Egy kis ország, amely olajban úszik, de még nem tudja, mit kezdjen vele
Ma még Dél-Amerikában is a legszegényebbek közé tartozik az apró Guyana, ám ha az ölébe hullott olajkinccsel jól gazdálkodik, szinte egy csapásra a régió leggazdagabbjai közé emelkedhet. A két legnagyobb népcsoport máris egymást vádolja a másik kisemmizésével, ami viszályt és pazarlást vetít előre.
A világgazdaságot a koronavírus-járvány miatt ért csapásra, s a kiszámíthatatlan közeljövőre reagálva az IMF egyre-másra rontja le az országok növekedési kilátásait. Az USA és az Európai Unió biztosan évtizedek óta nem tapasztalt recesszióra számít, és Kínával sem fordult elő Mao Ce-tung 1976-os halála óta, hogy száguldás helyett egyszázalékos vánszorgással kelljen beérnie. Nem úszta meg a számok átírását a dél-amerikai Guyana sem:
az IMF az év elején még 85 százalékos növekedést jósolt a számára, ám a frissítés szerint be kell érnie 52,8 százalékkal.
A jelenlegi mostoha körülmények közötti kiugróan derűlátó előrejelzés egyvalaminek köszönhető: a 215 ezer négyzetkilométeres területű, mindössze 780 ezer lakosú országhoz tartozó tengerrészen talált olajkincsnek, aminek nagysága a becslések szerint nyolcmilliárd hordó lehet. És a kutatófúrások még alig kezdődtek el. A felfedezés hasonlatos ahhoz, amikor a Közel-Keleten megtalálták az olajat, ami felmérhetetlen gazdagságot hozott az addig nomád törzseknek, és a sivatagból csodavárosok nőttek ki.
A guyanai olajkincsről:
Guyana ma még Dél-Amerika harmadik legszegényebb országának számít, de szűk másfél évtizeden belül, az olajtermelés felfuttatásával az egy főre vetített GDP mértéke alapján a legtehetősebbek közé kerülhet, s európai összehasonlítással élve
2021 óta az 55 fontos csúcsról 10 fontra csökkent a Wizz Air részvényeinek árfolyama, a befektetők az elmúlt 15 céges jelentésből 13-ra negatívan reagáltak. A magyar gyökerű légitársaság életét a háborúk és az olajárak sem könnyítették meg, de a mélyrepülésben a menedzsment is szerepet játszott Bukta Gábor, a Concorde elemzője szerint.