"Egy sclerosis multiplexes beteg asszony vagyok, és azon töröm a fejem, hogy valahogyan odavitetem magam az épületükhöz és odaláncolom magam. De előtte minden elérhető médiát értesítek a patthelyzetről, ami miatt nincs gázunk, emiatt se fűtés, se meleg víz" – írta az 59 éves Klára kétségbeesésében még február 5-én a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak (FKI), a Fővárosi Kéményseprő-ipari Kft. (Főkétüsz) felügyeleti szervének. Az asszony azt kérte, teljes nevét ne írjuk ki, de a történetüket alátámasztó összes dokumentumot átadta a hvg.hu-nak.

A családnál hetekkel korábban, január 14-én zárta el a gázt a Főgáz Zrt. a kéményseprők jelentése nyomán, mivel az előző évi éves ellenőrzés során "5 percen túli tartós visszaáramlást" mértek, ami szén-monoxid-mérgezést okozhat. Klára és férje, Gábor ezt a tényt soha nem is tagadták, ahogy többször elmondták "nem akarnak meghalni ilyen hülyén a szén-monoxid miatt". Csakhogy állításuk szerint önhibájukon kívül, egy bürokratikus ördögi körnek köszönhetően maradtak a fűtésszezon kellős közepén gáz nélkül több mint egy hónapig.

A kéményseprő nem jutott be, de a munkát papíron így is megkezdte

A történet még tavaly december 9-én kezdődött, ekkor végezte el náluk a Főkétüsz szokásos éves ellenőrzését, aminek célja, hogy feltárják a hibákat és hiányosságokat, amiket javítani, illetve pótolni kell. Ekkor mért a kéményseprő "5 percen túli tartós visszaáramlást" a kazánjuknál, amiről hagyott is egy figyelmeztetést a házaspárnál. Kláráék állítják, a kéményseprő "elbagatellizálta" a helyzetet amikor azt mondta nekik, nem kell sietniük a probléma megoldásával, beszéljék meg a közös képviselővel a szükséges lépéseket. Ezért nem is aggódtak, úgy gondolták, majd a fűtésszezon után kicseréltetik a kazánt, a szükséges javításra pedig van még idejük, amíg összeszedhetik rá a pénzt. A Főkétüsz szerint viszon a kéményseprő megfelőlen végezte a munkáját, az átadott nyomtatványokra minden információ fel volt jegyezve.

Képünk illusztráció

MTI / Honéczy Barnabás

Majd pont karácsony napja előtt, december 24-én kaptak egy levelet a Főkétüsztől, amiben egy kormányrendeletre hivatkozva arról értesítette őket, amennyiben 30 napon belül nem oldják meg a problémát, úgy a Főgáz el fogja zárni náluk a gázt. Csakhogy a 30 napos határidőt november 21-től kezdték számítani, mivel a kéményseprő akkor járt kint először ellenőrizni a kéményt, ám akkor nem találta otthon a házaspárt. A levélből kiderült, hogy ez nem hiba, mivel minden esetben az első időpont szerepel mint a nyomtatvány kiadásának időpontja, hiszen a sormunkavégzés ebben az időpontban kezdődött. (Végül egy panaszlevél után mégis december 9-étől számították a 30 napot, nem mintha ez bármit is számított volna.)

A házaspár ekkor már érezte, hogy ez nem vicc, úgyhogy gyorsan kerítettek egy szerelőt, aki hajlandó volt 25-én, karácsonykor megnézni a kazánt. A szerelőnek rögtön egyértelmű volt, hogy a hőcserélő eltömődése miatt áramlik vissza a szén-monoxid a lakásba. A hibát még aznap megjavították, a szén-monoxid-mérő nem is mutatott visszaáramlást. Gábor még aznap jelezte a hiba elhárítását a Főkétüsznek, akik konkrétan erre a bejelentésre január 19-ei keltezéssel válaszoltak. További emailekre és telefonhívásokra sem reagált a Főkétüsz bő két hétig. Január első hetében végül sikerült elérni telefonon egy ügyintézőt, aki azt mondta Gáboréknak, hogy a kéthetes szünet alatt felgyűlt ügyeket fontossági sorrendben veszik elő. De ne aggódjanak, mert a gázelzárás nem megy olyan gyorsan – nyugtatta őket. Ám ekkora felgyorsult minden. A Főkétüsz szerint ezek valótlanságok, minden határidőt betartottak a válaszoknál, telefonhívás pedig nem érkezett hozzájuk Gáborékhoz az adott időszakban. Gábor szerint nyilván nem érkezett, mert nem vette fel senki a telefont.

Az életveszély elmúlt, a gázt azért elzárjuk

A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság ugyanis egy január 12-én kelt levélben megtiltotta a kéményük használatát a szabálytalanság megszüntetéséig, ha ezt megszegik, úgy 500 ezer forintig terjedő bírságot helyeztek kilátásba. Másnap a Főgáz is feladott nekik egy levelet, amiben megírták, hogy tudomásuk szerint a "gázkészülék használata életveszélyes", ezért tilos.  A gázkészülék használata csak a Fővárosi Kéményseprő-ipari Kft. hozzájárulása után megengedett. Január 14-én a gázosok megjelentek, és elzárták a gázt.

Vagyis hiába javítatták ki a hibát, és jelezték ezt az illetékes szervnek decemberben, ez az információ a Főkétüsztől sem a katasztrófavédelemhez, sem a szolgáltatóhoz nem jutott el. "A két ünnep között senki nem vette fel a telefont, semmilyen formában nem tudtuk elérni a Főkétüszt" – panaszolta Gábor, ami nem is csoda, mivel a Főkétüsz honlapján máig olvasható tájékoztatás szerint "2014. december 20. és 2015. január 4. között a személyes ügyfélszolgálati félfogadás szünetel". A sajtóosztál viszont  cáfolja Gábor álításait: "December 24. és 31. között 557 darab hívás érkezett be call centerünkbe. Ezek közül munkatársaink 62 esetben vettek fel jegyzőkönyvet, és 172 esetben adtak tájékoztatást a betelefonáló ügyfeleknek kérdéseikkel kapcsolatban, és 57 megrendelést rögzítettek, de egyiket sem az ügyhöz kapcsolódóan."

A hvg.hu megkeresésére a Főkétüsz sajtóosztálya egyébként azt mondta, hogy a társaságuk a közszolgáltatási feladatai közül az éves, sorrendben végzett kéményellenőrzéseket hagyományosan úgy ütemezi, hogy azt a karácsonyi időszak előtt teljes körűen befejezze. Mivel szerintük a fővárosi lakosság számára kedvezőbb, ha "kéményellenőrzéssel társaságunk nem zavarja meg az ünnepi időszakot. A többi közszolgáltatási feladatot az ünnepi időszakban is ellátta társaságunk."

Képünk illusztráció

Fazekas István

Gáborékat valóban "nem zavarták" ellenőrzéssel az ünnepi időszakban, és úgy látszik, az ügyük nem számított sürgősnek, hogy előre vegyék. Nem egyértelmű az sem, hogy pontosan ki és mikor dolgozott akkor a két ünnep között, mivel egy panaszlevélre adott válaszul az ügyvezető igazgató februári levelében az olvasható: "tekintve, hogy társaságunknál 2014.12. 22. – 2015.01.04. között munkavégzés nem folyt, ezért első megkeresését csak 2015. 01. 05-én tudtuk érkeztetni."

A sajtóosztály szerint ez a mondat mindössze központi iktatónk munkatársaira vonatkozott, akik rendes éves szabadságukat töltötték. "Munkatársaink az ünnepi időszakban számos helyszíni vizsgálatot tartottak éppen az olyan helyzetek gyors feloldása érdekében, mint amilyen a szerkesztőségükhöz eljuttatott ügy is volt" – magyarázta az ellentmondást a sajtóosztály. Annyi biztos, hogy a kazánt január 27-ig senki nem ellenőrizte újra. A Főkétüsz szerint azért, mert nem adták le a megfelelő megrendelőlapot, Gábor szerint viszont egyértelmű volt a kérésük, ha nem is a megfelelő nyomtatványt adták le.

Nincs gáz, nincs ellenőrzés

Miután a gázművek elzárta a gázt, rögtön leveleket írtak a Főkétüsznek és az FKI-nak, telefonon is próbálkoztak, majd Gábor másnap személyesen elment a XII. kerületi Főkétüszhöz, ahonnan rögtön a központba irányították, mondván, ők ilyen ügyekkel nem foglalkoznak. A központban "kedvezményesen" előre vették őket, ami azt jelentette, hogy január 27-ére ígértek ellenőrzést.

A házaspár így meleg víz és fűtés nélkül maradt tél közepén, ami különösen a sclerosis beteg Klára számára volt kétségbeejtő, ugyanis segítség nélkül nem tudja elhagyni a házat. Az elkövetkező hetekben pedig akörül forgott az életük, hova tudnának elmenni melegedni a 13-14 fokos lakásból. Az ellenőrzésig vízforralóval, apránként melegítettek vizet, de a szomszédok közül is sokan segítettek, amiben tudtak. Klára át-átjárt pár órára melegedni másokhoz a társasházban, a segédkönyvtárosként dolgozó Gábor pedig legalább a munkahelyén fűtött helyen volt. Miután Klára a Facebookra is megírta kálváriájukat, volt, aki hősugárzókkal segítette ki őket.

Január 27-én végül tényleg jöttek a Főkétüsz emberei, azonban Klárának már az gyanús lett, miért a szén-monoxidot-mérő műszer nélkül érkeztek. Gyorsan ki is derült, hogy a leadott ellenőrzési kérelemmel szemben nem a szén-monoxidot, hanem a kéményt akarják ellenőrizni. Felmentek a padlásra, belenéztek a kéménybe, majd közölték, hogy ki kellene bélelni. A visszaáramlást viszont nincs módjukban ellenőrizni, ugyanis nincs gáz. Ahhoz viszont, hogy legyen, kell a pozitív kéményseprő-ipari nyilatkozat, vagyis patthelyzet állt elő. A Főkétüsz szerint viszont minden műszer a kéményseprőknél volt, viszont nem tudták gáz hiányában használni. A Főkétüsz állítja, hogy a visszaáramlást a házaspár állításával ellentétben nem csak a hőcserélő eltömítődése okozta, ezt ellenőrizték embereik. Szerintük patthelyzet sem állt elő, nyilvánvaló volt az ellenőrzés alapján, hogy veszélyes lenne visszakapcsolni a gázt.

Klára azonnal felvetette, hogy talán jöjjön ki közösen a Főkétüsz és a Főgáz, akkor gyorsan megoldhatnák ezt az abszurd szituációt, mire a kéményseprő cinikusan annyit válaszolt: "És akkor ki kezdi a munkát?", majd széttárta a karját, elnézést kért, és távozott. A Főkétüsz egyik levele alapján a kéményseprőknek ilyen esetben mindössze "szemrevételezéssel állt módjukban elvégezni" az ellenőrzést.

A Főkétüsz úgy tájékoztatta a hvg.hu-t, hogy a Főkétüsz Kft. együttműködési megállapodást kötött a Főgáz Földgázelosztási Kft.-vel, "így a kritikus esetekben gyors intézkedésre van lehetőség". Kláráéknál azonban még ma sem jelent meg közösen a két szervezet. Szerintük az okozta a problémát, hogy a házaspár nem adott le megfelelő megrendelőlapot, és "a Főkétüsz Kft. jogalkalmazóként nem térhet el a vonatkozó jogszabályok alkalmazásától". Jó hír viszont, hogy már vizsgálják, hogyan tudják hatékonyabban megoldani az ügyfél számára kellemetlenséggel járó helyzeteket.

Nem kell a gáz

Ezek után újabb panaszleveleket írtak, telefonáltak, de semmire sem jutottak. "Csontig fagytam este, egyre rosszabb lett az állapotom, és nem látom a fényt az alagút végén" – írta Klára egyik levelében. A beteg asszony már azon is elgondolkozott, hogy kiugrik az ablakon, csak "idős szüleit és családját szeretné megkímélni a betonon kinyúlt anyu látványától".

Erre a megrázó levélre az FKI adminisztráció addig nem látott gyorsasággal reagált: egy órán belül írtak, hogy egy óra múlva ott lesznek. Pechükre azonban senki sem volt otthon, mert a férj a munkába, az asszony pedig a szokásos gyógytornán volt a Pető Intézetben. Így az ellenőrzés elmaradt, az újabb panaszlevelekre és időpontjavaslatokra nem érkezett érdemi reakció.

Végül arra az elhatározásra jutottak, hogy "nem kell nekünk a nemzeti gáz, pedig milyen olcsó. Átállunk villanyra" – mondta Gábor. A nem sokkal korábban örökölt összeget a körülbelül 700-800 ezer forintos munkálatokra, átállásra költötték. Február 14-én beindult a fűtés, és meleg víz is lett a XII. kerületi lakásban. "Tisztában vagyok azzal, hogy jobban fáznak az utcán élő szerencsétlenek, hogy van lakás, ahol víz sincs, de nálunk egyetlen sorukon múlna, és biztonságban használhatnánk a gázt" – fogalmaz Klára.