Darázscsípés? Allergia? Kiütés? Viszketés? Fulladás? Orrfolyás? Köhögés? Torokgyulladás? – Mindenre jó a kalcium, legalábbis a közvélekedés, és sok esetben a magyar orvosok szerint is. Ám mára mind többen kételkednek is ebben. Azt mondják, az univerzális csodaszerként számon tartott kalcium gyógyhatását ilyen esetben egyetlen komoly kutatás, szakmai lap sem támasztotta alá.

„A kalcium ma Magyarországon olyan, mint a slágerek: sokan szeretik, sokat adják őket. Miközben semmiféle evidencia nincs arra, hogy a kalcium az allergiás betegségekben hatna. Egyik fejlett ország szakmai szervezete, orvos akadémiája sem ajánlja, gyakorlatilag szóba sem kerül a kalcium” – állítja Mezei Györgyi, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának gyermek allergológusa. Ezt Novák Hunor orvos is megerősíti, akinek Hollandiában élő gyermekorvos ismerőse hívta fel a figyelmét arra, hogy „nonszensz az a kalciumozás, ami Magyarországon megy.” A fiatal orvos ezt követően elkezdett utánanézni a hazai kalciumhasználat hátterének és a kalciummal végzett kísérleteknek. Kiderült, hogy az 1890-es években merült fel először, hogy a kalcium hatásos lehet az allergia okozta tünetek enyhítésére.

Orosz rulett

Lényegében próba-szerencse alapon kísérleteztek a kalciummal, és mi is nagy valószínűséggel az 1900-as évek elején vettük át a módszert német nyelvterületről. „Hamar kiderült azonban, hogy a kalciumnak ninc sérdemi hatása. Hiába fedezték föl az 1930-es évek közepén az első hatásos allergiaellenes gyógyszert, az antihisztamint, és hiába léteznek ma már bizonyítottan hatásos második-harmadik generációs antihisztaminok, mi, magyarok még mindig hiszünk a kalciumban, vagyis megrekedtünk egy 100-120 évvel ezelőtti állapotban” - magyarázza.

Allergiavizsgálaton
©

Az Advances in Clinical and Experimental Medicine című rangos, világszerte sűrűn hivatkozott orvosi szaklap 2009-ben pontot tett a kalcium-ügy végére. A tudományos folyóirat Van-e remény, hogy a kalcium hatásos az allergiás betegségekben című cikke azzal a záró véleménnyel összegezte az eddigi vizsgálatokat, hogy a kalcium rutinszerű alkalmazása az allergiában teljesen indokolatlan, szakmailag nem alátámasztott, és leginkább egy régi szokás eredménye.

Mindezek ellenére miért lehet még mindig ennyire népszerű hazánkban a kalcium allergiás alkalmazása? „Ezen a téren, mind az orvosok, mind a betegek körében erős a hagyomány, és az 'így szoktuk meg'. Sok fiatal orvos látja ezt a téves magyarországi szokást, azt szívják magukba, hogy a kalciumot érdemes adni a betegeknek” – mondja Novák Hunor.

Drága és hatástalan

Mezei Györgyi szerint természetesen van helye a  kalcium hiányos állapotokban, allergiában ugyan közvetlen módon nem ártalmas, de felesleges, vannak ugyanis olyan allergiás vagy allergiához hasonlító állapotok melyek, gyorsan változó, múló jellegűek, így gyógyszerek nélkül, maguktól is elmúlhatnak.  Az allergiás betegek szempontjából viszont hamis biztonságérzetet nyújthat az, hogy „bevett valamit.” Orvosi szempontból azonban az allergiás betegségekben a kalcium sem az elsőnek, sem a másodsorban választandó szerek listáján nincs fenn.

Extrém népszerűségében az is nagyban közrejátszik, hogy tartunk mindentől, ami mesterséges, és hajalmosak vagyunk a kalciumra a természet kincseként tekinteni, véli Novák Hunor. „Pedig a kalciumkészítményeket is ugyanúgy a gyógyszergyárak állítják elő, és forgalmazzák, mint az allergiagyógyszereket, az antihisztaminokat”. Ráadásul sokszor drágább is, mint az allergiára hatásos készítmények.

gyógyszergyárak állítják elő - képünk illusztráció
©

Persze ez a kisebbik baj: az orvosok figyelmeztetnek, hogy hatalmas károkat, akár életveszélyes állapotot is okozhat, ha kizárólagos gyógyszerként gondolunk a kalciumra. Novák Hunor szerint egy súlyosabb allergiás reakció előfordulásakor, amikor például fullad a beteg, a kalciumban bízni gyakorlatilag orosz rulett. „Fordult elő haláleset hazánkban amiatt, hogy a beteg csak a kalciumot kapta a hatásos allergiagyógyszer helyett.”

Bárki életet menthet

A legnagyobb nemzetközi allergiaszövetség, a World Allergy Organisation is arra buzdítja az orvosokat, hogy az allergiában olyan gyógyszerek beadását segítség elő, amelyek képesek az akut, életveszélyes reakciókat elhárítani. „Célszerű azt az ismeretet terjeszteni, ha létrejön egy viszketéssel, kísért csalánkiütés, amiről ritkán igazolható ugyan, hogy allergiás eredetű, a viszketés csillapítására szájon át szedhtő antihisztamint kell adni. Ezek közül a cetirizine és a loratadine és származékaik a legelterjedtebb és legeredményesebb allergiacsökkentő hatóanyagok.”

Mezei Györgyi arra kér mindenkit, aki súlyos tünetek miatt allergológiai vizsgálat keretein belül már átesett egy rizikó felmérésen, ahol kiderült, hogy fennáll nála az életveszélyes allergiás reakció veszélye, mindenképpen írassa föl, és váltson ki önbelövős adrenalin injekciót. A doktornő szerint ezzel sajnos az orvosok és a mentősök sem élnek minden esetben.

„Félnek tőle, mert a tankönyvekhez képest változott az adagolási módja, egy 40-50 éves kolléga még azt tanulta, hogy vénásan, a mai alkalmazásától eltérő hígításban kell beadni.” Ehhez képest ma már nagyon egyszerűen, izomba, akár ruhán keresztül is beadhatjuk, ha fulladásos, súlyos keringési problémát kiváltó allergiás reakció, vagy anafilaxiás sokk lép fel. Ha az orvos magával hordja a táskájában, vagy rendszeresít egyet a rendelőjébe, ténylegesen életet menthet vele.

Mégis mire használjuk a kalciumot?

Mezei Györgyi szerint kalciumot értelem szerűen kalciumhiányos állapot esetén kell adni, de ez viszonylag ritkán fordul elő. Használata például indokolt lehet idősebb korban, csontritkulűs esetén, D-vitaminnal kombinálva - mondja Novák Hunor. „Adjuk még súlyos ioneltéréseknél, ami többnyire kórházi felvételt igénylő állapotot jelent. A kalciumpótlás releváns lehet még tejallergiás, egészen pontosan a tejfehérjére érzékeny gyerekeknél, akik a tejmentes diéta miatt kevesebb kalciumhoz jutnak, mint egy tejivó gyerek. Illetve a kalciumhiány okozhat görcsöket is, ilyenkor a kalciumot pótolni kell.” – tette hozzá a gyerekorvos.