Donna Leonnak viszont nincsenek ezzel problémái. A Velencében élő, álnéven alkotó amerikai írónő méretes krimisorozatban mutatja be, milyen csúnya dolgok történhetnek a legromantikusabbnak tartott városban is, de mivel valóban rajongója a helynek, ragaszkodik hozzá, hogy olaszul nem adhatók ki a könyvek, így inkognitóját megőrizheti. A magyarul megjelent történetek már a kilencedik résznél tartanak, a kiadó ügyesen klubot alakított ki az egyre növekvő rajongótáborból.

Pedig Donna Leon történetei nem mindig hatnak elsőre. Mi magunk sem gondoltuk még, amikor belekezdtünk a sorozatba, hogy a főszereplő, Brunetti felügyelő egyszer majd közeli ismerősünknek számít, de

Az egyik legfrissebb Donna Leon-kötet

körülbelül a második kötettől már mindent tudni akartunk a jó rendőrről és családjáról. Mert Leon könyveinek két erőssége van, maga a város és benne Brunetti meg az ő környezete. Az időnként egészen látványosra sikerült gyilkosságok, zsarolások, lopások, csalások megjelenítése hiába szakszerű, képtelenség komolyan elhinni, hogy valóban történhetnek rossz dolgok is abban a historikus vidámparkban.

Brunetti azonban tökéletesen valóságos, mindennapos harca az olasz közhivatali adminisztrációval, idióta főnökével, a felesége iránti szerelme, állandó vitáik és remekbeszabott, részletesen megírt étkezéseik ismerősen emberivé teszik személyét. A bűntények helyett a legtöbb olvasó valószínűleg jobban emlékszik majd az olyan, a krimi szempontjából mellékes eseményekre, mint Brunetti és felesége nagy veszekedése a prostitúcióval kapcsolatban, vagy az abszurditásig vicces telekkönyvi malőr. Az olasz közéletet bemutató, rezignált és sokszor a valóságra rímelő esetek a korrupcióról, az állam tehetetlenségéről, a polgárok undoráról pedig már kétségbeejtően ismerőssé teszik az környezetet. Csak mifelénk sajnos kevés a gondola.

Velence igazi rajongói különösen élvezni fogják Leon könyveit, hiszen a szerző a szereplők mozgását olyan részletesen írja le, az igénybe vett tömegközlekedési eszközöket is jelezve, hogy térképre lehetne rajzolni a cselekményt. “Több nyelven megjelent már a sorozatba illeszkedő könyv (ennek nem az írónő a szerzője), amely a Brunetti felügyelő nyomozásai során előforduló helyszínekre kalauzolja az olvasót. Ennek kiadására még várnunk kell, de bízunk abban, hogy előbb-utóbb megkockáztathatjuk, mert valóban érdekes” - tudtuk meg ezzel kapcsolatban Balázs Évától, a a Donna Leon történeteit kiadó Geopen szerkesztőjétől.

A Donna Leon-krimik megjelentetése egyébként csak újabb jele a kiadó folyamatban lévő átfazonírozásának, a változás igen látványos. Az öt-hat évvel ezelőtti, elsősorban albumokra és szépirodalomra koncentráló választék mára a krimik mellett többek között szórakoztató irodalmat, életrajzokat és történelmi regényeket is tartalmaz. A kiadó az ifjúsági irodalom területén is megkerülhetetlen tényezővé vált számos jelentős szerző, mint például Philip Pullman vagy Ann Brashares könyveinek köszönhetően.

Ahogy más, sorozatokkal foglalkozó kiadók is említették már, ha ilyesmire adja a fejét egy cég, türelmesnek kell lennie, s ezt Geopen is megerősítette. Mostanra velünk együtt sokan várják az újabb kötetek megjelenését, és mivel körülbelül nyolckönyves hátrányban vagyunk az eredetihez képest, ez egy darabig nem jelenthet gondot, különösen, hogy a kiadó csak évi kettővel tervez.

KM