Schottola Ernő 1882-ben alapította az első jelentősebb hazai gumiipari üzemet, amely 1891-ben az osztrák Österreichische-Amerikanische Gummifabrik A.G. kezébe került, s a budapesti Kerepesi úti telepen Magyar Ruggyantaárugyár Rt. néven működött tovább.

Az eleinte elsősorban az államvasutaknak dolgozó gyárban műszaki gumiárut, gumiabroncsokat, tömör abroncsot, kerékpárgumit, majd gumijátékot és játéklabdát készítettek. 1912-ben nagy sikert aratott a Semperittel versengő Tauril Pneumatik néven piacra dobott autógumi, nem különben a minden minőségi igényt kielégítő Palma kaucsuk cipősarok. 1913 óta használják a Taurus márkanevet.

A világháború előestéjére a cég komoly vállalattá növekedett, termelése és forgalma mind belföldön, mind külföldön jelentékenyen növekedett. Az első világháborút követően leányvállalatokat is alapított, elsősorban fogyasztási cikkek gyártására.

Az 1920-as évektől megindult - új gyártási szabadalmakon alapuló korszerű - autógumi-gyártás, valamint a szivacspadló, gumipadló és -szőnyeg nagy üzletet jelentett, s erre 1937-ben két értékesítő vállalatot is alapítottak, a Cordatic Magyar Gumiabroncs Értékesítő Rt.-t és az Emergé Palma Kaucsuk Rt-t. E cégnevek a későbbiekben egybefonódtak az árukkal, s jól csengő márkanévvé váltak. Az exporttevékenységet az újjászervezett képviselői hálózat hatékonyan támogatta. A gyár részvényeinek érdemi hányada az idő tájt az amerikai Dunlop cég tulajdonába került, majd a vállalatnak döntő szerepe volt a második világháború idején a hazai műgumigyártás megteremtésében.

A vállalatot 1949 végén államosították Ruggyantaárugyár néven. Az extenzív fejlesztések idején egy sor gumiipari profilú vállalattal együtt többször átszervezték és összevonták, míg 1963-ban hat fővárosi és három vidéki vállalatból megalakították az Országos Gumiipari Vállalatot. A vállalat elégítette ki a gumiipari termékek iránt ugrásszerűen megnőtt keresletet (autóbuszgyártás, a bányászat és más ágazatok gépesítése, nagyüzemi mezőgazdaság), s gyártottak nagy mennyiségben bicikli, személy- és tehergépkocsi, motorkerékpár köpenyt és tömlőt, szállítóhevedert, hajtó- és ékszíjakat, latexcikkeket, s a későbbiekben kemping gumiárut.

A vállalat 1973-ban vette fel a Taurus Gumiipari Vállalat nevet. A beruházások és fejlesztések az export növelését szolgálták, az 1970-es évek sikerterméke a világ olajbányászatában elterjedt és jól eladható olajipari mélyfúrótömlő volt. Az 1980-as évek végén 3-3 fővárosi és vidéki gyárában előállított gyártmányait Taurus, Palma, Emergé, Cordatic márkanévvel forgalmazta.

A cég 1990-re csődközeli állapotba került, a következő években egy sor üzemét bezárta, megszűnt a kempingcikk- és az ékszíjgyártás. A vállalat az abronccsal foglalkozó és az azokhoz kapcsolódó részlegeit megtartotta, a többit értékesítette. A Taurus Gumiipari Rt. 1996-os privatizációja során a francia Michelin óriáscég tulajdonába került, s összevonások és átszervezések után mára három leányvállalata maradt: a gumigyártáshoz szükséges korom átfejtésével foglalkozó tuzséri Carbonpack Kft., a társaság tulajdonában álló seregélyesi kastélyhotelt üzemeltető kft, illetve a legnagyobb, a nyíregyházi Taurus Mezőgazdasági Abroncs Kft.

További magyar márkák története itt