Betelepülési stop: nem kapkodnak Navracsics törvénye után az önkormányzatok
Egyelőre nincs jele annak, hogy önkormányzatok sora készülne mielőbb bevetni az új „fegyvert”, amellyel fékezhetik a lakosságszámuk növekedését.
Ha a kormányhoz közel álló milliárdosok egyike az ország egyik legnagyobb műtrágyagyártója, másika pedig az ország egyik legnagyobb műtrágyavásárlója, akkor érthető, miért nem szerepel a kormány klímavédelmi akciótervében a műtrágya szó.
De példálózni lehetne az állattenyésztéssel is, amelyben ugyancsak érdekeltek az állami földárveréseken felhizlalt aranykalászos – és gyakran fideszes – gazdák. Pedig a légkörbe kerülő üvegházhatású gázok tizede az agráriumból származik, az ammóniagáz esetében pedig elsöprő, 94 százalékos a mezőgazdaságnak felróható szennyezés aránya. Ebből ötödével veszi ki részét a műtrágyázás, és négyötödével az állattartás.
Nem mintha nem üdvözölnék a zöldek a magyar kormány pálfordulását, ám miközben az agrárium az az ágazat, amely a leginkább kitett a kiszámíthatatlan, egy-egy gazda által befolyásolhatatlan időjárásnak, az akciótervből mégis alig másfél pont szól az agráriumról. Dilettantizmusról tesz tanúbizonyságot, hogy a kormányzati tervekben elsősorban a műanyag palackok okozta szennyezés elhárításával tudják le a vízvédelmet, holott a kétségtelenül káros hulladékon túl a legnagyobb gondot maga a vízgazdálkodás okozza, amelynek az irányítása egyértelműen a kormány kezében van.
A cseh-magyar polip: Orbán és Babis kéz a kézben húzzák le Brüsszelt
Összefogtak oligarcháikkal és a populizmussal szemben az Európai Parlament egyes ellenzéki képviselői: igyekeznek leleplezni a piactorzító machinációkat. Közben persze Orbán, Babis és társaik sem restek a véd- és dacszövetséget kiépíteni. A cseh kormányfő úgy dobogós a legnagyobb magyar agrárvállalkozók sorában, hogy közben kínosan ügyel, nehogy belegyalogoljon két társa lelkébe és persze a piacába.
