Molotov-koktélok repültek '56 októberében – sokat tettek ezért a finn katonák
A névadó a sztálinizmus egyik legsötétebb alakja.
A Corvin-köz egyik nagy előnye a benzinkút volt. A mozi mögött, a Kisfaludy utcában állt az 56-os visszaemlékezésekben szereplő „pumpás benzinkút“. Volt tehát anyag a gyújtópalackokhoz. A célpont pedig házhoz jött: a két főútvonal, az Üllői út és a Nagykörút kereszteződésénél a vészterhes októberi-novemberi napokban rendszeresen felbukkantak a szovjet harckocsik és páncélautók.
Egyszerűsége ellenére a benzinnel ügyesen megtöltött üveg egyike annak a kevés fegyvernek, amely akkoriban hatékony volt a tankok ellen. Szerte Budapesten használták is. Nemcsak a Corvin-köziek és a többi fegyveres csoport, hanem bátor amatőrök, jórészt fiatalok is. Hamar elterjedt a híre, melyek a harckocsik kényes pontjai, és azt is könnyen meg lehetett tudni, hogyan kell megtölteni a palackokat. A mai Corvin-negyed környéke akkor tele volt kiégett szovjet tankokkal és autókkal.
Bár lángoló szerkezetekkel évszázadok óta próbálkoztak – az egri vár nevezetes hadnagya, Bornemissza Gergely tüzes kerekekkel és tüzes hordókkal támadta a törököt – a gyújtópalack a 20. század találmánya. Közvetlen válasz volt az amúgy nehezen sebezhető harckocsikra, amelyek az első világháború idején jelentek meg. A kémlelőablak és a motor légbeszívó nyílása engedte be a lángokat. Célozni pedig viszonylag könnyű volt, mert a nehéz járművek lassan mozogtak.
Részlet az Egri csillagokból, benne a tüzes kerékkel:
Tömeges üvegdobálással harcoltak a második világháború főpróbája, a spanyol polgárháború napjaiban a fasiszták a köztársaságiak ellen. Alkalmazták a módszert a kínaiak a japánokkal, az etiópiaiak az olaszokkal szemben. A leggyújtóbb hatású példa azonban a szovjet megszállást megfékező finneké volt az 1939/40-es „téli háborúban“. Onnan származik a Molotov-koktél neve is.