Bár az orosz fővárosban hatalmas léptékű építkezések zajlanak – a legismertebb példa a 2,5 millió négyzetméteren megvalósuló, 300 méter magas felhőkarcolókat is tartalmazó MIBC Moscow City –, az ingatlanbefektetők már új célpontok után kutatnak az országban. Moszkvában az elmúlt két évben folyamatosan estek az ingatlanhozamok, az ipari ingatlanok piacán például tavaly egy év alatt 20-ról 10 százalékra. Így a nyugati alapok, beruházók olyan helyeket keresnek, ahol sokan élnek, és óriási fejlődés várható a következő években. Mivel Oroszországban 46 településnek van 500 ezernél több lakosa, és szinte mindegyiknek tőkére van szüksége, a döntéshozók a befektetők elé mennek. Legutóbb a müncheni ExpoRealon nyílt erre alkalom, ahol a németországi tartományok mellett az oroszok voltak a legnagyobb kiállítók.

 

Város a városban

A befektetőket vagy kivitelezőket kereső oroszországi beruházások közül valószínűleg a jekatyerinburgi Akademicseszkij (a nemzetközi porondon Akademia City néven fut) a legambiciózusabb. Az 1300 hektáros, 2030-ig kibontakozó beruházás keretében kisebb várost toldanak Jekatyerinburg délnyugati részéhez, amely a tervek szerint 325 ezer ember otthonául szolgál majd. A következő évtizedekben több mint 9 millió négyzetméternyi lakást húznak fel, amihez 160 ezer parkolóhely fog csatlakozni. A skála a garzontól a luxuslakásig terjed majd, a házak pedig 6–15 emeletesek lesznek. Megépül Oroszország egyik legnagyobb, 300 ezer négyzetméteres bevásárló- és szórakoztatóközpontja (a budapesti WestEnd területe ennek kétharmada), mellé pedig konferenciaközpontot, kiállítótermeket, iskolákat, óvodákat, kórházat és diplomatanegyedet terveznek. A beruházó a Renova StroyGroup. Az építkezés költsége 5 ezer milliárd forintnak megfelelő rubel.

 

Vitatott torony

A Gazprom-torony terve Szentpéterváron © hvg.hu

A szentpétervári közgyűlés októberben jóváhagyta a sokat vitatott Okta toronyház tervét, amely a Gazprom gázipari vállalat székhelyeként is szolgálna. A 300 méter magasságúra tervezett felhőkarcoló a helyi ellenzék tiltakozását váltotta ki, mivel alig 500 méterre fekszik Szentpétervár történelmi belvárosától és az eddig legmagasabbnak számító Szmolnij katedrálistól, ami így el fog törpülni Oroszország leendő legmagasabb épülete mellett. További vitákra adott okot a finanszírozás, mert a komplexum kisebbségi tulajdonosa ugyanis a város lesz, amely 24,9 milliárd rubelt ad az építkezésbe, míg a többségi tulajdonos Gazprom leányvállalata, a Gazpromneft 30 milliárdot. A Gazprom az „Okta iroda- és üzleti park” 16 százalékát foglalja majd el (a projekt korábban Gazprom City néven volt ismert a nyugati befektetők köré­ben), 49 százalékát bérbe adják, míg 35 százalékot egyelőre nem részletezett közcélokra használják. A terveket a londoni RMJM iroda készítette. Az elképzelések szerint az építkezés 2016-ra fejeződik be.

Nemzetközi érdeklődés kíséri az egykori hajókikötőként szolgáló szentpétervári sziget, Új Hollandia beépítését is. Norman Foster brit sztárépítész cége nyerte az építészeti pályázatot, amelynek során 7,6 hektár lakó- és kereskedelmi ingatlan, színház, koncertterem, konferenciaközpont, szálloda épül. Kiso Kurokava japán építész pedig az új, UEFA- és FIFA-előírásoknak megfelelő 60 ezer fős futballsta­dion megépítéséért felelős.

 

Nyugati minta, nyugati segítség

Kazan belvárosa látványterven

Az oroszországi városok fejlődésében a világ vezető építészei segédkeznek. Például Erick von Egeraat, a budapesti ING-székház tervezője is, aki most a tatársztáni fővárosban, Kazanban alkotja meg a nemzeti könyvtár új épületét. Az ötmillió kötet otthonául szolgáló, 20 olvasótermes, egyszerre ezer olvasót kiszolgálni képes épület formája nyitott könyvre emlékeztet, amelynek két lapja között áll majd a bejárat. A 20 milliárd forintnyi beruházás mellé kereskedelmi egységek is épülnek. Ezek bevételéből finanszírozzák a tervek szerint legkorszerűbb adattárolási technológiát alkalmazó könyvtár építését. Az Oroszország ázsiai részéhez tartozó, 1,1 millió lakosú városban ez csak egy a nagyszabású fejlesztések közül. Az idén 825 ezer négyzetméternyi lakás épül fel, és ez az ütem volt jellemző az elmúlt esztendőkre. A fejlesztés részeként 30 ezer családot költöztettek át új otthonba a romos belvárosi bérházakból, amelyeket azután lebontottak. A helyükön 30 milliárd forintnyi rubelért Millennium Zilant City néven új belváros épül. Az első fázisban 2800 lakást építenek, 55–150 négyzetméteres alapterülettel, hozzá iskolát, óvodát, sportközpontot, irodákat, üzlethelyiségeket és minden egyes lakáshoz föld alatti parkolót. A következő években a Kazanka folyó túlpartját alakítják át metropolissá. Itt 150 ezer embernek épül 5 millió négyzetméternyi otthon, hozzá pedig 2,5 millió négyzetméternyi infrastrukturális, szabadidős és kereskedelmi létesítmény. A tervezett toronyházak az amerikai nagyvárosokat idézik majd Belső-Ázsiában.