Nagyobb-e a korrupció veszélye a fideszes önkormányzatok közbeszerzéseinél, mint az ellenzékieknél? Történt-e az elmúlt öt évben változás ott, ahol 2019-ben leváltották a polgármestert? És mennyire más a helyzet most, mint a NER előtt volt? Erre kereste a választ a Corruption Research Center Budapest.
Egészen különleges módon, méhekkel gyűjtenének adatokat a városok – és a mézelő méhek – egészségi állapotáról tudósok.
A világ talán legősibb „szupersztrádája” kötötte össze a csaknem ezer ősi maja települést, amelyet a csúcstechnológia segítségével térképeztek fel Guatemala északi, és Mexikó déli részének őserdei térségében.
Az utóbbi hónapokban rég nem látott mértékben nőttek meg az energiaárak, és a drágulás hátterében elsősorban a szénhidrogének, azok közül is elsősorban a földgáz iránti kereslet megugrása áll. Bár az égbeszökő árak és az esetleges energiahiány miatt válsághangulat uralkodik a piacokon, a krízisnek lehet egy jó oldala is.
Annyira sok új város született a rendszerváltás után, hogy számszerűsített infrastrukturális kritériumokat kellett felállítani a települések számára a cím elnyeréséhez.
A 2015 óta minden alkalommal az első helyen álló Tokió még a dobogóról is leszorult a legbiztonságosabb nagyvárosok listáján, Európába került a cím. Az idei lista összeállításakor a kiberbiztonság kapott az eddiginél nagyobb szerepet, és a koronavírus elleni védekezés sikere is megjelenik a mutatóban.
Szigorú, feszes költségvetéssel és a tartalékok elhasználásával próbálják a legtöbb városban megőrizni a pénzügyi működőképességet, de többen hitelfelvételre vagy értékpapírok eladására is rákényszerülnek. Van, ahol az iparűzési adó megfelezése miatt adott állami kompenzáció annyira elég, hogy egy kicsit kint legyen a vízből a város, máshova, például Budapestre és Győrbe nem jut ebből a keretből pénz. Körbenéztünk az ország legnagyobb városaiban és néhány kisebb településen, hogyan gazdálkodik a városvezetés a válság alatt.
A kézmosással nem, de minden mással rengeteget tudunk spórolni a vízfogyasztásunkon, pláne most, amikor a család tagjai több időt töltenek otthon. Tippek, hogy Magyarországon se okozzon gondot a vízhiány.
Kisebb városokban akár 100 négyzetméter is összejöhet ennyiből az Otthon Centrum elemzése szerint.
Ráadásul sok esetben a kisebb települések, falvak, községek viszik a prímet.
Rengeteget halljuk, hogy a városok és a falvak, vagy épp a nagyvárosok és a vidék ellentéte feloldhatatlan. Sok közgazdász nekiállt kiszámolni, valóban így van-e, vagy csak a politika gerjeszti a feszültségeket. Úgy tűnik, a különbségek léteznek, de eltüntethetők. És persze minél gazdagabb egy ország, annál gyorsabban kell félredobni a sztereotípiát a földeken dolgozó gazdákról.
2050-re a világ népességének kétharmada él majd városokban, ezért döntő fontosságú lesz az épületek energiahatékonysága. Az Egyesült Államoktól kezdve Dél-Amerikán és Dél-Afrikán át Nyugat-Európáig számos nagyvárosban már alapkövetelmény a szén-dioxid-kibocsátás és az energialábnyom csökkentése, sőt, van ahol az új épületeknek kötelező áramot termelniük.
Számba vették a világ legdrágább és legolcsóbb városait.
Tavaly az angolai főváros bizonyult a legdrágábbnak a Mercer üzleti tanácsadó cég listáján. A felmérésben kétszáz tétel árát összevetve azt vizsgálják, hol a legdrágább az élet azoknak a vállalati kiküldötteknek, akiket meghatározott időre az anyaországon kívülre szólít a munkájuk.
Egészen más képet mutatnak a jól ismert magyar városok madártávlatból, de ha jól megfigyeljük a képeket, mindegyiken találunk egy-egy különleges ismertetőjegyet.
A megélhetési költségek alapján összeállított listát Szingapúr vezeti.
