szerző:
Szabó Yvette
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Főleg Fidesz-közeli vállalkozóknak, de egykor szocialista kapcsolatokat ápolóknak is remek üzlet volt a határzár.

Az már tudható, hogy a menekültválságra hivatkozva a kormány eddig 270 milliárd forintot költött el, de az nem, hogy – ha már a kormányzati kommunikáció alátámasztására muszáj volt felhúzni a kerítést, akkor – piaci alapon mennyibe került volna az építkezés. Nemzetbiztonsági érdekeket emlegetve kiiktatták ugyanis a közbeszerzést, így eddig csak szórványosan derült ki, kik voltak a jókora állami költekezés haszonélvezői. Pedig az Európai Bizottság már évekkel ezelőtt kifogásolta, hogy a magyar jogrend megengedi a verseny mellőzését az említett indokkal. A szocialisták által korábban kikért dokumentumok alapján úgy tűnik, a nemzetbiztonság örve alatt hadiipari vállalkozásoktól kezdve bozótirtásban részt vevő ügyvédcégen keresztül Pintér Sándor volt biztonsági társaságáig sokan részesültek ebből a mannából. Még egy olyan cég is, ahol a szocialisták és a fideszesek barátai egyaránt megtalálhatók.

Rabokkal a legolcsóbb az építkezés – ezzel igyekezett feledtetni a kormány, hogy nem akárkik juthattak a mézesbödön közelébe. Csakhogy például a szerb határszakaszon hiába kapta a megbízást a büntetés-végrehajtás területén tevékenykedő BV Holding Kft., a drótháló puszta kihúzásán kívül nem túl sok dolgot végeztettek el a börtönlakókkal. Az ő foglalkoztatásukra mindössze 233 millió forint ment el, miközben több magáncég is milliárdokkal részesült a keretből. Még azt is meg lehetett magyarázni, hogy a komolyabb technológiai tudást igénylő feladatokat miért bízzák egy másik állami cégre, a villamosenergia-ipari MVM Ovitra. Ám ez utóbbi is továbbosztotta a feladatokat. A szerb határon például a legnagyobb ismert, mintegy 17 milliárd forintos megbízást a MetalCom Távközlési és Rendszerintegrációs Zrt. kapta, amelyről néhány hónapja már megírták, hogy egy fideszes politikus, Bozó Zoltán jegyzi, aki 2014-ben a kormánypárt színeiben indult sikertelenül a szentesi polgármesteri posztért.

Csakhogy a MetalComban sokkal érdekesebb szereplők is vannak, illetve voltak a megbízás idején. Tulajdonos ugyanis benne Mendelényi Dániel, aki 2011-ben magyar–kínai kormánybiztos, majd utazó nagykövet lett. Tavaly decemberben még a vállalat részvényese volt továbbá az Ayudate Holding Kft., amely nemcsak az optikai kábeleket kihúzó, intelligenskerítés-építő tulajdonosaként jeleskedik, hanem a külkereskedelemben is. Az Ayudate a tulajdonosa a Magyar–Afrikai Fejlesztési Kft.-nek, amely elnyerte az etiópiai magyar kereskedőház működtetésének jogát. A dán anyavállalatnak, az Ayudate Investments Groupnak a jogelődjét az a Terner Géza alapította, akinek több olyan vállalkozóval is volt üzleti kapcsolata, aki az MSZP-hez kötődött. Ilyen például Tóth Miklós, aki a szocialisták által alapított Concedo Kft. ügyvezetője volt 2008-ig, az etióp kapcsolatok építésében pedig Hujber Ottóval támogatták egymást, aki a kilencvenes években az MSZP vállalkozói tagozatát vezette.

Kerítés a szerb határon. A határzár vámszedői
©

A kerítésépítésnél deklaráltan is figyelembe vettek nemzetbiztonsági szempontokat, és az üzletek egy részét valóban a szokásos hadiipari beszállítók nyerték el. Az úgynevezett NATO-drótot forgalmazó Fercom vagy az elektronikus házi őrizeti rendszert szállító Geoview Systems Kft. egyaránt szerepel a hazai védelmi ipar évkönyvében; az előbbi 1,6 milliárd forintot kaszált az üzleten, az utóbbi 25 millió forintot. A fémkereső kapukat pedig az Erando Kft.-től rendelték meg, igaz, ez csak 11 millió forintba került. Ez a cég korábban Pintér Sándor vállalkozása volt, csak miután ő az Orbán-kormány belügyminisztere lett, és kivonult az üzleti életből, az a Kandolka Károly vette a nevére az Erandót, akinek a cégét Pintérék korábban felvásárolták.

A biztonsági szempontoknak ugyanakkor megfelelt egy kínai cég, a Dahua Technology is, amely a kerítésépítés kezdetekor éppen azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a Tienanmen téri katonai parádé teljes biztonsági rendszerét kiépítette. Magyarországon ez kellő belépőnek bizonyult egy 1,5 milliárd forintos megbízásra, így a Dahua kamerái pásztázzák a kerítés környékét, míg a kerítésre kerülő jelzőrendszert a kínai kapcsolatok már említett korábbi kormánybiztosának a cége, a MetalCom építette ki. Meg is ugrott a MetalCom árbevétele és nyeresége: 2016-ban a forgalma már 7,1 milliárd forint volt, amin 660 millió forint profitot ért el. Idén májusban ugyanakkor már kiszállt az Ayudate a MetalComból, és helyette egy dubai székhelyű befektető jelent meg a vállalatban.

Az optikai kábel kihúzására a MetalCom mellett a Penta építőipari cég kapott kisebb megbízást 1,5 milliárd forintért. A Penta Rogán Antal polgármestersége idején tűnt fel a belvárosi fejlesztések kivitelezőjeként, a Belváros Fő utcája elnevezésű projekt második ütemében például 2,6 milliárd forintos közbeszerzést nyert el. Furcsa szerepben tűnik fel ugyanakkor egy másik, szintén Rogán köréhez sorolható cég a kerítésépítésben. A határzár megvalósításában kezdetben a honvédelmi minisztérium jeleskedett, csak nagyon lassan, így a feladat átszállt a belügyi tárcára. Eleinte viszont a katonai tárca cégét, a HM EI Zrt.-t bízták meg az aljnövényzet kiirtásával, a talaj előkészítésével, az utak kiépítésével. A cég a menekültválság csúcspontján, 2015 késő nyarán 677 millió forintot költött a megvalósításra, ám a feladatok egy részét továbbpasszolta. A bozótirtás feladatát például a Presidente OKISZ Kft. nyerte el 69 millió forintért. Ez a társaság korábban magánnyomozói vállalkozás volt, amely 2012-ben éles fordulatot vett, és hulladékkezeléssel kezdett foglalkozni. Így jutott három évvel később, versenyeztetés nélkül a bozótirtási feladathoz. Magyarország most azt követeli Brüsszeltől, hogy a kerítésépítéssel összefüggő kifizetések felét térítse meg a magyar költségvetésnek.