Öt veszély tényleges bekövetkezésének valószínűségét és a román gazdaságra való hatását vizsgálja a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kedden közzétett jelentése. Az IMF szakértői szerint közepes annak a valószínűsége, hogy súlyosbodik az euróövezeti válság, és hogy gyorsul a külföldi bankcsoportok tőkekivonása, de mindkettő jelentős hatást gyakorolhat a gazdaságra. Úgy vélik viszont, hogy magas annak a valószínűsége, hogy a lakosság és a politikusok ne fogadják el a szükséges reformokat, és várakozásokon aluli arányban hívja le az ország az uniós pénzalapokat. Annak a legkisebb a valószínűsége, hogy az állam ne tudja magát a pénzügyi piacokról finanszírozni, de ennek közepes hatása lehet - írja a manna.ro.

Romániának erősek a kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatai az euróövezettel. Németország, Olaszország, Franciaország felé irányul a teljes export mintegy 40 százaléka, a bankrendszer nagy részét pedig euróövezeti anyabankok irányítják – jegyzik meg az IMF elemzői hozzátéve, hogy a magánszektor a hitelek hatvan százalékát a közös valutában igényelte. A 2008-2010 között történteket alapul véve a válság súlyosbodása Romániában 5 százalékos gazdasági visszaesést eredményezne, a lej 15-20 százalékos leértékelődése pedig a bankok portfólióit érintené érzékenyen. Ezért ha az euróövezeti válság elmélyül, Romániának sürgősen pénzre lesz szüksége, és hozzányúlhat az IMF-nél leszerződött elővigyázatossági hiteléhez.

Nem lesz még egyszer 2008. A román gazdaság 7,3 százalékos növekedést produkált 2008-ban: ezt a gyorsulási ütemet már nem fogja elérni a belátható jövőben. A rá következő évben a GDP 6,6 százalékkal zsugorodott a pénzügyi válság következtében, ezt 2010-ben egy 1,6 százalékos csökkenés követte. Tavaly a bruttó nemzeti össztermék 2,5 százalékkal növekedett a jó mezőgazdasági termésnek köszönhetően (az ideinek a negyede viszont elszáradt). A Nemzetközi Valutaalap hivatalos becslése az idei gazdasági növekedést 1,4 százalékra teszi.

A válság azonban mély nyomokat hagyott a román gazdaságon, és a GDP növekedési potenciálja csak hosszú idő elteltével „tér majd magához”. Az IMF szakértői szerint a hazai GDP potenciális növekedése 2014-ig nem éri el a két százalékot, és fokozatosan gyorsul majd 2017-ig 3,1 százalékra. A válság előtti 5-6 százalékos növekedési rátát lehetetlenség elérni mélyreható reformok nélkül: rengeteg befektetés és még több alkalmazott kellene a munkaerőpiacra.

Dacia-reklám Drakulával. Szívás jöhet.

Autómenedzser

Az IMF nemrég csökkentette idei becslését a romániai növekedésre vonatkozóan 2 százalékról 1,4-re, jövőre pedig a korábbi 2,9 százalék helyett már csak 1,8 százalékot jósol. 2014-ben már 2,2 százalékos növekedés valószínű, 2015-ben 2,7 százalék, 2016-ban 2,9 százalék, és csak 2017-ben haladná meg a gyarapodás a 3 százalékot.

Ha a külföldi bankok úgy döntenek, hogy az euróövezeti anyabankokat kell a romániai fiókjaik rovására erősíteni, és ennek elég nagy a valószínűsége, a hazai hitelezés egyszerűen összeomlana. Ez magával rántaná a beruházásokat és a fogyasztást, a nem teljesítő hitelek aránya pedig erősen megugrana. Felerősödne a nyomás a lejárfolyamon, a hitelintézetek pénzügyi helyzete rohamosan romlana. A bankok konszolidációja sürgős likviditást igényelne, és extrém esetben – ha a letétesek bizalma meginog az egyes hitelintézményekben – akár bankmentésre is sor kerülhet.

Románia nem fogja összekapni magát, jósolja az IMF, vagyis nagy valószínűséget tulajdonít annak, hogy úgy a lakosság, mint a politikusok - főleg a decemberi választásokra tekintettel - elutasítják a szerkezeti reformokat, és leállna ezek gyakorlatba ültetése. Nemcsak a növekedési kilátásokat hangolná negatívra, de fogyasztói, sőt ami még rosszabb: befektetői bizalomvesztéssel járna, ingatagabbá válna a pénzpiac, és gyorsulna a lej leértékelődése.

Nagyon valószínű, hogy nem lesz hatákonyabb az uniós pénzekre pályázás, és csak a várakozások alatti szinten hívják le az európai támogatási pénzeket. Pedig az uniós alapok gyorsabb és hatékonyabb felhasználására épül jelenleg Románia növekedési terve, ezért akár a középtávú gazdasági növekedés is alacsonyabb lehet, írják az IMF elemzői.

Az a legkevésbé valószínű, hogy Románia ne tudja a pénzpiacokról finanszírozni államháztartását. Ez közepes hatást gyakorolna a gazdaság egészére, mivel a jelenlegi pénzügyi és valutatartalékok elegendőek arra, hogy fedezzék a hamarosan lejáró futamidejű tartozások nagy részét. Persze nem zárható ki egy államháztartási konszolidáció és az elővigyázatossági hitel lekérésének szükségessége.

Az IMF igazgatótanácsa szeptember végén fogadta el az elővigyázatossági hitelprogram teljesítésének hatodik értékelését, és Románia rendelkezésére bocsájtotta a hitel hetedik részletének, mintegy 513 millió euró lehívásának jogát. Ezzel együtt Románia már 3,2 milliárd eurót hívhatna le az IMF-től abból a 3,5 milliárdos standby-keretből, amelyre 2011 márciusában kötött szerződést. Ehhez a második, standby jellegű hitel biztosította kerethez Románia még nem nyúlt. A kormány hasonló, elővigyázatossági megállapodást kötött az Európai Bizottsággal is, melynek 1,4 milliárdos keretéhez a hatóságok szintén csak akkor folyamodnának, ha az szükséges volna, azaz ha az állam nem tudná a pénzpiacokról finanszírozni saját működését.