Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Jó pár évvel ezelőtt, tucatnyi „multi” Magyarországon működő gyára kapott lehetőséget önálló fejlesztési projektekre. Tartalmukban építettek ugyan a japán rendszerekre és a világ sok táján megvalósított továbbfejlesztésekre, de emellett gazdagították és integrálták a japán rendszerektől független területeken megvalósult részrendszereket és építettek a hazai sajátosságokra. A sikerek nem maradtak el. Íme néhány példa ezek közül:
1. Egy, az adott termékkategóriában világpiac vezető gépipari cégnél a termelékenység három év alatt közel másfélszeresére nőtt. A sikerek elérése után a tulajdonos a magyar telephelyen jelentős gépberuházást hajtott végre, és számos új terméket vitt a céghez.
2. Egy, az adott termékkategóriában szintén világpiac vezető gépipari cégnél a géphiba miatt kieső idő csökkenése átlagosan havi negyvenkétmilliós többletnyereséget jelentett. Az eredetileg elsorvasztásra, bezárásra ítélt vállalat vezetője nem sokkal később már azzal a kellemes „nehézséggel” állt szemben, hogy az új gépeket és technológiákat hova telepítse. Ez végül ahhoz vezetett, hogy a cég jelentős területet vásárolt, és nemzetközi mércével mérve is kivételes új gyárat építhetett.
3. Egy gépipari „multinál” sejthető volt, hogy valamelyik európai gyártó kapacitást bezárják. Vagy a magyart, vagy egy másikat. A projekt előtti időkben a hazai vállalat volt a bezárás fő esélyese, hiszen a cégcsoporton belüli értékeléseknél rendre a sereghajtó szerepet érdemelte ki. Ma a cég összes vállalata közül a legjobb mutatókat ők produkálják. A változáshoz két évre volt szükség, nem kis részben e közös projekt eredményeinek köszönhető az, hogy az egyik nyugati testvérvállalatot zárják be, miközben a hazai gyár az új gépeknek és technológiáknak készíti elő üzemcsarnokát.
Magyar sikerek: kiút és gyakorlat
Nem egy esetben tehát a magyar módszer vált standarddá a cégcsoportnál. Talán egyszer a magyar vállalatoknál is azzá válik. Nem tartozik ezek közé a 6-7 napos munkahét gondolata, ami épp azt a szemléletet tükrözi, ami miatt a hazai ipar és rajta keresztül a gazdaság is gyengélkedik. Amennyiben versenyképesek akarunk lenni, akkor hatékonyabban kell dolgozni. Amikor egy nem hatékony gyár termelési kapacitását növelni akarjuk, akkor nem az a megoldás, hgoy melléépítünk egy újabb nem hatékony termelőegységet. Ehelyett sokkal ésszerűbb az adott egységen belül növelni a hatékonyságot, nemcsak vállalati, de nemzetgazdasági szinten is. Ha mindezt sikerül úgy alkalmazni, mint a valóban sikeresen működő magyar gyárak, akkor nem kell húsz év ahhoz, hogy Magyarország az európai uniós ipar erős tagja, majd „gőzbikája” legyen.
Péczely György
ipari tanácsadó
A.A.Stádium Kft.
