Ha hihetünk a kormányzati nyilatkozatoknak, minden eddiginél durvábban rajzolja át a hatalom 2019-től a középiskolák hazai rendszerét. Központi felvételit kell majd írnia mindenkinek, és ezzel együtt maximalizálnák a gimnáziumi férőhelyek számát. Az újabb radikális változtatás már a mostani általános iskolások jó részét is érintheti.

Ha egymás mellé rakjuk a korábbi kormányzati nyilatkozatokat, egészen sötét kép is kirajzolódhat a kötelező középiskolai felvételi tervéből. A kormány szeretné, ha minél többen mennének szakmát adó képzésre, másrészt azt is hangoztatják egyesek, hogy a gimnázium legyen az elitképzés terepe. Csakhogy mióta megváltozott az eggyel lejjebbi szint, nagyon nem mindegy, kit hova engednek be. korábbi szakközépiskolákból szakgimnáziumok lettek, kevesebb közismereti tárggyal és több szakmaival, egy komplex természettudományi tárggyal, ami arra kényszeríti a gyerekeket, 14 évesen döntsenek a jövőjükről. Az MTA Közgazdasági Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, Varga Júlia azt mondja, az új rendszerben a szakgimnáziumi képzés közelebb került a szakiskolaihoz, mint a gimnáziuméhoz.

A szép szó kevés

A 2015/2016-ra vonatkozó KSH adatok szerint

  • szakiskolába (mostani szakközépiskolába) 88 ezren
  • szakközépiskolába (mostani szakgimnáziumba) 182 ezren
  • gimnáziumba 181 ezren járnak.
Szakiskolát 12 százalékkal kevesebben választottak, mint a megelőző évben - ez háromszorosa annak, mint amit a népességfogyás indokolna -, a szakközépnél 3,3, míg a gimnáziumnál 0,7 százalék volt a visszaesés.

Az oktatásért felelős államtitkár, Palkovics László április 8-án, egy szombathelyi fórumon jelentette be, hogy 2019-től, az új nemzeti alaptanterv bevezetésével együtt kötelezővé tennék a középiskolai felvételit, amely az egyetemi-főiskolai felvételire hasonlít majd, azt központilag szabnák meg, hányan tanulhatnak tovább gimnáziumban, szakgimnáziumban (ezek a korábbi szakközépiskolák) és szakközépiskolában (a korábbi szakiskolákban).

Nyilatkozata – egyrészt a vidéki helyszínválasztás, másrészt a dübörgő CEU-melletti tüntetések miatt – nem ütötte át az ingerküszöböt, holott az eddigi kormányzati tempó alapján valószínűsíthető, hogy ez az intézkedés súlyosan érinti már a most általános iskolába járó gyerekeket is.

Nincsenek válaszok

Palkovics László nyilatkozata után múlt héten megkerestük az oktatási államtitkárságot, hogy miért érzik szükségesnek a központi felvételit, és a keretszámokat, az intézkedés után hogyan változhat az egyes iskolatípusokba járók aránya, hány helyet adnak a gimnáziumoknak, központilag meghatároznak-e pontszámokat. Kérdéseinkre egyelőre nem kaptunk választ.

Varga Júlia szerint minden jel arra mutat, hogy a kormány a gimnáziumi érettségit adó képzést megpróbálja visszaszorítani, hogy növelje a szakképzésben tanulók arányát. "Ez elhibázott lépés." Varga szerint az alacsonyabb minőségű érettségi az alsó-, és az áltagos középosztálybeli szülők gyerekeit érinti hátrányosan, akiknek a korábbi szakközépiskola komoly mobilitási csatorna volt.

Nem a ponthatárra és a férőhelycsökkentésre

A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, a Győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója, Horváth Péter – aki amúgy a kormányzat által összehívott Köznevelési Kerekasztalban is ott ül – az államilag meghatározott gimnáziumi férőhelyszámról még nem hallott, a központi felvételi ötletéről viszont már igen. Utóbbival önmagában nincs baja, ám azt nem tudná támogatni, hogy meghatározzanak egy központi, alsó bekerülési ponthatárt, amely adminisztratív módon csökkenthetné a gimnáziumba jutók számát.

Képünk illusztráció.
©

„Nem feltételezek senkiről semmi rosszat, de össze lehet állítani egy feladatsort úgy, hogy a minimum pontszámot csak a jelentkezők nagyon kis része érje el.”

A szigorú ponthatárnak nem híve ugyan, de azt mondja, hogy Győrben az önkormányzati fenntartás idején egy gimnáziumba, illetve szakközépiskolába jelentkező diáknak el kellett érnie egy minimumszintet a bekerüléshez. Gimnáziumba ez 50%, míg szakközépbe 25% volt. Bár volt olyan év, hogy a szülők panaszkodtak a túl erős felvételire, Horváth nem így látja. Az persze igaz, hogy a sikertelenség kudarcot okoz a gyereknek, egyesek sírva távoznak, mások viszont nem. "Nem érhet el mindegy gyerek 95 százalékot a matekteszten, úgy nem lehet kiválasztani a legjobbakat."

Hely van, kérdés, hol húzzák a vonalat

Most országosan a diákok nagyjából kétharmada felvételizik gimnáziumba, ahová férőhely, és nem ponthatár alapján veszik fel őket. Egy egyszerű példával: a 120 férőhelyes iskolába a legjobb 120 jelentkező kerül be, nem pedig azok, akik elérik például a minimum 30 pontot, mert lehet, ők csak hatvanan vannak. A különbség tehát óriási.

A férőhelyszám csökkentését nem támogatná, de nem is érzékel erősen ilyen kormányzati szándékot. Azt mondja, a négy évfolyamos gimnáziumoknál és a szakképzésben több hely van, mint diák, a 6-8 osztályos iskolákat lehet viszonylag jól megtölteni. Korábban beszéltünk több szakiskolai és szakközépiskolai tanárral és igazgatóval, akik arra panaszkodtak, a gimnáziumok elszipkázzák előlük az egészen gyenge tanulókat is. Horváth nem érzékeli, hogy a gimnáziumok kettes fölött mindenkit „lehalásznának”, Győrben egészen jó képességű diákok mennek a szakgimnáziumok többségébe.

Egy ellenhang

Az egyik fővárosi elitiskola vezetője szerint a gimnáziumi férőhelyszám-csökkentésnek van racionalitása, tapasztalatai szerint ugyanis sok diák és szülő „túljelentkezi magát”, vagyis a gyerek képességeinél eggyel jobb iskolát választanak, így rossz helyen vannak. Ez a jelenség a korábbi kormányok alatt is probléma volt. Megérti viszont azokat az aggodalmakat is, hogy az új szakképzési rendszer korai pályaválasztást kényszerít a gyerekekre.

Szerinte ha lesz központi megmérettetés, külön kellene választani az elit és a normál iskolák felvételijét, ahogy ez korábban is volt. Az egy újabb kérdés, vajon milyen magasra emelné a kormány a bekerülési határt. Ha alig-alig tudnak teljesíteni a diákok, akkor ez egy nagyon direkt beavatkozás lenne arra, ki kerülhet gimnáziumba.

Képünk illusztráció.
©

Az sem mindegy, a központi felvételihez előírja-e a kormány, hogy központi javítóbrigád javítsa ki a teszteket. Ugyanis azt tapasztalja, a náluk tesztet író diákok írásbelije gyengébb lett, mint azoké, akik máshol írták. Megfejtése szerint

bizonyos iskolákban sokkal kevésbé voltak szigorúak a javításkor, ami 3-4 pontos különbséget is jelenthet, holott egy jobb helyre tizedpontokon múlhat a bekerülés.

Varga Júlia nem gondolja, hogy a tervezett kormányzati intézkedés bármilyen fronton minőségjavulást hozhat. Az lehet, hogy egy-egy iskola örül, ha könnyebben tanítható gyerekek kerülnek be hozzájuk, de a fő kérdés, hogy a végén mi történik a gyerekek több mint 60 százalékával, ha egyáltalán ezek az arányok megmaradnak.

„Ilyen központi szabályozás a szocializmusban volt. Annak is szomorú következménye lett, mikor a gazdasági átalakulás elkezdődött. Most még annál is fontosabb volna, hogy alkalmazkodni és tanulni tudó végzettek kerüljenek ki a középiskolából, mivel sokkal gyorsabban változnak a szakmák, a foglalkozások ismerettartalma” – mondja Varga.

A CEU után talán mozdulnak

A Független Diákparlament egyik alapítója, Gyetvai Viktor azt mondta, ők mindig is az autonómia mellett álltak ki, azt támogatják, ha a döntéseket az érintettekhez legközelebbi szinten hozzák meg. A mostani terv jól illeszkedik az eddigi, mindent a központban eldöntő oktatáspolitikához. Gyetvai szerint első hallásra nem is biztos, hogy “átjön”, mi a baj a javaslattal, de abban bízik, a CEU-s tüntetések után bátrabban nyilvánítanak majd véleményt az emberek. 

Gyetvai Viktor felszólal a diákparlament rendkívüli országos diákfórumán a budapesti Teleki Blanka Gimnáziumban 2016. május 14-én.
©

Az elitiskola igazgatója szerint a változtatás előtt konzultációra, szakmai előkészítésre és világos kommunikációra lenne szükség.

„Ha az a szándék, hogy a szakképzésbe irányítsák a gyerekeket, mondják ki.”

Az szerinte egy érdekes kérdés, vajon mit keres az Iparkamara elnöke a Köznevelési Kerekasztalnál. Azt mondja, egyelőre csak a levegőbe beszélnek a tervről, „ez megint csak egy ötlet, ami inkább csak zűrzavart okoz mindenkiben. Kérdés, mit szólnak ehhez a szülők, akik minél magasabb színvonalú képzést szeretnének biztosítani a gyereküknek.”

Az oktatási államtitkár mindenesetre szerdán találkozik a Gimnáziumok Országos Szövetségével, ott kiderül, mennyire kell komolyan venni legutóbbi nyilatkozatát.