Az uniós külügyminiszterek tanácskozásával zárul a hektikus brüsszeli válságértekezletek első fordulója, amelyben az EU és a NATO a megfelelő választ kereste a közel-keleti válságra. Míg az unió vezető hatalmai a régen elúszott atomalkuba próbálnak életet lehelni, a NATO rászánta magát a részleges iraki csapatkivonásra. Az európai és a magyar diplomácia lehetőségeit Bartha Dániellel, a CEID euroatlanti elemzőközpont igazgatójával beszéltük át.
HVG: A most végleg felmondott nukleáris alkuban az Egyesült Államok és Irán kiegyezését az ENSZ Biztonsági Tanácsának vétóhatalmai együtt garantálták Németországgal. A multilateralizmus csődje, hogy ismét az erőszak logikája uralja az amerikai–iráni viszonyt?
Bartha Dániel: A multilateralizmus régen csődöt mondott, a bagdadi likvidálás ehhez már nem járult hozzá. A nukleáris egyezmény nagyrészt már 2018-ban értelmét vesztette, amikor az Egyesült Államok felmondta azt, és gazdasági szankciókat vezetett be. Hogy Irán mégse fejlessze és adja át más országoknak a nukleáris technológiát, a franciák, az angolok és a németek garantálták a gazdasági szankciók okozta károk részleges ellensúlyozását. Irán azonban már szeptemberben újra üzembe helyezte az urándúsításhoz szükséges centrifugáit, és hetekkel ezelőtt újraindította a dúsítást. Az, hogy Teherán most felmondta az egyezményt, pusztán formalitás volt.
HVG: Az Európára leselkedő veszélyek mennyit nőttek a bagdadi rakétatámadás óta? Hány új problémával néz szembe az unió?
„Én itt már minden »hülyére« szavaztam. Értelmes, világlátott, anyagilag stabil helyzetben lévő embernek szerintem tilos politikai párt közelébe mennie itthon” – mondja a magyar „orr”. HVG-portré.
Dopeman a „Jó arcok”-at, Kocsis Máté a „Zebra” nevű kört vezeti. Na de melyik kört vezetheti Schmidt Mária?
Nem kell már tartós tejet venni, jön a világháború, kivéve Magyarországon – üzeni Orbán. Megnéztük, mi igaz az állításaiból.
Kellemes zenei aláfestés jellemzi, egy mosolygó pap is felbukkan benne.
