Az amerikai külpolitikai elit tagjait – túlzott leegyszerűsítéssel – „idealistákra” és „realistákra” szokás osztani. Az olyan idealisták, mint például George W. Bush vagy Hillary Clinton, szinte vallásos hévvel hittek Amerika kivételességében, nélkülözhetetlenségében és morális felsőbbrendűségében. Ebből egyenesen következett a világ vezetésének igénye, katonai intervencionalizmus és demokráciaterjesztő (ha kell, rezsimváltó) külpolitika. Ennek következménye például a sikertelen, véget nem érő iraki és afganisztáni háború.
Amerika visszatér a világpolitikába - de nem pont úgy, ahogy elment
"America is back" - Joe Biden új külpolitikai doktrínát hirdetett meg. Ám lehet-e újra ugyanabba a folyóba lépni? És hogyan tudna sikeres lenni a világpolitikai porondra ismét aktív szereplőként visszatérő Egyesült Államok? Milyen új helyzethez kell alkalmazkodnia? Vélemény.

Nem látta Gulyás Gergely az Orbán oldalára feltöltött manipulált videót
Gulyás Gergely: Orbán Viktor lesz a miniszterelnök-jelölt 2026-ban
Reagált Gulyás Gergely arra, hogy van-e visszaút Varga Juditnak a politikába
Végleg hazarendelték a budapesti lengyel nagykövetet
Pártelnök fürdőgatyában: Magyar Péter vízre szállva kezdte meg újabb országjárását
Később biciklivel, motorral, vonattal és gyalog folytatja az ország bejárását.
Önazonossági törvény: megvan az első település, amely rendeletet hozott
Gulyás szerint békepártiság jele, hogy az USA rakétákat küld Ukrajnának – ez volt a kormányinfó
Nyár végéig működni tudnak a közszolgáltatások Budapesten, az OTP elfogadta a Közgyűlés szerződésmódosítását
Vitézy Dávid szerint a kormány végkiárusítást tart Budapesten
Orbán szerint Brüsszel tönkreteszi a magyar mezőgazdaságot, így radikális ellenállást javasol
Afganisztán egy groteszk túszejtős reklámmal hirdeti magát a turistáknak
Exkluzív Reuters-jelentés: Putyint nem érdekli Trump, újabb részeket akar kihasítani Ukrajnából
Az orosz elnök úgy véli, hogy országa gazdasága és hadserege elég erős ahhoz, hogy bármilyen további nyugati intézkedésnek ellenálljon.