Metripond
Tizedes-, tolósúlyos, felsőserpenyős és egyenlő karú mérlegeket gyártott Conrad Schember bécsi mérlegkészítő a budapesti Rottenbiller u. 12. szám alatt 1878-ban megnyitott műhelyében.
Néhány évvel később két fiát is bevonta a Schember C. és Fiai Mérleggyárba, mely rövidesen az ország első számú mérleggyárává nőtte ki magát. 1885-ben az üzem neve Schember C. és Fiai első Magyar Hídmérleg és Gépgyárra változott, s 1888-ban az Andrássy út 1. alatt lerakatot nyitott az akkorra már császári és királyi udvari szállítói címet elnyert cég.
A Pesten, Budán és Óbudán működő mértékhitelesítő hivatalok 1873-as egyesítése, a tizedesmérték-rendszer bevezetése nagy lendületet adott a hazai mérleggyártás fejlődésének.
A századfordulón már a Hungária út 83. szám alatt működő Schember C. és Fiai cs. és kir. udvari Hídmérleg- és Gépgyárat - mely már ékszerész-, személy-, hús-, gabona-, juh-, vasúti híd- és helyhez kötött vagonmérlegeket készített - évtizedeken át az ország vezető iparvállalatai között tartották nyilván. Az 1929-33-as gazdasági válság idején azután több kisebb mérleggyárat is magába olvasztott. A Schember Magyar Mérleg- és Gépgyár 1937-ben rt-vé alakult, s a negyvenes években már exportja is jelentős volt.
Az államosítás után 1948-tól Mérleggyár Nemzeti Vállalatként működött, 1951-ben a vidéki ipartelepítési program keretében két hónap alatt Hódmezővásárhelyre, egy átalakított régi malomépületbe költöztették, s neve Mérleggyár, Hódmezővásárhelyre változott. 1958 után kezdték meg a súlyértékeket elektronikus jellel szolgáltató adagolómérleg-család és a korszerű darumérlegek fejlesztését.
A hatvanas években dolgozták ki például az automatikus zsákoló-, a közúti híd-, az önműködő gabona- és függőpályamérlegeket, s gyártottak betongyári mérlegrendszert is. Az úgynevezett elektronikus mérlegek gyártására 1969-ben Fehérgyarmaton új csarnokot építettek. Az időközben Metripond Mérleggyárra átkeresztelt vállalat bekapcsolódott a KGST-integrációba is, s Közép-Európa legnagyobb mérleggyárává fejlődött.
A rendszerváltás után a piacai nagy részét elveszítő vállalat fizetésképtelenné vált, 1992-ben csődöt jelentett, majd 1993-ban felszámolási eljárás indult ellene. Még 1991-ben vegyes vállalatot hozott létre a német Pfister mérleggyárral, Metripond-Pfister Kft. néven. A társulás azonban nem váltotta be a reményeket, a céget 1993-ban felszámolták, s a dolgozók egy része Metripond-Gallyas Kft. néven céget alapított, amely ma Metripond - M 93 Kft. néven gyárt ipari és hídmérlegeket. Ugyanazon a hódmezővásárhelyi telepen működik és kis kereskedelmi mérlegeket gyárt egy másik, szintén vegyes vállalatként indult cég, a Micro-Metripond Kft, amely jelenleg belga tulajdonban van.
A Pesten, Budán és Óbudán működő mértékhitelesítő hivatalok 1873-as egyesítése, a tizedesmérték-rendszer bevezetése nagy lendületet adott a hazai mérleggyártás fejlődésének.
A századfordulón már a Hungária út 83. szám alatt működő Schember C. és Fiai cs. és kir. udvari Hídmérleg- és Gépgyárat - mely már ékszerész-, személy-, hús-, gabona-, juh-, vasúti híd- és helyhez kötött vagonmérlegeket készített - évtizedeken át az ország vezető iparvállalatai között tartották nyilván. Az 1929-33-as gazdasági válság idején azután több kisebb mérleggyárat is magába olvasztott. A Schember Magyar Mérleg- és Gépgyár 1937-ben rt-vé alakult, s a negyvenes években már exportja is jelentős volt.
Az államosítás után 1948-tól Mérleggyár Nemzeti Vállalatként működött, 1951-ben a vidéki ipartelepítési program keretében két hónap alatt Hódmezővásárhelyre, egy átalakított régi malomépületbe költöztették, s neve Mérleggyár, Hódmezővásárhelyre változott. 1958 után kezdték meg a súlyértékeket elektronikus jellel szolgáltató adagolómérleg-család és a korszerű darumérlegek fejlesztését.
A hatvanas években dolgozták ki például az automatikus zsákoló-, a közúti híd-, az önműködő gabona- és függőpályamérlegeket, s gyártottak betongyári mérlegrendszert is. Az úgynevezett elektronikus mérlegek gyártására 1969-ben Fehérgyarmaton új csarnokot építettek. Az időközben Metripond Mérleggyárra átkeresztelt vállalat bekapcsolódott a KGST-integrációba is, s Közép-Európa legnagyobb mérleggyárává fejlődött.
A rendszerváltás után a piacai nagy részét elveszítő vállalat fizetésképtelenné vált, 1992-ben csődöt jelentett, majd 1993-ban felszámolási eljárás indult ellene. Még 1991-ben vegyes vállalatot hozott létre a német Pfister mérleggyárral, Metripond-Pfister Kft. néven. A társulás azonban nem váltotta be a reményeket, a céget 1993-ban felszámolták, s a dolgozók egy része Metripond-Gallyas Kft. néven céget alapított, amely ma Metripond - M 93 Kft. néven gyárt ipari és hídmérlegeket. Ugyanazon a hódmezővásárhelyi telepen működik és kis kereskedelmi mérlegeket gyárt egy másik, szintén vegyes vállalatként indult cég, a Micro-Metripond Kft, amely jelenleg belga tulajdonban van.