Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Három férfi térdepel hátraszorított kézzel, fejükön fekete zsák. Mögöttük szakállas, turbános afgánok gépkarabéllyal a kezükben. Az egész jelenet az elmúlt évtizedek iszlamista lefejezős videóinak bevezetőjére emlékeztet. „Van egy üzenetünk Amerikának” – mondja a középső kaftános, szakállas férfi.
Ekkor – csavarva egyet a terrorszervezetek szokásos túszejtő videóinak sablonos, de jellemzően annál tragikusabb koreográfiáján – a középső túsz leveszi a zsákot a fejéről, leüti a tálib harcos által feldobott labdát, és megszólal:
„Üdvözlet Afganisztánban!”
Ekkor a videó átcsap egy promóciós turisztikai anyagba. Bevillannak vágóképek a közép-ázsiai hegyekben túrázó emberekről, a tiszta vizekben fegyverrel fürdőző tálibokról, a különleges gasztronómia csodáit fogyasztó emberekről.
Szétlőtt harckocsi csövén húzódzkodó gondatlan fehérek, és képek, hogy a tálib katonák fegyvereit szemlélik, miközben nevetnek, hogy ki van biztosítva a fegyver, és tisztán látszik rajta a felirat: „Az amerikai kormány tulajdona.” Az utolsó képsorokon pedig virágokat tömködnek egy gépkarabély csövébe.
A közösségi médiát több ilyen és ehhez hasonló videó árasztotta el az elmúlt időszakban. És a célközönség nem csak Amerika.
Hasonló videó került elő „elfogott” olaszokról, akikért ötmillió dollárt követelnek bitcoinban. A forgatókönyv ugyanaz: a maszk levétele után „Welcome to Afganistan” felkiáltás és turisztikai imázsvideó. Az élővilággal, tájjal és emberekkel barátkozó vidám turisták.
Miután a NATO 2021-ben kivonult Afganisztánból és a Talibán átvette a hatalmat, az ország számtalan belső és exportált gondja ellenére is némiképp kikerült a világ biztonságpolitikai látóköréből.
A kabuli vezetés viszont tesz azért, hogy országuk visszakerüljön a világtérképre – ám ezúttal a turisztikaira.
Első ránézésre nehezen emészthető, hogy a kedvcsináló videók olyan forgatókönyvvel indulnak, melyeknek még néhány éve is gyakran lefejezés volt a vége, azonban az afgán turisztikai szakemberek alighanem joggal feltételezik, hogy aki odalátogatna, abba szorult némi fekete humor.
Az interneten felmerülhet, hogy a videók paródiaként készültek, ám rövid keresés után nyilvánvalóvá válik, hogy a tartalom teljesen komoly. A videókat eredetileg Yosaf Aryubi, a Raza Afghanistan turisztikai ügynökség alapítója posztolta az Instagramra, de azóta más platformon is terjednek a mémesült promóanyagok.
A nagy figyelem után Yosaf Aryubi kifejtette, hogy meg akarta kérdőjelezni a sztereotípiákat, és leszögezte: „Nem áll kapcsolatban egyetlen kormánnyal sem”. Az is kiderült, hogy a videókat nem túszokkal, hanem statisztákkal, pontosabban jelen esetben dublőrökkel vették fel.
„Ti is megértitek, hogy a média és Hollywood könyörtelennek és gonosznak festette le az afganisztáni hegyeket és azokat, akik védik őket” – szemlézi az Euronews a 28 éves Aryubit, aki az Egyesült Államokban nőtt fel, és most Kalifornia és Kabul között ingázik.
Terrorfészekből turistaparadicsom?
A tálib hatalomátvétel után konszolidálódott a helyzet Afganisztánban a terrortámadások és a közbiztonság terén, noha a nők helyzete jelentősen romlott. Feltűnő módon ők a videókból is kimaradtak.
A gazdasági helyzet viszont tragikus, amit a turizmussal lehetne kompenzálni. „Az afgán emberek melegszívűek és vendégszeretők, szívesen fogadják a más országokból érkező turistákat, és szeretnének kapcsolatba lépni velük” – mondta Qudratullah Jamal turisztikai miniszterhelyettes egy múlt havi interjúban. Kifejtette, hogy ki akarják használni az ország előnyeit a turizmus terén is.
A kabuli kormányzat szerint tavaly közel tízezer turista látogatott el Afganisztánba, 2025 első negyedévében pedig háromezren adták fejüket az odautazásra.
