Magyarország merev kvótaellenessége menekültügyben gyorsabban visszaüthet, mint gondolnánk. A holland pénzügyminiszter megint mini-Schengen szükségességéről beszélt, és azt fejtegette: ennek kialakítását a kvótaellenesség sürgeti.
Schengen a legfontosabb európai vívmány, amit mindenáron meg kell őrizni – halljuk naponta a kormány részéről már lassan fél éve, a kerítésépítés ötletének kipattanásától máig. Az ellenőrzött külső és a szabad belső határok nem elméleti, hanem gyakorlati jelentőséggel bírnak: Lázár János sok helyütt, például a Parlamentben is többször elmondta, hogy Ausztriában dolgozó magyar munkavállalók ezreit érné hátrányosan egy unión belüli határellenőrzés visszaállítása. Dublin halott, a genfi menekültügyi egyezmény fölött eljárt az idő, mondja a kormány, de Schengen megvédése mindenek felett áll.
Ezzel egy időben a kormány óriási erőkkel harcol a kötelező kvóták ellen – már majdnem egymillióan írták alá a bevezetésük ellen fogalmazott íveket ilyen-olyan okokból és sokszor félinformációk, rémhírek hatására. Az Európai Bizottság ugyanis szeretné, ha a pár országban lecsapódó menekültáradat megoszlana a 28 tagország között – ennek megvalósítása persze számtalan kérdést vet fel, de tény, Svédország, Németország, Ausztria, Belgium, Hollandia aránytalanul sok menekültet kénytelen befogadni. Magyarország tűzzel-vassal küzd a kötelező kvóták, vagyis a menekültek szétosztása ellen, ugyanakkor mindent megtesz Schengen életben maradásáért.
Most ez a két törekvés, úgy tűnik, összeegyeztethetetlen lesz. Hollandia pénzügyminisztere, Jeroen Dijsselbloem úgy látja, ha egyes tagállamok nem fogadják el a kötelező kvóták ötletét, egy mini-Schengeni zónát kell kialakítani. Ő szeretné a jelenlegi schengeni övezet fenntartását, de ha a tagországok nem akarnak részt venni a menekültek igazságos elosztásában, akkor a többieknek kell valamit tenniük, mert bőkezű jóléti rendszerük nem fogja bírni a rengeteg migráns beáramlását, mondja a holland miniszter. Az uniónak meg kell erősíteni az uniós külső határokat, és a tagországoknak forrásokat kell biztosítani a libanoni és törökországi menekülttáborok fenntartására. "Ha nem erősítjük meg a 28 EU-tagország vagy a schengeni övezet külső határainak ellenőrzését, akkor elképzelhető, hogy egy mini-schengeni övezet szintjén kell majd ezt megtennünk", tért vissza Dijsselbloem egy egyre gyakrabban felmerülő ötlethez, ami végképp külön szigetekre osztaná az amúgy is megosztott EU-t.
A szolidaritást eddig is egyoldalúan kezelte a magyar kormány: a rajtunk áthaladó menekülthullám miatt folyamatosan forrásokat kértünk Brüsszeltől, ám mi még a 60 ezer olaszországi és görögországi menekültből ránk eső 1500 menekültet sem akarjuk befogadni – ami szinte semmi az eddigi, idei, EU-ba érkező egymilliós menekültszámhoz képest. Ha továbbra is ragaszkodni akar a kormány a merev kvótaellenességhez, és egy menekült befogadását sem tudja akár csak elméletileg elképzelni, elképzelhető, hogy kénytelen a nyugati és északi határokon is határzárral, ellenőrzött határokkal szembenézni.
A két évvel ezelőttinél is durvább aszály néz ki idén, az őszi vetés hamarabb ért be, a tavaszi kultúrák „nagyon rossz állapotban vannak”, ha nem jön eső, nagy terméskiesések lehetnek a kukoricában. A kormány most leginkább az öntözéssel kampányol az aszály ellen, kár, hogy ez a hazai termőterületek alig több mint 2 százalékán érhető el.
Nem világos, hogy a leginkább szablyacsörgetésnek tekinthető kereskedelmi háború átmegy egy langymeleg állapotba, vagy augusztus elsején totális káosz lesz a vége.
Az ellenzéki politikus szerint ha a Tiszának kétharmada lenne, akkor Rogánt, Schadlt, Völnert, a Matolcsy-kör tagjait, és mindenkit, aki a magyaroktól lopott, bilincsben vinnék el.
Egészen hihetetlennek tűnő hírek, melyekről kiderült, hogy igazak. Hihető átverések. Mindkét fajtából jutott bőven az elmúlt hetekben a közösségi oldalakra.
