Japánban egyre nagyobb fejtörést okoznak Kína hegemón törekvései a térségben

HVG: Hogyan jellemezné az általános biztonság helyzetet Japánban, illetve a Csendes-óceáni térségben?

Hanada Rjoszuke: A legnagyobb változás az utóbbi időben a nagyhatalmi politika visszatérte, amit az USA és Kína közti rivalizálás jelent. A hidegháború végétől 2010-ig egypólusú világrendszerben éltünk, amelyben az Egyesült Államok garantálta a rendet, a biztonságot és a szabályokat a régióban. A katonai és a gazdasági erőviszonyokban bekövetkezett változás miatt Japánnak is meg kell vizsgálnia, mi lesz szükséges a biztonsági és gazdasági túléléséhez. A nagyhatalmi rivalizálás miatt ugyanis előállhat olyan helyzet, hogy választania kell, ki mellett áll. Japán szeretné ezt a szituációt elkerülni azzal, hogy erős szövetségese marad az Egyesült Államoknak, és gazdasági kapcsolatokat épít ki Kínával. Másrészt a biztonságunk és a prosperitásunk szempontjából nagyon fontos ez a kettősség.

A nagyhatalmi rivalizálás miatt megkopott a szabályok vezérelte rend, amelyben az államok alávetik magukat a nemzetközi jognak, és a vitáikat békésen rendezik.

Japán mellett a közepes nagyságú délkelet-ázsiai országok, valamint Ausztrália és Új-Zéland is fontos szerepet játszhatnak a kialakult kétpólusú világban. A nemzetközi jog, a demokrácia, az emberi jogok, és maga a kapitalizmus is belső és külső kihívásokkal küzd. A külső az eltérő fejlődési rendszereket jelenti, amelyek egyik példája az egypártendszert és a piacgazdaságot vegyítő Kína.

Kínai hadihajó /// Tengeri hatalom

AP

HVG: Kína valódi nagyhatalom lett a térségben, elsősorban annak köszönhetően, hogy negyedszázad alatt világszínvonalú haditengerészetet épített fel. Miként befolyásolja ez az erőviszonyokat?

H. R.: Kína igazi tengeri hatalom akar lenni, s a néphadserege számára szükséges a hozzáférés a Dél-kínai-tengerhez, mert függ a Közel-Keletről érkező energiahordozó-importtól, ezért kiemelkedően fontos számára a Malaka-szoros biztonsága és átjárhatósága. A Dél-kínai-tenger ellenőrzése nélkül azt a kockázatot vállalná, hogy más országok zavart kelthetnek a létfontosságú tengeri szállítási útvonalukon.

A másik célja a Csendes-óceán, amely elég nagy és mély ahhoz, hogy a tengeralattjáróik onnan indítsák a ballisztikus rakétákat.

Ha pedig Kína az úgynevezett első, illetve második szigetláncon túl is erőt tud mutatni, akkor azzal nemcsak az Egyesült Államokra, hanem Japánra és Ausztráliára – amelyek nem közvetlen szövetségesek – is nyomást képes gyakorolni, és ezzel éket verhet az USA és két fontos térségbeli partnere közé.