Kihátrálhat-e a jobboldali média elitalakulata a kormány mögül? – ez is a tétje a Simicska-érdekeltségű sajtóbirodalom újraindított támadásának a fejlesztési miniszter ellen. A belharc inkább alkudozást sejtet.
Semjén Zsolt KDNP-elnök jobban teszi, ha kapaszkodik a székébe – ez a helyi közélet ismerőinek vélekedése a kisvárdai Seszták Miklós felívelő karrierjéről: előbb KDNP-alelnök, majd fejlesztési miniszter lett. Úgy fest, új elméletet kell keresniük azoknak az elemzőknek is, akik szerint a kereszténydemokraták tényleges politikai befolyás nélküli, ideológiai rétegpárt, amelynek létezése kizárólag a kormányzó pártduó szövetség jellegének alátámasztását szolgálja.
A Sesztákba vetett orbáni bizalom a miniszter korábbi cégügyeit bemutató sajtóközlések ellenére töretlen, és Kurucz Éva kormányszóvivő a múlt héten már alig burkolt simicskázással utalt arra, hogy „bizonyos gazdasági körök” befolyást akarnak gyakorolni a kabinetre, ezért lendültek támadásba a tárcavezető ellen. Történt ez azok után, hogy a kormánypártiként elkönyvelt, Simicska Lajos Fidesz-közeli üzletember érdekeltségében álló Magyar Nemzet az utóbbi hetekben több cikkben is foglalkozott a miniszter korábbi viselt dolgaival, ráadásul egy vezércikkben egyenesen Seszták távozását követelte.
Szín- és/vagy előjátéknál komolyabb nézetkülönbségnek tetszik egy kulcsminiszter fejét követelni az Orbán Viktor miniszterelnökkel a székesfehérvári gimnáziumi évek óta bizalmas barát Simicska lapjában. Hetek óta nyilvánvalónak tűnik, hogy változóban a Fidesz gazdasági hátországa (HVG, 2014. július 19.): új emberek erősödnek, régiek, főképp a Simicskához kötődő vazallusok szorulnak háttérbe – nem kis részben a most Seszták által irányított fejlesztési területeken. Az azonban továbbra sem világos, hogy ez a miniszterelnök elrendelése alapján alakul-e így, vagy az egyre inkább ideológiai vezető szerepében tetszelgő Orbán inkább csak rábólint a kvázi kormányfő Lázár János kancelláriaminiszter tevékenységére.
Háborúnak ugyanakkor még nem tűnik a csata, ellenkező esetben a Simicska-közeli napilap aligha a kormányzati szabadságolások idejére időzítette volna az írást. Inkább úgy fest, a kegyvesztettségtől tartó oligarchák jelentősebb alku reményében végső erődemonstrációt rendeznek, vagyis beletörődtek, hogy jöhetnek a beígért oligarchamegszorítások (reklámadó, útépítési adó, termőföld-támogatás elvonása), de a jelenleginél/tervezettnél szerényebb mértékben.
Amennyiben ugyanis totális lenne a háború, a hadszíntér nem korlátozódna a politikafüggő ínyencek által olvasott Magyar Nemzetre, hanem kiterjedne a Simicska-birodalom egyéb médiaérdekeltségeire, köztük akár a piacvezető kereskedelmi rádióadóra, a Class FM-re is – vagyis a média tekintélyes hányadára. Forrásaink kizárták, hogy a harcba beszállna a szintén Fidesz-közelinek mondott Tv2, amelynek közvetett társtulajdonos-elnökét, Simon Zsoltot a párt szimpatizánsaként tartják számon (például családjának könyvesboltja kopogtatócédula-gyűjtő hely volt), de az üzletembert ennél pragmatikusabb személyiségként ismeri a médiavilág. Csakhogy a Simicska-cégcsoport kihátrálása a megbízható támogatók közül önmagában is gondokat okozhat a propagandára sokat adó kormánynak – információink szerint erre az eshetőségre is gondoltak a miniszterelnökségen.
A HVG kormányzati körökben otthonosan mozgó forrása legalábbis utalt arra, hogy Simicska lapjai jórészt hirdetésekből élnek, és a reklámbevételük szép szelete származik a kormányzattól, márpedig ez „nyomós érv” lehet. Ráadásul úgy ítélik meg a kancellárián, hogy a jobboldali sajtó gárdáját a kormány értékei iránt elkötelezett újságírók, szerkesztők adják, akiket nem lehet egyik napról a másikra átállítani – még médiatulajdonosi parancsra sem.
Seszták viselt dolgai ezzel együtt szolgálhatnak még muníciókkal a médiának. A helyzet egyébiránt hasonlatos ahhoz, ahogyan 1998-ban éppen az adóhatóság élére frissen kinevezett Simicskát érte az attak korábbi cégügyei miatt: az első Orbán-kormány illetékesei összeesküvést vizionáltak, pár hónap múlva azonban Simicska távozott az APEH éléről. Kormányközeli forrásaink szerint a fejlesztési miniszterről szóló mostani cikkek egyetlen állítása sem érte meglepetésként a miniszterelnökségen dolgozókat, sőt hatalomtechnikai szempontból nem tartják károsnak, ha egy fontos ember előéletében akadnak kérdőjelek, mondván: a külső támadások a belső lojalitást erősítik.
Kisvárdán Lázár és Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke, debreceni polgármester felfedezettjének mondják a minisztert. A Lázár-kapcsolatot igazolni látszik, hogy tavaly, a városháza akadálymentesített épületének átadásakor az akkori államtitkár, jelenlegi kancelláriaminiszter meleg szavakkal emlékezett meg a régi barátjaként tisztelt helyi erős emberről – annak ellenére, hogy ha valakire, Sesztákra passzol a Lázár által korábban ostorozott offshore-lovag jelző. Megfigyelhető némi hasonlóság is az előéletükben: mindketten városuk korábbi vezetője támogatásának köszönhetik karrierjük beindulását, Lázár a néhai Rapcsák Andrásnak Hódmezővásárhelyen, Seszták a független Fidesz-támogatott Oláh Albertnek Kisvárdán. Így került be Seszták először 1998-ban a helyi képviselő-testületbe, amelyben azóta is tag, s ahol sikerült elérnie, hogy mára kvázi árnyékpolgármesterként működjék a jelenlegi első ember, Leleszi Tibor (Fidesz), de főleg az alpolgármester, a dohányüzletben többszörösen érdekelt Zámbó István (Fidesz) hátterében.
A Kósa-kapcsolat híre onnan eredhet, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében hagyományosan gyengék voltak a konzervatív erők, a Fidesz részéről a hajdúsági vezetés – Kósa mellett főképp Rácz Róbert jelenlegi kormányhivatal-vezető – tartotta rajta a szemét az északkeleti régió pártéletén is. Seszták felfedezése mindenesetre a Fidesz és a KDNP 2006-os totális összeborulásához köthető. Az Országgyűlésbe 2010-ben került be először, majd az idén 48,6 százalékos fölénnyel nyerte egyéni körzetét. A valaha Kapolyi László–Baja Ferenc–Veres János nevével fémjelzett szabolcsi politikai életben a balos összefogás még országos viszonylatban is alulteljesített: az MSZP-s Legény Zsolt mindössze 19 százalékot ért el Seszták ellenében.
A politikai ellenfelei által is ügyesnek mondott ügyvédből az előző ciklusban a T. Ház egyik legvagyonosabb képviselője lett, akit azonban akkor még főképp a szabolcsi ügyek iránt érdeklődő, Budapestre inkább névjegykártyát osztogatni járó politikusként ismertek meg a Kossuth téren. Valódi meglepetésként szolgált tehát a miniszteri kinevezése. A 46 éves politikus a kilencvenes évek közepén egy helyi civil mozgalomban bukkant fel, majd a KDNP tagja lett – erre görög katolikus papi családjának hagyományain túl az is késztethette, hogy a konzervatív kispártban egyszerűbbnek tűnt az előmenetel, rajta kívül egyetlen országosan ismert kereszténydemokrata politikus, Szilágyiné Császár Terézia volt alelnök származik e térségből.
A közeli 2 + 1-es (szlovák, ukrán, kicsit odébb román) határ vidékén próbálkozó vállalkozásoknak köszönhetően egy „ügyes” ügyvéd hamar csinos vagyont halmozhat fel, ez történt az elsősorban kárpátaljaiak cégügyeire szakosodott Sesztákkal is, aki mára nagy értékű ingatlanok ura lett. A segítségével gründolt több száz cég nagy része utóbb tartozásokkal fantomizálódott. Hogy túllépte-e valaha is az ügyvédi tevékenység korlátait – számos feltáró cikk próbálta megfejteni. A jogászként valaha általa képviselt Ramiris-csoportnál felfedezett áfacsalást annak idején az adóhatóságnál vizsgáló Horváth András (a leleplezéseiről nemrégiben ismertté vált kiugrott revizor) mindenesetre most úgy emlékezett a HVG-nek: Seszták neve „csak” mint ügyvédé merült fel az ellenőrzéskor (a Ramiris-cégek egyike, a Ramiris Autó Kft., úgy is mint a kisvárdai Opel-szalon, jelenleg is a miniszter tulajdona).
Seszták kapcsolatépítőnek is ügyes. Ügyvédként jó viszonyt ápolt kollégájával, a Fidesz volt megyei elnökével, Helmeczy Lászlóval is, aki jelenleg már az Együtt színeiben politizál, valamint a korábban MSZP-s, majd független egykori helyi képviselővel, a szintén ügyvéd Sipos Istvánnal. Köszönhetően a görög katolikus nagycsaládi hagyományoknak, rokonsági kapcsolatai is szerteágazóak: hozzátartozója az 1990–1994-es Országgyűlésből Seszták László (KDNP), valamint a közelmúltban elhunyt tudós, korábbi molos mérnökember, Seszták Imre, akinek egykori cége ma már az Olajterv-csoport része (utóbbi fia, Seszták Tamás később tulajdonos lett az Olajtervben, s benne van a központi cég igazgatóságában). Ezért is figyelemre méltó, hogy az internetes videomegosztókon vírusként terjedt 2012-es felvételen, amelyen Seszták Orbán társaságában hímsoviniszta cigánynótát énekelget egy kocsmapultnál, kettejük között az Olajterv akkori fő tulajdonosa, Papp Géza áll, és az etyeki pálinkafőző, ahol mulattak, Papp tulajdona. Seszták miniszteri hatáskörébe tartoznak ugyanis az energetikai szabályozás ügyei is.
RÁDI ANTÓNIA
2021 óta az 55 fontos csúcsról 10 fontra csökkent a Wizz Air részvényeinek árfolyama, a befektetők az elmúlt 15 céges jelentésből 13-ra negatívan reagáltak. A magyar gyökerű légitársaság életét a háborúk és az olajárak sem könnyítették meg, de a mélyrepülésben a menedzsment is szerepet játszott Bukta Gábor, a Concorde elemzője szerint.
A biztos pártválasztóknál 44-37-re vezet a Tisza a Fidesszel szemben, a Mi Hazánknál viszont erősen rezeg a léc a kutatás szerint.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
A kormányzati beruházási ügynökség ajánlgatott nekik két óriási területet a szomszédos Csomád külterületén.
A gyanúsított és az áldozat együtt indult Nagykanizsáról Ausztriába.
A Messinai-szoros alig pár kilométer, ennél jóval hosszabb hidat is képesek már építeni a szakemberek.
A mikroorganizmusok egy része kifejezetten hasznos a bőrünk számára.
