Magyarország merev kvótaellenessége menekültügyben gyorsabban visszaüthet, mint gondolnánk. A holland pénzügyminiszter megint mini-Schengen szükségességéről beszélt, és azt fejtegette: ennek kialakítását a kvótaellenesség sürgeti.
Schengen a legfontosabb európai vívmány, amit mindenáron meg kell őrizni – halljuk naponta a kormány részéről már lassan fél éve, a kerítésépítés ötletének kipattanásától máig. Az ellenőrzött külső és a szabad belső határok nem elméleti, hanem gyakorlati jelentőséggel bírnak: Lázár János sok helyütt, például a Parlamentben is többször elmondta, hogy Ausztriában dolgozó magyar munkavállalók ezreit érné hátrányosan egy unión belüli határellenőrzés visszaállítása. Dublin halott, a genfi menekültügyi egyezmény fölött eljárt az idő, mondja a kormány, de Schengen megvédése mindenek felett áll.
Ezzel egy időben a kormány óriási erőkkel harcol a kötelező kvóták ellen – már majdnem egymillióan írták alá a bevezetésük ellen fogalmazott íveket ilyen-olyan okokból és sokszor félinformációk, rémhírek hatására. Az Európai Bizottság ugyanis szeretné, ha a pár országban lecsapódó menekültáradat megoszlana a 28 tagország között – ennek megvalósítása persze számtalan kérdést vet fel, de tény, Svédország, Németország, Ausztria, Belgium, Hollandia aránytalanul sok menekültet kénytelen befogadni. Magyarország tűzzel-vassal küzd a kötelező kvóták, vagyis a menekültek szétosztása ellen, ugyanakkor mindent megtesz Schengen életben maradásáért.
Most ez a két törekvés, úgy tűnik, összeegyeztethetetlen lesz. Hollandia pénzügyminisztere, Jeroen Dijsselbloem úgy látja, ha egyes tagállamok nem fogadják el a kötelező kvóták ötletét, egy mini-Schengeni zónát kell kialakítani. Ő szeretné a jelenlegi schengeni övezet fenntartását, de ha a tagországok nem akarnak részt venni a menekültek igazságos elosztásában, akkor a többieknek kell valamit tenniük, mert bőkezű jóléti rendszerük nem fogja bírni a rengeteg migráns beáramlását, mondja a holland miniszter. Az uniónak meg kell erősíteni az uniós külső határokat, és a tagországoknak forrásokat kell biztosítani a libanoni és törökországi menekülttáborok fenntartására. "Ha nem erősítjük meg a 28 EU-tagország vagy a schengeni övezet külső határainak ellenőrzését, akkor elképzelhető, hogy egy mini-schengeni övezet szintjén kell majd ezt megtennünk", tért vissza Dijsselbloem egy egyre gyakrabban felmerülő ötlethez, ami végképp külön szigetekre osztaná az amúgy is megosztott EU-t.
A szolidaritást eddig is egyoldalúan kezelte a magyar kormány: a rajtunk áthaladó menekülthullám miatt folyamatosan forrásokat kértünk Brüsszeltől, ám mi még a 60 ezer olaszországi és görögországi menekültből ránk eső 1500 menekültet sem akarjuk befogadni – ami szinte semmi az eddigi, idei, EU-ba érkező egymilliós menekültszámhoz képest. Ha továbbra is ragaszkodni akar a kormány a merev kvótaellenességhez, és egy menekült befogadását sem tudja akár csak elméletileg elképzelni, elképzelhető, hogy kénytelen a nyugati és északi határokon is határzárral, ellenőrzött határokkal szembenézni.
Megvan a fővárosi költségvetés az év végéig, a kormány pedig kedvezményes lakáshitelt és az állami cégeknél folytatódó spórolást jelentett be. Eközben a nemzetközi színtéren arra készülnek, mi lesz, amikor hamarosan lejár a vámháború három hónapos tűzszünete.
Az Amerika Párt megalapítását az elnöktől elhidegült topmilliárdos az X-en szavaztatta meg a követőivel.
David Zucker, a Naked Gun rendezője biztosan nem nézi meg a Liam Neesonnal készült negyedik részt, mert az szerinte ötlettelen másolat lesz csupán. A rendezőtrió egyharmadával Leslie Nielsen fingógépéről, a pilótás pedofilpoénokról, a Top Secret bukásáról és O.J. Simpsonról is beszélgettünk.
