A Japán Külpolitikai Intézet kutatója szerint az USA-hoz fűződő katonai szövetséggel és a nemzetközi jogrend betartásához való ragaszkodással kell Peking hegemón törekvéseivel szembeszállni az ázsiai térségben. Hanada Rjoszuke úgy véli, nem gyakorlati lehetőség, hogy Tokiónak atomfegyvere legyen. Interjú.
HVG: Hogyan jellemezné az általános biztonság helyzetet Japánban, illetve a Csendes-óceáni térségben?
Hanada Rjoszuke: A legnagyobb változás az utóbbi időben a nagyhatalmi politika visszatérte, amit az USA és Kína közti rivalizálás jelent. A hidegháború végétől 2010-ig egypólusú világrendszerben éltünk, amelyben az Egyesült Államok garantálta a rendet, a biztonságot és a szabályokat a régióban. A katonai és a gazdasági erőviszonyokban bekövetkezett változás miatt Japánnak is meg kell vizsgálnia, mi lesz szükséges a biztonsági és gazdasági túléléséhez. A nagyhatalmi rivalizálás miatt ugyanis előállhat olyan helyzet, hogy választania kell, ki mellett áll. Japán szeretné ezt a szituációt elkerülni azzal, hogy erős szövetségese marad az Egyesült Államoknak, és gazdasági kapcsolatokat épít ki Kínával. Másrészt a biztonságunk és a prosperitásunk szempontjából nagyon fontos ez a kettősség.
A nagyhatalmi rivalizálás miatt megkopott a szabályok vezérelte rend, amelyben az államok alávetik magukat a nemzetközi jognak, és a vitáikat békésen rendezik.
Japán mellett a közepes nagyságú délkelet-ázsiai országok, valamint Ausztrália és Új-Zéland is fontos szerepet játszhatnak a kialakult kétpólusú világban. A nemzetközi jog, a demokrácia, az emberi jogok, és maga a kapitalizmus is belső és külső kihívásokkal küzd. A külső az eltérő fejlődési rendszereket jelenti, amelyek egyik példája az egypártendszert és a piacgazdaságot vegyítő Kína.
HVG: Kína valódi nagyhatalom lett a térségben, elsősorban annak köszönhetően, hogy negyedszázad alatt világszínvonalú haditengerészetet épített fel. Miként befolyásolja ez az erőviszonyokat?
H. R.: Kína igazi tengeri hatalom akar lenni, s a néphadserege számára szükséges a hozzáférés a Dél-kínai-tengerhez, mert függ a Közel-Keletről érkező energiahordozó-importtól, ezért kiemelkedően fontos számára a Malaka-szoros biztonsága és átjárhatósága. A Dél-kínai-tenger ellenőrzése nélkül azt a kockázatot vállalná, hogy más országok zavart kelthetnek a létfontosságú tengeri szállítási útvonalukon.
A másik célja a Csendes-óceán, amely elég nagy és mély ahhoz, hogy a tengeralattjáróik onnan indítsák a ballisztikus rakétákat.
Ha pedig Kína az úgynevezett első, illetve második szigetláncon túl is erőt tud mutatni, akkor azzal nemcsak az Egyesült Államokra, hanem Japánra és Ausztráliára – amelyek nem közvetlen szövetségesek – is nyomást képes gyakorolni, és ezzel éket verhet az USA és két fontos térségbeli partnere közé.
A városvezetés szerint nem tehettek mást, mint hogy rábólintanak a kérelemre, a lakók viszont nem akarnak a szomszédságba vegyi üzemet. Különösen az eljárást nehezményezik, mert a polgármester a testület nélkül döntött a gyártó beköltözésének lehetővé tételéről.
Az influenszernek bíróság elé kellett állnia, de hozzászólása még a bírót is megnevettette.
