Mizsur András
Mizsur András

Lázár János csütörtöki Kormányinfóján végleg bizonyossá vált, hogy hiába a Velencei Bizottság kritikája, semmi sem tántoríthatja el a kormányt attól, hogy megszavaztassa a vele szemben kritikus civil szervezeteket diszkrimináló és megbélyegző törvényjavaslatot; a bejelentett módosítás maximum kommunikációs fogásnak jó, de a törvény ettől ugyanolyan káros marad.

Kedden fogadhatja el az Országgyűlés a civiltörvényt, és a csütörtöki Kormányinfón Lázár János arról beszélt, hogy “akceptálták” a Velencei Bizottság “jogi aggályait” és módosítani fogják a tervezetet.

Mint ismert, a Velencei Bizottság gyakorlatilag szétcincálta a Gulyás Gergely, Németh Szilárd és Kósa Lajos fideszes képviselők által beterjesztett javaslatot; egyebek között azt kifogásolja, hogy bár a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságának követelése legitim cél, de a civilellenes kampány diszkriminatívvá teszi a civiltörvényt, a “külföldi pénzből működő szervezet” címke pedig súlyosan veszélyezteti a civil szervezetek tevékenységét.

Ezen felül több olyan konkrét részt is kiemelt a törvénytervezetből a Velencei Bizottság, amelyet problémásnak talált:

  • nem volt egyeztetés az érintett szervezetekkel
  • túl hosszú, hogy a szervezeteken három évig ott marad a bélyeg – elég lenne egyéves kötelezettség,
  • túlzás, hogy minden kiadványon fel kell tüntetni a "külföldről finanszírozott szervezet" kifejezést, ezt nem kellene megkövetelni

Lázár János erre eredetileg azt mondta, hogy a Velencei Bizottság kritikája alapján három helyen módosítják a civiltörvényt:

  • 3-ról egy adóévre csökkentik azt az időszakot, amely alatt a civil szervezetekről lekerülhet a "külföldről finanszírozott" címke, ha már nem kapnak támogatást
  • A külföldről támogatott szervezetnek nem kell közzétennie a minősítést a honlapján, és nem kell feltüntetni az általa kiadott mindenféle sajtótermékben, kiadványban, szórólapon.
  • Nem kell közzétenni a külföldi támogató személyes adatait, ha az általa nyújtott támogatás egy év alatt nem éri el az 500 ezer forintot.

Korai öröm

Mielőtt valaki nagyon megörülne, hogy megmenekülnek a civilek, fontos tudni: a bejelentett módosítások nem jelentenek érdemi változtatást a tervezet szellemiségét, célját tekintve, hiszen annak egyik legfontosabb pontját, az évi 7.2 milliós forintos külföldi támogatási határt (amely alapján külföldről támogatottnak minősül egy szervezet) nem érintik, márpedig a kormány által közellenségnek kikiáltott civil szervezetek (Társaság a Szabadságjogokért, Magyar Helsinki Bizottság, Transparency International Magyarország) kivétel nélkül a hatálya alá esnek.

Már csak azért sem kell készpénznek venni a kormány szándékát, hogy megfeleljen a Velencei Bizottság kifogásainak, mert alig ért véget a Kormányinfó, amikor kiderült, hogy egy ponton vagy nem mondott igazat Lázár vagy nem volt pontos információk birtokában. A 444.hu kérdésére ugyanis a Miniszterelnökség azt a tájékoztatást adta, hogy - módosítás ide vagy oda - a sajtótörvény hatálya alá tartozó kiadványokon (pl. prospektus, okirat, videó stb.) igenis szerepelnie kell majd a "külföldről támogatott" szövegnek, vagyis a billog rajtuk fog maradni. Ez derül ki a parlament honlapján kora este megjelent szövegből is.

©

Nem meglepő, hogy az érintett civil szervezetek is szkeptikusan nyilatkoztak Lázár bejelentése után. “Valójában a módosító javaslat nem reagál a Velencei Bizottság előzetes véleményében megfogalmazott legfontosabb kritikákra” - mondta kérdésünkre Szabó Máté, a Társaság a Szabadságjogokért szakmai vezetője. Nem változik érdemben a kötelezettek köre - az továbbra is diszkriminatív, mert hatálya nem terjed ki a vallási, sport- és nemzetiségi szervezetekre -  és a megbélyegző kötelezettségek (pl. a regisztráció és a “külföldi pénzből működő szervezet” címke) sem, tette hozzá.

Az időbeni enyhítés (3 év helyett ennyi idő alatt kerülhet le róluk a külföldről finanszírozott szervezeteknek járó címke) sem tekinthető érdemi változtatásnak, mert egy nagyobb szervezet, amelyik minden évben kap külföldről 7,2 millió forintos támogatást, az folyamatosan a törvény hatálya alatt marad, magyarázta a TASZ szakmai vezetője.

Kozmetikázás

“Ez nem egyéb, mint kozmetikázás”

- reagált a bejelentett módosításokra a Magyar Helsinki Bizottság a hvg.hu-nak megküldött állásfoglalásában. A civil szervezet szerint a törvénytervezet továbbra is felesleges és káros, illetve a jogalkotók állításaival szemben továbbra sem világos, hogyan segíti az átláthatóságot. A címke lekerülésének idejét szabályozó módosítás a Helsinkit sem győzte meg; értékelése szerint bár így már jobban hasonlít "egy olyan észszerű jogi normához, amelyet a társadalom joggal vár el a jogalkotótól", a technikai javítás nem változtat a törvény diszkriminatív jellegén.

Mint a helsinkisek rámutattak, a Velencei Bizottság kritikáiból csak azokat fogadta meg a kormány, amelyek egyébként szinte biztosan elbuknának egy hazai alkotmányossági normakontrollon, a strasbourgi emberi jogi bíróságon vagy az Európai Unió Bírósága előtt.

Jó példa erre az 500 ezres értékhatár bevezetése; a magánadományozók nyilvántartásba vétele alapból ellentétes lenne a magánszférához fűződő joggal, így jó eséllyel már az Alkotmánybíróság elkaszálná. Ezt a módosítást “örvendetesnek” tartják, mivel szinte az összes magánadományuk  az 500 ezres határ alá esik, másrészt vélhetően erősen visszavetette volna az adományozási kedvet, ha megmarad az állami nyilvántartásba vétel. Az eredeti változat amúgy sem volt pontos, mert kvázi azt mondta ki, hogy azoknak a magánszemélyeknek a nevét kellett volna megadniuk a civil szervezeteknek, akikről azt sejtik, hogy külföldiek.

Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy továbbra sem látják értelmét a regisztrációnak, mert intézményi támogatóikat a jelenlegi szabályok szerint is évente be kell jelentenünk és nyilvánosságra kell hozniuk.

©

A Transparency International Magyarország jogi vezetője, Ligeti Miklós a tervezetben foglalt szankciókról megjegyezte, hogy azok között legalább szerepel valódi és érdemi enyhítés; a módosítás után is fennáll ugyan a lehetőség, hogy megszüntetik azt a civil szervezetet, amelyik nem hajlandó magára venni a "külföldről támogatott" stigmát, de ez annyiban változhat, hogy az ezt indítványozó ügyészségnek végig kell majd járnia a teljes bírói utat és meg kell indokolnia, hogyan szolgálja a közérdeket az ilyen civil szervezet törlése.

Az eredeti szöveg szerint a külföldi finanszírozással kapcsolatos bejelentési szabályok megsértése önálló megszüntetési jogcím lett volna, ezzel szemben a módosítás értelmében ez is csak egy lesz a megszüntetésre vezető jogsértések sokasága közül. "A bíróság mondhatja azt, hogy jogsértés történt, de a megszüntetés helyett inkább csak a mulasztás pótlását rendeli el. A stigmatizálás marad, de csökken az egzisztenciális kockázat."

Egyeztetés nélkül

Ha ezek után is még kétségek lennének a kormány valódi szándékait illetően, akkor érdemes azt is figyelembe venni, hogy a civiltörvény módosításának bejelentése - annak módja, időzítése - totálisan figyelmen kívül hagyja a Velencei Bizottság egyik, legalább ilyen fontos kritikai észrevételét, miszerint  a civiltörvény az érintett szervezetekkel való egyeztetés nélkül készült el. Ez most sem történt máshogyan: az általunk megkérdezett szervezetek most is a sajtóból értesültek először a várható változásokról.

Ligeti Miklós jellemzőnek tartja, hogy a kormány még az Európa Tanács ajánlását sem fontolta meg, így az enyhítésnek szánt módosítás gyakorlatilag "pártdiktátumként kerül a parlament elé." A Helsinki szerint azért sem lehetne jövő héten szavazni a törvényjavaslatról, mert képtelenség néhány nap alatt átdolgozni a törvényt a civilekkel történő egyeztetés nélkül.

Az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának csütörtöki ülésén egyébként döntés született arról is, hogy a Lázár által bejelentett módosításokon kívül úgy változzon a civiltörvény, hogy az a vallási és sportszervezeteken túl a nemzetiségi szervezetekre se legyen érvényes. Ez is bekerült az új szövegbe. A PArlament hétfőn még vitázik egy nagyot a törvényről, kedden pedig jön a zárószavazás.