Ha mélyül az ellentét Iránnal, Európában is megnő a terrorveszély

HVG

4 perc

2020.01.08. 14:05

2020.01.10. 11:41

Az uniós külügyminiszterek tanácskozásával zárul a hektikus brüsszeli válságértekezletek első fordulója, amelyben az EU és a NATO a megfelelő választ kereste a közel-keleti válságra. Míg az unió vezető hatalmai a régen elúszott atomalkuba próbálnak életet lehelni, a NATO rászánta magát a részleges iraki csapatkivonásra. Az európai és a magyar diplomácia lehetőségeit Bartha Dániellel, a CEID euroatlanti elemzőközpont igazgatójával beszéltük át.

HVG: A most végleg felmondott nukleáris alkuban az Egyesült Államok és Irán kiegyezését az ENSZ Biztonsági Tanácsának vétóhatalmai együtt garantálták Németországgal. A multilateralizmus csődje, hogy ismét az erőszak logikája uralja az amerikai–iráni viszonyt?

Bartha Dániel: A multilateralizmus régen csődöt mondott, a bagdadi likvidálás ehhez már nem járult hozzá. A nukleáris egyezmény nagyrészt már 2018-ban értelmét vesztette, amikor az Egyesült Államok felmondta azt, és gazdasági szankciókat vezetett be. Hogy Irán mégse fejlessze és adja át más országoknak a nukleáris technológiát, a franciák, az angolok és a németek garantálták a gazdasági szankciók okozta károk részleges ellensúlyozását. Irán azonban már szeptemberben újra üzembe helyezte az urándúsításhoz szükséges centrifugáit, és hetekkel ezelőtt újraindította a dúsítást. Az, hogy Teherán most felmondta az egyezményt, pusztán formalitás volt.

HVG: Az Európára leselkedő veszélyek mennyit nőttek a bagdadi rakétatámadás óta? Hány új problémával néz szembe az unió?