A hvg.hu közvetlenül az után fordult a Debreceni Egyetemhez, hogy augusztus végi, magyarországi látogatása alkalmából díszpolgári címmel tüntették ki Vlagyimir Putyint. Erről az intézmény szenátusa 90 százalékos többséggel döntött, méghozzá elektronikus formában, vagyis a tagok nem gyűltek össze megvitatni az orosz elnök díszpolgárrá avatását. Ezért az információk nyilvánosságára hivatkozva kifejezetten azt kértük, hogy az eljárás minden dokumentumát adják ki, az online szavazásról logikusan készülnie kellett részletes összefoglalónak / jegyzőkönyvnek / regisztrációnak.

Az egyetem korábban nem ismertette a szenátusi határozatot megelőző előterjesztést, amiben elvileg levezették, pontosan mivel is érdemelte ki Putyin a debreceni megbecsülést. A cím odaítélésének indokaként elsősorban arra hivatkoztak, hogy Putyin jóvoltából az egyetemnek jelentős szerepe lesz a Paks II. beruházásban. Mivel közvetlenül a határozatot követően kértük ki az információkat, már nem hivatkozhattak arra, hogy csak döntéselőkészítő, és ezért nem nyilvános anyagról van szó.

Az egyetem végül eljuttatott hozzánk három dokumentumot, amelyek alapján úgy tűnik, az intézmény nem kerít túl nagy feneket döntései dokumentálásának. Maga a jegyzőkönyv, de a voksolás végeredményét rögzítő „kivonat” is mindössze fél-fél oldal, éppen csak a legalapvetőbb adatokat tartalmazza, így az eljárás idejét, a határozat számát, a voksolás arányait.

Ennek ellenére a megszerzett dokumentumokból pár újdonságot azért sikerült kideríteni arról, hogyan lett Civis Honoris Causa címe Vlagyimir Vlagyimirovicsnak:

Mint megírtuk, a testület 90 százalékos többséggel támogatta az ötletet, csakhogy az augusztus 17-én 11 órakor induló, és augusztus 18-án 12 órakor záruló elektronikus szavazáson a tagok „több mint 60 százaléka voksolt” – olvasható a jegyzőkönyvben. Összesen 57-en fejezték ki véleményüket, ebből 51 szenátusi tag honorálta a címmel az orosz elnök tevékenységét, 3-an nemmel voksoltak és szintén 3-an tartózkodtak. Az ki sem derül, hogy összesen hányan voltak jogosultak a szavazásra, csak annyit rögzítenek, hogy végül a tagok „több mint 60 százaléka voksolt”, amíg alig egy nap után lezárták a szavazást. 

A jegyzőkönyv hivatkozik a szervezeti és működési szabályzatra, amely szerint elektronikus voksolásra olyan „sürgős ügyekben kerülhet sor, amely nem indokolja az ülés összehívását”. Vagyis a budapesti dzsúdóvébére hazánkba látogató orosz politikus egyetemi címe ezek szerint nem tűrt halasztást.

A már bővebb, 1 oldalas előterjesztésben fejtik ki, mivel érdemelte ki Putyin a megtiszteltetést. A rektor, Szilvássy Zoltán által jegyzett anyagban leszögezik: az egyetemi kitüntetések és címek adományozásáról szóló szabályzat szerint többek közt az a belföldi vagy külföldi személy kaphatja meg a díszpolgári címet, aki

„munkásságával, erkölcsi vagy anyagi támogatásával segítette az egyetem (…) jó hírnevének az erősítését”.

Indok: Paks II. és tanár(tovább)képzés a "hazánkba érkező" oroszok gyerekeinek

Ezt Putyin – ahogy hivatalosan is bejelentették – a Paks II. projekttel érte el, hiszen „a magyar kormányzat” és az Orosz Föderáció szán jelentős szerepet a Debreceni Egyetemnek a beruházásban. Erről a felsőoktatási intézmény és a Roszatom még június 19-én, Moszkvában, az ATOMEXPO kiállításon írt alá stratégiai szerződést. A megállapodás értelmében a Debreceni Egyetem nemcsak Paks II. szakember-utánpótlásának képzésében vesz részt, de

„olyan további kiegészítő tevékenységet is végez, mint a hazánkba érkező orosz szakemberek gyermekeinek általános és középiskolai, valamint természetesen felsőfokú oktatását biztosító tanári, oktatói gárda képzése, továbbképzése”.

Vagyis Putyin díszpolgári címét az indokolja, hogy a paksi bővítés miatt egy ideig Magyarországon élő orosz szakemberek gyerekeit tanító általános iskolai/gimnáziumi pedagógusok ezek szerint Debrecenbe járhatnak továbbképzésre.

Majdani kereskedelmi együttműködésért is jár a díszpolgárság

„További célkitűzésként szerepel közös kereskedelmi projektekben való részvétel közös vállalatok létrehozása útján, olyan területeken, mint a nukleáris orvoslás, különböző betegségek diagnosztikája és kezelése, diagnosztikus és terápiás felhasználású radioaktív izotóp-készítmények, tudományos célokat szolgáló radiofarmakonok, az orvosi, valamint élelmiszeripari izotóptechnológia tárgykörébe tartozó gépek, berendezések fejlesztése, gyártása, valamint forgalmazása” – olvasható még az előterjesztésben. Mivel itt abszolút jövőbeli tervekről van szó, még csak érintőlegesen sem jelenhetett meg, mi köze mindehhez Putyinnak.

Végül pedig ott áll a határozati javaslat a cím adományozására, amelyhez – mint írják – „elnök úr magyarországi látogatása szolgál alkalmul”. Ez végül nem jött össze a debrecenieknek, a kitüntetésről elsőként beszámoló Népszava szerint a tervek szerint valóban az egyetemen vette volna át a díszpolgári címet, de lemondta az utat arra hivatkozva, hogy „a budapesti judo világbajnokságra akar koncentrálni”. Pedig lázasan készültek a fogadására, a TEK már ellenőrizni akarta a „látogatásban érintett objektumokat”, állítólag le is zárták volna az intézmény egy részét. A lap szerint jövő év elején, de legkésőbb 2018 tavaszán újra Magyarországra látogat majd az elnök, és ekkor veszi át a kitüntetést.

Putyin azóta rég hazarepült, de díszpolgársága miatt azóta is áll a bál: egymás után a felsőoktatási intézmény több tanszéke is jelezte, nem ért egyet a kitüntetés adományozásával. Előbb az alkotmányjogi tanszék határolódott el a döntéstől, aztán a TTK Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszéke is nyíltan kiállt Putyin minősítése mellett. Végül a Fizika Kémia Tanszék munkatársainak nagy többsége, illetve az Analízis Tanszék valamennyi dolgozója adott ki közleményt arról, hogy a szenátus "a döntésével semmibe vette azokat a polgárait, akik a tudományos és az oktatási szabadság versenyfeltételei között járultak hozzá az intézmény nehezen megszerezhető jó híréhez. Az autokraták magasztalása elfogadhatatlan számunkra, mindennel ellenkezik, amit az egyetemi szakmai munkánk során képviselünk."

Putyin kitüntetése ellen tiltakozva az egyetem egyik professor emeritusa, Vajda Mihály is lemondott a címéről. Ahogy a filozófus a Facebook oldalán közzétett levelében írta, nem szeretne fenntartani „semmilyen kapcsolatot egy intézménnyel, melynek Vlagyimir Putyin a díszpolgára”.

hvg.hu