Az eltűnt képek nyomában: Nyolcak ágyneműtartóban és kazánházban

Az 1909-ben alakult Nyolcak avantgárd művészcsoport nyolc tagjának élete bővelkedett az izgalmakban: mindannyian alkottak Párizsban, kiállítottak külföldön, néhány festményük, rajzuk pedig rejtélyes módon eltűnt. Mi került elő ezekből az elmúlt években és honnan?

Czigány Dezső, a 20. század eleji legendás Nyolcak művészcsoport tagja önkezével vetett véget életének 1937-ben, ahogy ez a festőről írt életrajzok mindegyikéből kiderül. Azt viszont már kevesen tudják, hogy Czigány, akiről elsőként talán mély tónusú, jobb arcfelét homályba burkoló, kissé baljós hangulatú önarcképe jut eszünkbe, mielőtt öngyilkos lett, kiirtotta a családját - köztük harmadik feleségét is.

Tihanyi Lajos avantgárd festő, akit a posztimpresszionista Paul Cézanne művészete és stílusa ihletett meg, az 1920-as évek végén Párizsba tette át székhelyét. Előtte viszont meglehetősen bohém életet élt a fővárosi házban, melyben rajta kívül a Nyolcak harmadik tagja, Márffy Ödön is lakott. Márffy szemet hunyt Tihanyi zajos életvitele és változatos nőügyei felett: korabeli beszámolók szerint a Kassák Lajos és Ady Endre arcképét is megfestő Tihanyinál mindig volt hölgytársaság.

Czigány Dezső önarcképe 1909-ből Fotó: www.wikipedia.org

A két életrajzi adalék nem egy botránykönyvből való, hanem a Szépművészeti Múzeum A Nyolcak kiállítása kapcsán most elkészült dokumentumfilmből, melyhez a művészettörténészekből és filmesekből álló csapat korabeli dokumentumokat, kép- és hanganyagokat kutatott fel, olykor az eredeti helyszíneken: Nyergesújfaluban, Párizsban vagy éppen Budapesten, a Százados úti művésztelepen. Pengeélen táncolva, hogy mégse legyen túl bulváros - ahogy a készítők nyilatkoztak.

Meglepő „leletek” - a Nyolcak nyomában

„Váratlan volt, hogy a párizsi Julien Akadémián - 1839-ben szobrászok és festők képzésére létrejött intézmény - az igazgató szobájában egy olyan rajzra bukkantunk, ami Czóbel Bélától származik. Létezéséről már tudtunk, mert a korabeli újságok megírták, hogy Czóbel 1904-ben elnyerte a Julien Akadémia nagydíját, de a rajzot soha nem láttuk” - mesélte a hvg.hu-nak Barki Gergely művészettörténész, a Szépművészeti kiállításának egyik kurátora, aki a Nyolcak nyomában egészen Párizsig ment. A Julien Akadémia (Académie Julien) a 20. század elején az európai modernizmus követőinek: festőknek, szobrászoknak a „gyűjtőhelye” volt, ahol a fauvizmus atyja, Henri Matisse is megfordult.

Nem kellett Párizsig menni, hogy megkerüljön a Nyolcak egyik tagjának újabb, eddig „csendben megbúvó” alkotása. A III. kerületi Kiscelli utcai óvoda és iskola Márffy Ödön falképét rejti. Az 1912-ben készült freskó egy kazánház mögött van, de mivel falat építettek elé, a képből semmi nem látszik. A Dugonics utcai iskola tornatermében pedig a falon - a kosárlabdapalánk mögött - Kernstok Károly Ősvadászok című freskója bújik meg. „Valószínűleg mésszel festették le, korabeli újságcikkek szerint az 1920-as években - Horthy idején - az új rezsimet megbotránkoztatta, hogy meztelen férfiak vonulnak fel a 'falon', ezért tüntették el” - mondta Barki Gergely, hozzátéve, hogy mivel a freskót nem vakarták le, gondos restaurációval valószínűleg helyre lehetne állítani.

Idei szenzáció: a Nagy akt

Orbán Dezső Nagy aktja Ausztráliából került elő idén, és 94 év után újra látható Magyarországon. „Egészen tavaly nyárig nem tudtuk, hol van”- mesélte Barki, aki 2010-ben Ausztráliában járt, hogy találkozzon Orbán Dezső egyetlen élő hozzátartozójával, a menyével. Ekkor ismerkedett meg a festmény tulajdonosával, aki a pécsi Nyolcak-kiállításra - május elsejéig tartott nyitva a Modern Magyar Képtárban - még nem adta kölcsön a festményt, a Szépművészeti tárlatára viszont már igen. „Jó lenne, ha a Nagy akt Magyarországon maradna, mégiscsak a korszak egyik legfontosabb festményéről van szó. A tulajdonos még gondolkodik, hogy mi legyen a sorsa” - válaszolta a kép jövőjét firtató kérdésre a művészettörténész, aki már jó néhány elveszettnek hitt magyar festmény nyomára bukkant.

A Nagy akt felkerül a Szépművészeti falára Fotó: MTI / Kollányi Péter

Berény Róbert egyik alkotását szó szerint és átvitt értelemben is filmbe illő módon találta meg Barki. Néhány éve karácsonykor éppen a Stuart Little kisegér című filmet nézte kislányával, amikor a harmadik percben a vásznon - a nappali elemeként - egyszer csak „felbukkant” a kép. „Azt hittem, hogy csak egy szürreális látomás, de amikor többször is feltűnt, már tudtam, hogy egy elveszettnek hitt Berény-képről van szó” - foglalta össze a történetet Barki, aki hasonlóan bizarr módon bukkant rá Berény egyik leghíresebb festményére, az Olasz lány aktjára, amely a festő lányának ágyneműtartójában lapult. A kép jelentőségét bizonyítja, hogy 1908-ban még a francia kritikusok is elismerősen nyilatkoztak róla.

Ami meglett, de nem hozzák haza

Az 1915-ös, San Franciscó-i világkiállításra körülbelül 500 magyar festmény került ki, de ebből a művészettörténészek csak körülbelül háromszázat tudnak azonosítani. Az egyik, egy Bartók-portré szövevényes úton Bartók fiánál, Bartók Péternél landolt, aki Floridában él, és hallani sem akar róla, hogy az édesapját megörökítő alkotást kölcsönadja. Sem nekünk, sem a briteknek, akik egy 2014-es, londoni kiállításon szerették volna bemutatni.

„Berény Golgota-képe - Krisztus a kereszten -, szintén Amerikában maradt, az 1915-ös világkiállítás szervezője egyszerűen ellopta. Halála után elárverezték, majd nyoma veszett. Mostanában került elő ismét, az eBayen lehetett rá licitálni, jelenleg Washingtonban van, az FBI-nál” - említett egy másik példát a megkerült, ám itthon egyelőre nem látható festményekre A Nyolcak-kiállítás kurátora.