Pavló Péter
Pavló Péter
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Három év múlva már uniószerte csak olyan házak épülhetnek, amelyeknek szinte nulla az energiafogyasztásuk. Az építőipar még csak ízlelgeti a passzívház fogalmát, de máris megjelent a még fejlettebb technológia.

A hónap elején sem a víz-, sem a gáz-, sem a villanyszámlát nem kell befizetni. És nem azért, mert már az előző hónapban megtettük, hanem mert egyszerűen nincs ilyen. A történet nem egy felturbózott állami rezsicsökkentésről szól, és nem is a tudományos-fantasztikus irodalomból való. Olyannyira nem, hogy már uniós irányelv is kimondja: 2020 után csak passzívházakra adnak majd építési engedélyt.

Bármennyire is jövőbemutatónak tűnnek a közel nulla energiaigényű épületek, már létezik azoknál is fejlettebb technológia. Az úgynevezett aktívházak nemcsak a saját fenntartásukhoz elegendő energiát képesek megtermelni, de még a hálózatba vagy a természetbe is képesek visszajuttatni valamennyit belőle. Ennek köszönhetően jelentősen csökkenhet a fosszilis tüzelőanyagokból kinyert energia mennyisége, miközben nagy lökést kaphat a megújuló energiaféleségek használata. Minderre szükség is van: a Zero Energy Project nevű nonprofit szervezet számítása szerint az Egyesült Államokban az otthonok és a kereskedelmi épületek felelősek a teljes energiafogyasztás nagyjából 40 százalékáért. Bár friss adatok nem állnak rendelkezésre, alighanem hasonló a helyzet a mi régiónkban is.

Magyar ötletek, magyar sikerek

Az uniós irányelvnek köszönhetően Magyarországon is elsősorban a passzívházak előretörése várható a következő években, ugyanakkor már idehaza is épültek aktívházak. Az elsőt még 2011-ben, Pilisszentivánon adták át, 2017 végén pedig a nemzetközi Active House Award díjjal jutalmazták ifj. Kistelegdi Istvánt, az Energia Design Tervező és Kutatócsoport vezetőjét egy 1970-ben épült pécsi ház átalakításáért. Mindezek mellett nemrég egy olyan, magyar fejlesztésű technológia is bemutatkozott, amely tovább „zöldíti” az aktívházakat.

A díjazott pécsi aktívház
©

„Az volt a célunk, hogy ne csak az energiafelhasználás tekintetében legyen környezetbarát a ház, de szerkezetében is megfeleljen a XXI. századi követelményeknek” – mondja Blaskovich Ákos, a Noah Ház alkotója. Az általa megálmodott, újrahasznosított anyagokból legyártott épület teljes egészében önfenntartó módon működik. A 4–5 fő számára elegendő életteret nyújtó ház összegyűjti az eső- és a szennyvizet, amelynek egy részét újra felhasználja, más részét pedig tisztítva engedi vissza a talajba. Hasznosítja a napenergiát is: ezzel működteti az elektromos berendezéseket és fűti a házat. Az igazi újdonságot azonban nem ez, hanem a ház szerkezete jelenti.

„Az egész épület – melynek elemeit előre le lehet gyártani – talajcsavarokon áll, így nincs szükség arra, hogy alapozással terheljük a környezetet” – emeli ki Blaskovich. A 40 nap alatt teljesen felhúzható épület alapjait nagyjából 60-70 darab 3,5 méteres rozsdamentes acélcsavar helyettesíti. A ház a csavarokon áll, így attól sem kell tartani, hogy a talajvíz miatt esetleg alulról beázik. A fejlesztők számításai szerint a ház képes ellenállni a Richter-skála szerinti 7-es erősségű földrengésnek, és az óránként 180–200 kilométeres széllökéseket is kibírja.

A csavaros megoldással lényegében mobil otthont hoztak létre, amit a világ bármely pontján fel lehet építeni. Sőt szükség esetén egyik helyről a másikra lehet szállítani. „A főbb szerkezeti elemek kétkonténernyi helyet foglalnak el, így a komplett költöztetés is könnyen megoldható” – véli a feltaláló.

Noah Ház Pilisjászfalun
©

A ház prototípusát 2016 májusában építették fel Pilisjászfalun, Blaskovich szerint az elmúlt két év elegendő volt arra, hogy a gyakorlatban is teszteljék az elképzelést. A ház legdrágább része a napelemek által megtermelt áram tárolására szolgáló akkumulátor, ami 1,5–2 héten keresztül képes utánpótlás nélkül biztosítani az áramellátást. Ez az alapvető szükségletek – a hűtő üzemeltetése, a világítás – kielégítéséhez elegendő.

A nagyok is beszállnak

Az otthoni energiatárolás költsége már a közeljövőben jelentősen csökkenhet, ami kedvez az aktívházak elterjedésének. Egyre több olyan szereplő lép be ugyanis a piacra, amelyik háztartási akkumulátorokat kínál. Ilyen például a Mercedes és a Nissan autógyár is, a Tesla pedig komplett rendszert árul, melynek egyik komponense a tetőcserepekbe ágyazott napelem. Az amerikai cég Dél-Ausztráliában kísérleti jelleggel már egy virtuális erőművet is létrehozott, amelyben 1100, napkollektorral és akkumulátorral felszerelt háztartás vesz részt. Ennek lényege, hogy áramkimaradás esetén a hálózat többi tagjától kap(nak) áramot a háztartás(ok).

A Noah Ház fejlesztői szerint az épület mobilitása, valamint az alapozás nélküli technológia használata miatt 2-3 évnyi előnyük van a piac többi szereplőjével szemben. Ráadásul nemcsak idehaza, de a világ legfontosabb piacain – Európa mellett az Egyesült Államokban, Kínában és Ausztráliában – is szabadalmi jogot szereztek. Hátradőlniük azonban így sem lehet, az aktívházak építéséhez szükséges technológiát ugyanis a világ több pontján alkalmazták már.

A norvég Snohetta cég Larvik mellett építette fel azt a 200 négyzetméteres aktívházat, amely napkollektorok és fotovoltaikus panelek segítségével képes az áramellátáshoz, valamint a fűtéshez elegendő energiát termelni. Az épület az esővizet is felhasználja: ezzel öblítik a mosdót és locsolják a kertet. De található hasonló épület a Garda-tó partján is, az Active House nevű nonprofit szervezet pedig évente díjazza azokat a terveket vagy kész épületeket, amelyek a fenntarthatóság jegyében születtek.

Blaskovich Ákos szerint az ilyen és ehhez hasonló elismerések is azt mutatják, jó irányba halad az építőipar, amelynek válaszolnia kell a jelen kor kihívásaira. A Föld lakosságának növekedése miatt egyre több energiára lesz szükség, így a takarékos megoldások gyakorlatilag létkérdéssé válnak. A következő lépés az lehet, ha a ház építéséhez csak újrahasznosítható anyagokat használnak majd, de a szakember szerint ez a közeljövőben még biztosan nem várható.

Az osztályharc fokozódik

A háztartási gépeknél jól ismert rendszeréhez hasonló logikát követ az épületek energetikai besorolása. Az épületenergetikai jellemzők meghatározására használt betűrendes osztályozást 2016 elején léptették életbe. A legrosszabb minősítést a HH, II és JJ jelenti, ezeket – például a nagyon elavult fűtési és szigetelési megoldások miatt – a különösen energiapazarló építmények kapják. Szakértői becslések szerint a hazai lakásállomány nincs sokkal jobb helyzetben, átlagosan a GG vagy a legoptimistább becslések szerint is az FF osztályba sorolható.

Az új rendszer bevezetésekor a tanúsítvánnyal már rendelkező épületek automatikus konvertálással legfeljebb CC besorolást érhettek el, ez „korszerű” minőségi osztályt jelent. Ennél jobb minősítéshez már új dokumentumra volt szükség, illetve arra, hogy az épület energiaszükségletét legalább 25 százalékban megújuló forrásból biztosítsák, így érthető el ugyanis az eggyel jobb, BB besorolás. A „közel nulla energiaigényű” (KNE) minősítést a BB mellett az AA jelöli, az AA+ és az AA++ besorolásnál már „kiemelkedően nagy energiahatékonyságú”, illetve „minimális energiaigényű” épületekről beszélhetünk. Magyarországon már a BB kategória sem sok egységre jellemző, az AA vagy annál is jobb besorolású épületek pedig fehér holló jellegű ritkaságnak számítanak. Nem csoda: AA vagy annál jobb besorolás a törvény szövege szerint csak olyan építményre adható ki, ahol például a hűtési és fűtési rendszer helyiségenkénti szabályozhatósága mellett a hőtermelő egység időjárásfüggő vezérlése is megoldott – és persze nagyon alacsony a várható energiafogyasztás. Szakértői becslések szerint ez 15–20 cm-es külső – a zárófödémnél pedig még vastagabb – hőszigeteléssel, megújuló energiaforrások nagyarányú alkalmazásával és a legmodernebb nyílászárókkal oldható meg.

BALOGH CSABA

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, keresse a HVG hetilapban a Tech + tudomány rovatot és kövesse a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Szabó M. István Tech

Az áramszámla-csökkentés utolsó darabja

Elfogytak az észérvek a szél- és napenergiával szemben szkeptikusok számára: a Tesla után egyre több nagy gyártó lép be az otthoni energiatárolást megoldó házi akkumulátorok piacára. Ezzel a világot lassan, de biztosan átalakító energiahatékonysági kirakónak az utolsó darabja is a helyére kerülhet.