Orion

A vállalat elődei közül az elsőt Kremeneczky János bécsi izzólámpagyáros alapította 1913-ban "Magyar Wolframlámpagyár" néven, s az Elektromos Művek Váci úti épületében kezdte meg működését.

1917-ben az Egyesült Izzó betársult a cégbe, amely ez évtől "Magyar Wolframlámpagyár Kremeneczky János Rt." néven működött tovább. 1922-ben a bécsi gyáros egy másik céget is alapított "Kremeneczky Elektromos Művek Rt." néven, és egyidejűleg új korszerű gyárat épített a Váci út 99. szám alatt, ez a cég vette fel 1924-ben az "Orion Villamossági Rt." nevet. Később visszavásárolta az Egyesült Izzótól a részvényeket, s 1926-ban két vállalatát "Magyar Wolframlámpa Kremeneczky János Rt." néven egyesítette.

Az "Orion" márkavédjegy 1925-ben indult világhódító útjára elsősorban rádiólámpák, rádiócsövek és rádiókészülékek gyártásával. 1930 körül a már külföldön is ismert és keresett Orion védjegyű rádiókészülékekből naponta körülbelül 50 darabot gyártottak.

1931-ben pénzügyi nehézségei miatt Kremeneczky kénytelen volt eladni budapesti gyárainak részvényeit az Egyesült Izzónak, amely tőkeerejével, piaci kapcsolataival nagy távlatokat nyitott az Orion gyár előtt. 1934-ben az Orion rádiók 90 százaléka már külföldön talált vevőre. A gyógyszervegyészeti áruk (ampulla, fiola) gyártását 1933-ban, a hőpalackokét 1937-ben kezdték meg.

Az úgynevezett néprádiók gyártását 1939-ben kezdték és 1954-ig folytatták, amely a gyár legnagyobb szériában készített rádiótípusa volt. 1942-ben az egész világ rádióexportjának mintegy 25-30 százalékát az Orion bonyolította le, és a világ sok országában gyártottak Orion licenc alapján rádiókat.

Maga a háború csak kisebb károkat okozott az épületekben, a gépekben, valamint a meglevő nyersanyag- és készárukészletekben. Szinte azonmód újjászervezték a termelést, s a gyár elsősorban háborús jóvátételre és szovjet megrendelésre dolgozott. 1947-ben a cég felvette az Orion Rádió- és Villamossági Vállalat nevet, egy évvel később államosították, 1949-ben pedig úgynevezett nemzeti vállalattá szervezték át.

Az Orion egyik részlege, a műszerosztály jóvátételre elektronikus mérőműszereket (szignálgenerátorokat, csővoltmérőket) gyártott, amely aztán 1950-ben kivált a gyári szervezetből, és magját képezte a megalakuló Elektronikus Mérőműszerek Gyárának.

Az orvosiüvegáru- és hőpalacküzem is önállósult 1951-ben, a megmaradt Orion pedig Kőbányára költözött. 1963-ig foglalkozott rádiókészülékek gyártásával, számos külföldön is ismert konstrukció (például Pacsirta, Fecske) került sorozatgyártásba. Az Orion fejlesztette ki és kezdte gyártani az első hazai tévéket: 1955 és 1975 között 40 készüléktípust dobtak piacra, s itt készült el 1968-ban az első magyar színestévé.

A KGST-piac összeomlása nehéz helyzetbe hozta az Oriont, és ellene csődeljárás indult 1991-ben. Helyzetén a dél-koreai Samsung céggel létrehozott vegyes vállalat, a saját boltban történő értékesítés sem segített. A vergődő vállalatot 1993-ban az orosz Jukosz olajóriás egyik érdekeltsége, a Juganszknyeftyegaz vásárolta meg az ÁVÜ-től, majd 1997-ben többséget szerzett benne a szingapúri Thakral-csoporthoz tartozó TPL Investments Pte Ltd, amely a Jászberényi úti üzemben ma is Orion márkanév alatt készít tévéket, főleg exportra.

További magyar márkák története itt