Egyszer már nevet változtatott, azonban újra Göring lett. Mi történt?
Hivatalosan nem Göring a nevem, hanem Sellers, az első férjem után. Az útlevelembe azonban egy hiba miatt bekerült a Göring is, úgyhogy ott két névvel szerepelek. Ha nem Göringnek hívtak volna, valószínűleg nem vettem volna fel a férjem nevét. Egyébként most már megbékéltem a nevemmel.
Gyermekként, amikor apai nagyanyjánál töltött időt, a falubeli gyerekek sosem játszottak önnel. Ez azért volt, mert tudták, hogy Ilse nagymama náci volt?
Nem hiszem, inkább arról lehetett szó, hogy a nagymamám kilógott a sorból. Felsőosztálybeliként került a háború után Berghausenbe, ahol csirkefarmot tartott fenn, de nem igazán fogadták be a falubeliek, kívülálló maradt.
11 évesen látott egy dokumentumfilmet a koncentrációs táborokról és a náci háborús bűnökről. Ez volt az első alkalom, hogy hallott a holokausztról?
A családom náci múltjának egészen addig csak a pozitív oldalát ismertem. Tudtam, hogy a bácsikám a Luftwaffe vezetője volt és fontos szerepet töltött be Hitler alatt. Az apám csak jókat mesélt Hermannról, hogy milyen befolyásos ember és nagyszerű pilóta volt, de arról fogalmunk sem volt, hogy mit tett a zsidókkal. Éppen akkor lett televízónk, a bátyámmal együtt néztük a filmet, a nagymamám a háttérből hallgatta a műsort. Minket teljesen sokkolt, amit láttunk, a nagymamám viszont azt kezdte el mondogatni, hogy ebből semmi sem igaz. A bátyám ezen annyira felidegesítette magát, hogy egy fapapucsot vágott a fejéhez. Idős volt már és beteg, azt gondoltam, nem szabad bántani senkit ilyen állapotban, akkor sem, ha felháborító, amit mond.
Adolf Hitler és Hermann Göring 1939-ben
AFP / Roger-Viollet
Nem sokkal a 14. születésnapja előtt az apjával komoly összetűzésbe került: kölcsönösen megütötték egymást, majd ön gyakorlatilag megszökött otthonról és nem is költözött vissza. Min vesztek össze?
Megelégeltem, hogy nem csinál semmit, a családban az anyám volt lényegében a kenyérkereső. Azt mondtam neki, hogy élősködő, erre megütött annyira, hogy vérzett az arcom, én pedig visszaütöttem, ő pedig elesett. Valószínűleg igaznak gondolta, amit mondtam, ezért reagálhatott így, mélyen érinthette. Belenéztem a tükörbe és láttam, hogy reszketek, ezután elmentem és hat hónapig vissza se jöttem. Sok időbe telt, amíg normalizálódott a kapcsolatunk. Amikor pár évre rá elmentem Costa Ricába, akkor írtam neki egy levelet arról, hogy megbocsátottam neki. A halála után tudtam meg, hogy a levelemet mindig magánál hordta, örülök, hogy megírtam.
A könyvében azt írja, hogy az apja azzal a kezével ütötte meg, amin a Göring-gyűrűt viselte. Megvan még a gyűrű?
Igen, itt van rajtam, látja? Az anyám halála után került hozzám, a kétezres évek végén. Addigra már dolgoztam annyit a múltammal, hogy képes vagyok viselni. De nem hordom állandóan, akkor van rajtam, amikor szélesebb nyilvánosság elé megyek.
Mit jelent önnek az, hogy viseli?
