Hulladékból tápanyag - olcsó, milliárdos lehetőség a mezőgazdaság számára (x)
Évente több 10 milliárdos, olcsó és környezetkímélő, jó minőségű tápanyag juttatható az agráriumnak egy hazai technológiával. Magyar műtrágya-függőséget és importot enyhíthet a vizes ágazat és az agrárium közötti jobb együttműködés.
Az élelmiszerárak és az éhezés növekvő problémájára, a talajleromlás okozta további krízis helyzetek kialakulására az ENSZ sokszor figyelmeztet.
Az élelmiszer-növényeket egyre kisebb termőterületen kell megtermelni, miközben a talajleromlás, - számos mikroelem-, és a humusztartalom hiánya is - érzékelhető a termőföldeken, az egyoldalú műtrágya-kezelés pedig nem segíti, inkább növeli a problémákat.
Részben megoldást hozhat a szennyvíz tisztítás során keletkező szennyvíziszapok és az ipari méretekben képződő biomasszák növekvő mennyisége, amelyek elhelyezése, megfelelő kezelése mind több gondot, költséget jelent, amennyiben – megfelelő kezeléssel – nem a fenti problémák orvosolására hasznosítjuk.
A tapolcai Elmolight Bt hazai és külföldi kutatók bevonásával - több éves fejlesztéssel – alkalmas, más technológiákkal összehasonlítva jelentősen olcsóbb, komplex megoldást dolgozott ki.
Biológiailag irányított komposztálási technológiával a szennyvíziszapokból és növényi melléktermékekből olyan - termékként értékesíthető - növénytápokat lehet előállítani, amelyek hatékonyságban megegyeznek a műtrágyákkal, mikroelem-összetételben, biológiai hatásban azokat megelőzik, miközben a használatuk költségtakarékosabb.
Az eljárással állandóan rendelkezésre álló szerves hulladékokból 2-3 hónap alatt állítható elő minden szempontból biztonságos és előnyös termék. Minden olyan anyag, akár biomassza, hulladék vagy más növénytáplálásra alkalmas alapanyag, amely itthon termelődik, műtrágya-importot vált ki, és ha visszaforgatható a talajerő-gazdálkodásba, akkor stratégiai jelentőségű.
Mikor komposztálásról beszélünk, fontos tisztába lennünk azzal, hogy a spontán komposztálás lassú folyamat (8-12 hónap) az eljárások nem egyértelműek végtermék szempontjából. A mikroflóra - és az ebből eredő biokémiai összetétel - nem előre jelezhető, a fertőzőképességre pedig eklatáns példa a németországi Escherichia coli-járvány.
A kormány fontos céljának tekinti az egészséges élelmiszerellátást és a nemzeti önellátást, továbbá tisztában van azzal is, hogy a termőföldek nem kimeríthetetlenek. Ez jó irányba mutató trend.
Tény, hogy az agráriumnak élelmiszert kell termelnie, mert nem a mezőgazdaság fogja az energetikai problémákat megoldani. Nem az energia ellátottság lesz a probléma a jövőben, hanem az élelmezés.
A termőtalaj Magyarország egyik legfontosabb erőforrása, az agrárgazdaság és a vidék számára fontos, hogy értékes anyagok ne váljanak hulladékká.
Számítások szerint a mezőgazdaságban felhasználható iszapokban reprezentált hatóanyag és a komposztálás során felhasználható agrártermelési hulladékok becsült hatóanyagtartalma éves szinten meghaladja a 20 milliárd forintot.
Tény, hogy növelnünk kell az élelmiszertermelést, amely nagyobb tudást és kutatási hátteret igényelne, de mellette erősebb stratégiai együttműködésre lenne szükség az agrárium- és a most átalakuló vizes ágazat között. A külön-külön megtermelődő hulladékok ésszerű felhasználása jelentős műtrágya-importot válthatna ki.
További kormányszintű programra van szükség a talajok termékenységének megőrzésére, a mezőgazdasági kutatások, oktatás és szaktanácsadás élénkítésére, mert komoly az előttünk álló feladat. Erre bíztató jelek mutatkoznak a rendelet-alkotásokban, agrárkoncepciókban, mellettük hasznos lenne növelni – a korábbi években leépített - növény- és talajvédelmi szakma szerepét.