A hazai precíziós finommechanikai szakma igazi meghonosítójának tekintett Süss Nándor a szakemberképzést a budapesti Mozsár utcában létesített Budapesti Állami Mechanikai Tanműhelyben kezdte el 1886-ban összesen 13 tanulóval.
Süss a tanítás mellett egyedi tudományos műszerek készítését is vállalta. Amikor 1900-ban az állami támogatás megszűnt és a tanműhely feloszlott, "Süss Nándor Féle Praecisios Mechanikai Intézet" néven finommechanikai vállalatot alapított Budán az Alkotás u. 9. szám alatt. Itt készültek Eötvös-féle torziós ingák, az út- és vasútépítések, valamint a bányanyitások konjunktúrájában nélkülözhetetlen geodéziai műszerek, távcsövek, teodolitok, szintezők.
A műhely csakhamar szűknek bizonyult, ezért Süss 1905-ben átköltöztette vállalatát egy Csörsz utcai új telephelyre, ahol 1918-ig vezette az intézetet. 1921-ben a cég megvette a Goerz vállalattól az optikaiüveg-csiszolás licencét, nevét pedig egyidejűleg "Süss Nándor Praecisios Mechanikai és Optikai Intézet Rt.-re" változtatta. A két világháború között konjunkturális és dekonjunkturális korszakok váltogatták egymást, 1944-re - az öt évvel korábban Magyar Optikai Művek Rt.-re átnevezett - cég végül is nagyvállalattá fejlődött, és fokozatosan német érdekeltségi körbe került.
A második világháború kirobbanása előtt lépésről-lépésre haditermelésre specializálták a vállalatot, a háború megindulásakor pedig teljes kapacitással a hadigépezet kiszolgálására álltak rá. 1944-ben a gyár egy részét Sopron-Lövőre telepítették át. Budapest ostromában a Csörsz utcai épületek 30 százaléka, a gépek és berendezések körülbelül 50 százaléka elpusztult.
A gyár a háború után szovjet kézbe került, és így a MOM 1946-tól főként szovjet jóvátételi szállításokra precíziós tolómérőket, mikrométereket, szemüveglencséket, ébresztőórákat gyártott. 1952-ben ismét magyar állami tulajdonba vették, és a cég újra műszeripari nagyvállalattá fejlődött. Elsősorban geodéziai műszereik fejlesztése volt nagyon látványos, majd 1960-tól a laboratóriumi műszerek tekintetében lett versenyképes, s több vidéki gyáregységet hoztak létre.
A 80-as évek végére - a szovjet szállítások ellenértékének ki nem egyenlítése miatt - a MOM csődhelyzetbe került, a vállalatot rt-kre és kft-kre bontották szét, ebből több a felszámolás sorsára jutott, néhányat 1995-ben privatizáltak. A mátészalkai optikailencse-gyár a belga Buchman Optical Holdinggé lett, neve ma Buchmann-MOM Rt. Az asztali órákat és különféle mérlegeket gyártó dunaújvárosi MOMERT Rt. a menedzsment és a dolgozók kezébe került. A vállalat Csörsz utcai központi telepét egy német ingatlanfejlesztő vállalkozás, a Bajor Házépítők Kft. vette meg.
További magyar márkák története itt
