A chiphűtés reményteli jövőjét ígéri az Akash Systems gyémánthűtése, miután ez a megoldás állítólag 10–20 Celsius-fokkal csökkentheti a GPU úgynevezett forró pontjainak a hőmérsékletét, potenciálisan a felére csökkenheti a hűtéshez szükséges ventilátorsebességet, 25 százalékkal több túlhajtást tesz lehetővé, és megkétszerezi a szerver élettartamát. Összességében az adatközpontok akár több millió dolláros hűtési költséget is megtakaríthatnak.

Mindez annyira felkeltette az érdeklődést, hogy az Akash Systems nem kötelező erejű szerződési megállapodást írt alá az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériumával 18,2 millió dollár közvetlen finanszírozásról és 50 millió dollár szövetségi és állami adójóváírásról a CHIPS törvényen keresztül. Hangsúlyozni kell azonban, hogy ez csak egy előzetes megállapodás, és sok majd kell még leküzdeni ahhoz, hogy a finanszírozás és az adójóváírás véglegessé váljon.

A technológiai háttérről viszonylag keveset árult el az Akash Systems. Annyit azért tudni, hogy miután a (szintetikus) gyémánt nem vezeti az áramot, ezért vezető anyagokkal, például gallium-nitrittel olvasztják össze félvezetők előállításához.

Akash Systems

Ez a fúziós technika egyesíti a két világ előnyeit, elsősorban azt, hogy a gyémánt sokkal (ötször) jobb hővezető, mint a réz, így tökéletes a hő elvezetéshez. Vagy ahogy az Akash Systems írja: a gyémánthűtés (Diamond Cooling) egyesíti a szintetikus gyémánt anyagok kiváló hővezető képességét a modern elektronikát tápláló félvezetőkkel, új anyagot hozva létre, amely hatékonyan vezeti el a hőt, növeli az energiahatékonyságot, javítja a rendszerszintű teljesítményt, és megnöveli az elektronika élettartamát.

Az Akash Systems szerint a gyémánthűtéses technológiája a műholdas kommunikációt is forradalmasítja, köszönhetően az anyagok hőelnyelő tulajdonságainak, ami ötször-tízszer gyorsabb adatátvitelt, nagyobb megbízhatóságot és 50 százalékkal kisebb alaktényezőt eredményez. A vállalat egyébként egy videót is közzétett a technológiájáról.

A korábban már említett számok valóban ígéretesek, és valósak is lehetnek, ha a megoldás átment a CHIPS törvény tisztviselőinek valószínűleg szigorú vizsgáján. Ha végül valóban megkapják a pénzt, az annyiban is figyelemre méltó lesz, hogy a legtöbb CHIPS Act támogatásban részesülő cég technológiai óriás (például az Intel, a Samsung és a TSMC), illetve alapított félvezetőgyártó cégek. Sajnos a kisebb cégek és a technológiai startupok nem kerülnek fel túl gyakran a listára.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.