Orbán Viktor múlt vasárnapi évértékelőjén bejelentett klímavédelmi akcióterv pontjai szó szerint újrahasznosítottak, a miniszterelnök ugyanis már meglévő terveket és EU-s kötelezettségeket sorolt fel.

Sok újdonság a mai sajtótájékoztatón sem hangzott el, az alábbiakban pontokba szedjük ezeket: 

• Július 1-jével megkezdik az illegális hulladéklerakók felszámolását és megbüntetik a szennyezőket.

Az illegális hulladéklerakással kapcsolatban elhangzott, hogy bár korábban is büntetés járt érte, sok cég továbbra is itt teszi le a szemetét. A kormány létre fogja hozni július 1-jével a Hulladékgazdálkodási Hatóságot: az ő feladatuk lesz az ellenőrzése és a szankcionálása is az illegális szemétlerakóknak. Palkovics többször is hangsúlyozta, hogy ez mindenki felelőssége: az utak mentén lerakott szeméthalmokért az útkezelő, a sínek mellettiekért a vasút és az önkormányzatok, valamint a földtulajdonosok felelnek. A kormány a részletes programot tavasszal fogadja majd el. Folytatják majd a települések támogatását az illegális hulladéklerakók felszámolására és a Te Szedd programot pedig évente kétszer is megrendezik.  

• Betiltják az egyszer használatos műanyagok forgalmazását, lehetővé teszik az üveg- és műanyag palackok, valamint a fémdobozok visszaváltását.

Bár azt elismerte a miniszter, hogy uniós irányelvről van szó, terveik szerint a célt annál hamarabb is elérik, és beemelték a műanyag zacskók tilalmát is, amit az uniós irányelv nem tartalmaz. Eddigi eredményként említette Palkovics, hogy hat év alatt felére csökkent a műanyag zacskók száma, amelyeket 2021-re kivezetnek, és terveik szerint a műanyag palackok 90 százalékát újrahasznosítják majd. 

Ide kapcsolódóan érdemes megjegyezni, hogy a műanyagok betiltásával kapcsolatban úgy tűnik, hogy a legfontosabb szakmai érdekvédelmi szervezettel, a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetséggel nem egyeztettek – a szövetség a magyarországi alkoholmentes italgyártók szakmai érdekvédelmi szervezete, amely a hazai ásványvíz-palackozók több mint 95 százalékát, az üdítőital- és a gyümölcslégyártók mintegy 80 százalékát képviseli és véleménye szerint az egyszer használatos műanyagokat a hazai vendéglátóhelyek nem tudják egyszerűen kiváltani. 

• Megvédik a folyókat a külföldről ide érkező hulladékoktól. 

A folyókba kerülő hulladékot a duzzasztóknál tudják megfogni, és egy pilot projekt már elindult a szemét begyűjtésére, amire egy komoly rendszert fog kiépíteni a kormány – ennek költségét a szennyező országra terhelnék.

• Szigorúan fognak fellépni a Magyarországon működő multinacionális cégekkel szemben, előírják, hogy környezetbarát technológiákat alkalmazzanak. Emellett a következő két évben 32 milliárd forinttal támogatják a kis- és középvállalkozások megújuló energiatermelését.

Ezzel kapcsolatban főleg a hazai vállalkozások támogatását jelentette be a miniszter, az eddigi 32 milliárdos forrást tovább szeretnék emelni. A Mátrai Erőmű környezetbaráttá alakítása terén a lignites egységeit fokozatosan vezetnék ki és 2025-re állna le a széntüzelés – a földgáz alapú fejlesztés mellett a napenergia, a villamosenergiatárolás és a hulladékégető kapacitás növelése a cél.

• Minden újszülött után tíz fát ültetnek, 2030-ra elérik, hogy az ország erdővel borított területe 27 százalékra növekedjen.

Ezt pedig olyan területen kezdenék el, ahol nincs erdő, hogy „látható legyen”. Mi korábban szakértőkkel beszéltünk, mennyire reális a terv.

• A következő 10 évben meghatszorozzák a naperőművek kapacitását.

Ezt kedvezményes hitellel és a nettó elszámolás rendszerével támogatná a kormány, valamint a napenergia mellett – főként a távfűtésnél – a geotermikus energiát is jobban ki akarják használni a biomassza mellett. A kormány célja, hogy 2030-ra 90 százalékban széndioxidmentes legyen az előállított energia, amelynek az alapját Paks és a napenergia adja.