Egymásra licitálva zöldülnek a nyugati nagyvárosok

6 perc

2019.11.25. 14:15

2050-re a világ népességének kétharmada él majd városokban, ezért döntő fontosságú lesz az épületek energiahatékonysága. Az Egyesült Államoktól kezdve Dél-Amerikán és Dél-Afrikán át Nyugat-Európáig számos nagyvárosban már alapkövetelmény a szén-dioxid-kibocsátás és az energialábnyom csökkentése, sőt, van ahol az új épületeknek kötelező áramot termelniük.

Jelenleg az épületekben fogy el a világon felhasznált energia 32 százaléka, s ott keletkezik az emberi tevékenység okozta szén-dioxid-kibocsátás negyede. Viszont az épületek azok, ahol a legolcsóbban lehet jelentős hatékonyságnövekedést elérni. Világszerte sok város tűz ki látványos fenntarthatósági célokat, a World Research Institute (WRI) ezek közül hetet tartott kiemelésre méltónak.

Bogotá - takarékosan

A WRI 2016-ban hirdette meg az épü­lethatékonyság-növelési programját (BEA). Ennek egyik helyszíne a kolumbiai fő­­vá­ros, Bogotá. Az évszázad közepéig az előrejelzések szerint 18 millió kolumbiai költözik majd városokba. A dél-amerikai ország már most megkezdte a földhasználat optimalizálását és az energiahatékonyság nö­velését. A cél, hogy a lehető legkisebb mértékben növekedjen Bogotá területe, és minimalizálják az energiafogyasztást. Most készül a következő 12 évre szóló fejlesztési terv, s ennek egyik fő célja, hogy az új épületek- ben fajlagosan 32 százalékkal mérsékeljék a szén-dioxid-kibocsátást.