökkel szembeszegülni.

A tisztázásra már csak azért is szükség lesz, mert az biztos, hogy a következő (legalább) négy évben nagyszabású, több évtizedes távlatú beruházásokról, átalakításokról akar dönteni a kormány. Mint a stratégiai döntések meghozatalát jól ismerő forrásunk mondta: „a következő időszak unós forrásból megvalósuló infrastrukturális fejlesztései 20-30 évre meghatározóak lesznek majd, a kabinet számára pedig az egyik legnagyobb fejtörést okozó probléma az, hogy ők is érzékelik: hiába a 12 ezer milliárd forintnyi uniós pénz, ez önmagában messze nem elég ahhoz, hogy XXI. századi szintre hozzák fel az országot". (Márpedig ez a cél – még nem is mindig látszik világosan olyan apróságokból, mint például az avítt szemléletű tankönyvek kötelezővé tétele.)

Egy másik ilyen kulcsfeladat az egészségügy teljesen új alapokra helyezése lenne, méghozzá úgy, hogy a finanszírozásban a magántőke is minél nagyobb szerepet vállaljon. Ez ugyan mindennek ellentmond, amit a Fidesz ellenzékben képviselt, de – nem párttag, 2008 környékén még nem is politizáló – forrásunk szerint „ma már a leggazdagabb nyugat-európai államok számára is nyilvánvaló, hogy azt a technológiai fejlődést, ami a gyógyításban végbemegy, egyetlen ország sem lesz képes adóbevételek újraosztásából finanszírozni. Tehát ha korszerű ellátást akarunk biztosítani, szükség van a magántőkére. A fő feladat, hogy ezt ne olyan rosszul tegyük meg, mint annak idején a Molnár Lajos-féle egészségügyi kormányzat próbálta.”

Permanens változás a külügyben

Ha valami el volt részletesebben tervezve, az a külügy átalakítása. A jövendőbeli és az átmeneti külügyminiszter, Szijjártó Péter, illetve Navracsics Tibor konkrét utasításokkal érkezett a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz (KKM). A nagy átalakítások ugyanakkor egyelőre jobbára az apparátus bénultságát eredményezték. A KKM-ben érzékelhető anomáliákról már részletesebben írtunk korábban, egy forrásunk szerint ezek nagy része máig nem oldódott meg. Ennek oka a központosítás is: mivel osztályvezetői szinttől fölfelé minden egyes tisztviselőt a Miniszterelnökség káderez le, és hagyja jóvá a kinevezéseket, ezért a folyamat elég nehezen halad. Így például két kiemelt fontosságú főosztály, a tervezési és a külgazdasági egyelőre „virtuális főosztályként” létezik, mert a felelős vezetőkre még nem érkezett meg a Miniszterelnökség jóváhagyása.

Ez azonban csak az érem egyik oldala. A minisztériummal hivatásszerűen rendszeres kapcsolatban álló forrásaink elbeszélései szerint előfordult például, hogy a Norvég Alapról olyan külügyes munkatárssal kellett volna tárgyalniuk, aki nem beszélt idegen nyelven. És az elméleti tudással még kellően felkészített munkatársak esetében is gyakori, hogy teljesen tapasztalatlanok új szakterületükön, ez pedig meg is látszik a tárgyalásokon. Ráadásul mindenki arra számít, hogy a mostani állapot nemcsak Navracsics Tibor és Szijjártó Péter vonatkozásában ideiglenes, hanem ha a miniszter elmegy Brüsszelbe, és megtörténik a váltás, akkor az alattuk lévő szinteken is jelentős személycserék jönnek majd

Félnek az „apparátus-falótól”

Forrásaink szerint a miniszterelnök számolt azzal, hogy a kormányzást szerinte akadályozó erőcsoportok visszaszorítása esetenként káoszt okozhat az apparátusban. Ráadásul a kormányalakítás sem zárult le, hiszen az októberi önkormányzati választások után még lesznek változások a kabinetben.

Lázár János – a hivatalnokok réme
©

Miként egyértelmű volt az is, hogy az elmúlt ciklus nagy átalakításai ellenére Orbán továbbra is elégedetlen a kormányzati apparátus munkájával. Jelzi ezt az „apparátus-faló” Lázár János kinevezése a Miniszterelnökséget vezető miniszternek, majd az, hogy május és július között annyi feladatot csoportosítottak át neki, és ezekre annyi helyettes államtitkárt állítottak, hogy – miként egy forrás fogalmazott – a kancellária "kormány lett a kormányban”. Úgy tudjuk, Orbán bízik abban, hogy a legfőbb ügyekben Lázár képes lesz kihajtani az eredményt az apparátusból.

Munkatársai máig emlegetik például, hogy Lázár április 7-re, reggel hétre már értekezletet hívott össze, miközben munkatársai közül nyilvánvalóan a legtöbben késő éjjelig fent voltak, és a választási eredményt ünnepelték. A miniszter egyébként híresen utál minden bürokratikus szervezetet, és ismerősei szerint kifejezett örömét leli az ilyenek lebontásában, leépítésében. Tavalyi hvg.hu-s interjújában még államtitkárként arról beszélt, hogy „500 hivatalnok akadályozza” a reformokat.

Hiába viszont a bürokráciaellenes hangulat, az apparátus hónapok óta csak duzzad. Már kiderült, hogy soha nem fizettünk ennyi helyettes államtitkárt, mint most, a napi.hu pedig keddre kiszámolta, hogy négy év alatt 290 ezer fővel nőtt a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak száma. És ez nemcsak hivatalosan alkalmazott tanároknál, egészségügyieknél jelent létszámnövekedést, hanem sok minisztériumban is.

A miértet illetően megoszlik a személyzeti politikára rálátók véleménye. Van, aki szerint ezeken a szinteken is az történik, mint a legfelsőbb körökben: a miniszterelnök és bizalmasai versenyeztetnek, és nem zárható ki, hogy az önkormányzati választási után szelektálni fognak. (Van, aki állítja, hogy Lázár sokszor még a helyettes államtitkárok, főosztályvezetők kiválasztását is nyomon követi, és nem csak a maga minisztériumában.) Mások úgy vélik, épp a bürokráciaellenesség vezetett az apparátus növekedéséhez: mivel sem Orbán, sem Lázár nem bízik bennük, ezért mindent központosítanak, minél több ügyet igyekeznek kormányzati felügyelet alatt tartani, ez pedig a központi közigazgatás felduzzadásához vezetett.

Miniszterek, államtitkárok és helyettes államtitkárok hada
©

Példaként az uniós pénzeket kezelő NFÜ és a háttérintézmények beolvasztását emlegetik a kabinetben. Lázár ezt azért szorgalmazta, mert szerinte a régi, Bajnai Gordon által még 2005-2006-ban kiépített rendszerből szivárog a pénz, ott elhúzódnak a döntések, pedig a miniszterelnök ezektől a támogatásoktól várja a nagyon lassan beindult gazdaság felpörgetését. Ám az átalakítás itt is csak zavarokat okozott eddig. (A hvg.hu múlt héten számolt be arról, hogy miközben a Fidesz a kampányban nagy felhajtással jelentette be a fiatal vállalkozók 3-6 milliós támogatását, a választást követő 100 napban még a döntés sem született meg, nemhogy pénzt utaltak volna az 1600 pályázónak.) Ráadásul az átalakítást az EU is kifogásolta, április és augusztus között befagyasztotta a beérkező számlák kifizetését.

Az irányító hatóságok átszervezése közben pedig – egy a rendszert belülről ismerő forrásunk szerint – a nyár folyamán a vezetők olyan „apróságokról” feledkeztek meg, mint új e-mail cím, felhasználói nevek, jelszavak biztosítása időben az új helyre, munkakörbe vezényelt dolgozóknak; vagy éppen az aláírási jogosultságok megadása az illetékeseknek.

Vasárnap papíron még Marekné volt a főnök

A hivatalnokok versenyfutására példaként forrásaink a közoktatás átalakítását hozták fel. Mint arról az Index és a Népszabadság is beszámolt, a Hoffmann Rózsát váltó új államtitkár kinevezését hónapokig tartó casting előzte meg, keresték a megfelelő, politikailag is megbízható személyt. Végül az Esztergom megyei kormánymegbízottra, Czunyiné Bertalan Juditra esett a választás. A kormányalakítás előtt a minisztériumban úgy tudták, hogy az államosított iskolák fenntartója, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) élére Pölöskei Gáborné kerül, aki korábban átvilágította az intézményt, és élesen bírálta az új rendszert. Ám ő helyettes államtitkár lett, és forrásaink szerint számos kérdésben másképp vélekedik, mint főnöke.

Forrásaink szerint Pölöskeiné azt mindenképpen el tudta érni, hogy a Klik sokat bírált vezetőjét, Marekné Pintér Arankát még a nyáron menesszék. A minisztérium akkori közleménye szerint Marekné július 15-vel távozott, Czunyiné pedig úgy nyilatkozott, hogy „egy napot sem maradhat” a Klik vezető nélkül. Ehhez képest egész nyáron nem derült ki, hogy ki az új vezető. Mint az Emmitől a hvg.hu megtudta, Marekné formálisan augusztusi 31-ig mégis csak státuszban maradt, viszont július 15-től Hanesz József „munkába állt”, igaz, az iskolakezdés előtti napon még csak „megbízott elnökként” tevékenykedhetett. Mint Marekné menesztésekor megírtuk, az új Klik-vezető kiválasztásában Czunyiné győzött, Hanesz az államtitkár gazdasági főtanácsadója volt a kormányhivatalnál.

Majd ha megérdemlik

Egy kormányzati háttérember arról beszélt, hogy a Balog Zoltánnal folytatott beszélgetései alapján világossá vált: az emberi erőforrások minisztere „jól látja”, mi a baj a magyar oktatással. A tárcavezető állítólag kifejtette: miként a kormányfő, úgy ő is tisztában van azzal, hogy az ország felemelkedése elsősorban az oktatástól függ, ezért sokkal több pénzt kellene rá költeni, mint eddig. Ugyanakkor forrásunk szerint Balog azt fejtegette, a jelenlegi köz- és felsőoktatási rendszerbe nem szabad nagy összegeket önteni, előbb a kancellárok kinevezésével kézbe kell venni a felsőoktatást, majd ki kell nevelni a pedagógusok újabb generációját, akik már képesek lesznek arra, hogy az oktatásra szánt pénzt „hatékonyan” használják fel.

A pedagógustársadalom haragjától tartva a kormányzat nem kezdeményez nyilvános vitát az oktatási rendszerről, a Klik bejelentett átszervezése viszont mutatja, hogy a szervezet teljesítményével eddig elégedetlen a kormány.

Egyelőre még az sem világos, hogy mi lesz a Klik sorsa. A szervezet tavalyi átvilágításkor arra a kormány is rájött, hogy a túlközpontosított szervezet képtelen megbirkózni a több ezer iskola ügyeivel. Czunyiné és Balog kormányalakítás óta adott interjúiból kiviláglik, hogy a jövő a decentralizálásé. Ám, hogy ez pontosan mit fog jelenti, forrásaink szerint még nem dőlt el. A fővárosi kormányhivatal új vezetője, György István az InfoRádióban elszólta magát: szerinte nem zárható ki, hogy a tankerületek a megyei kormányhivatalok felügyelete alá sorolódnak. Ebben az esetben az igazgatás Lázár minisztériumához kerül, a szakmai felügyelet pedig az Emminél marad, miközben Lázár és Balog viszonya közismerten feszült (a Miniszterelnökség vezetője még be is kereteztetett egy Balog írta levelet, melyben a miniszter kéretlen hangon kritizálta őt). Egy forrásunk szerint, ha lesz is ilyen átalakítás, biztos, hogy leghamarabb januárban kezdenek neki, ám ez azt jelenti, hogy már megint tanév közben szervezik át a közoktatást.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
M. László Ferenc Itthon

Orbán olyat venne el Simicskától, amit még a hőskorszakban kapott

Évtizedes szálakat szakított szét Orbán Viktor, amikor nekiment legrégebbi szövetségesének, Simicska Lajosnak. Értesüléseink szerint a milliárdos vállalkozót elsősorban az zavarja, hogy vissza kellene vonulnia abból a pozícióból, amit még 1993-ban foglalt el, és fel kell adnia azt az építkezést, amit két évtizede folytat. A miniszterelnök – akit szövetségesei is győzködnek, hogy szorítsa vissza egykori kollégiumi szobatársát – úgy látja, Simicska túl nagyra nőtt, és „árnyékot vet” a többi „nemzeti tőkésre”, akiknek viszont az új gazdaságpolitikában főszerepet szán. Fideszes és kormányzati forrásokkal beszélgettünk a kormányalakítás óta folyó háborúról.

Kósa András - M. László Ferenc Itthon

Kövért és Lázárt gyengíti Habony Árpád erősödése

Bár a közvélemény eddig főleg a Fidesz gazdasági hátországában zajló háborúról értesült, a választások óta olyan hatalmi átrendeződés zajlik a pártban, melyre 2002 óta nem volt példa. Ez nemcsak Simicska Lajost, hanem Orbán másik régi szövetségesét, Kövér Lászlót is érinti, aki számos kérdésben "különvélekedett" az utóbbi időben. Hiába duzzadt hatalmasra a hivatala, Lázár János sem érezheti jól magát: a fejére nőtt a miniszterelnök első számú bizalmasa, Habony Árpád.

Az autó elütötte, a busz áthajtott rajta - másfél év után lett vádemelés az ügyből

Az autó elütötte, a busz áthajtott rajta - másfél év után lett vádemelés az ügyből

Gyorsulhat a koronavírus terjedése, posztapokaliptikus táj lett Vuhan

Gyorsulhat a koronavírus terjedése, posztapokaliptikus táj lett Vuhan

Február végén már dönthetnek a következő EU-költségvetésről

Február végén már dönthetnek a következő EU-költségvetésről

Fekete István 120: Aki megjósolta korunk legnagyobb feladatát

Fekete István 120: Aki megjósolta korunk legnagyobb feladatát

Marabu Féknyúz: Még hogy válságban a súlyemelés!

Marabu Féknyúz: Még hogy válságban a súlyemelés!

Győri választás: eddig kevesebben szavaztak, mint októberben

Győri választás: eddig kevesebben szavaztak, mint októberben