Balázs Zoltán: Ami Oroszországnak fáj, azt nem lehet meggyógyítani

Pár nappal ezelőtt lemondott posztjáról Karl-Achim Schönbach tengernagy, a német haditengerészet parancsnoka. Indiában talált odanyilatkozni, hogy Európa Oroszország-politikája elhibázott. Ez nem éppen a német kormány hivatalos álláspontja, így egy ennyire magas beosztású katonatiszt számára nemigen maradt más választás.

A részletek nem annyira érdekesek, de egy állítása, amelyet tőle idéztek, legalábbis elgondolkodtató. Az admirális szerint Putyin nem akar mást, mint tiszteletet. Meg persze Oroszország sem. Mi több, ezt igazán nem nagy ügy megadni neki. Hogy esetleg a tisztelet jeleként mondjuk fél Ukrajnát mellékelni kéne, arról így nem beszélt, de a gondolat azért érdekes. Eszembe jutott John Lukacs 1945 című könyve, amelynek utolsó fejezetében személyes emlékekről számol be.

„Már akkor feltűnt nekem az oroszok mélységes kisebbrendűségi érzése. Ők, a hódítók, rettentően merevek és feszélyezettek voltak az amerikai misszió fogadásain;

iszonyatos hatalmuk ellenére a legkisebb bírálatra is reagáltak; ragaszkodtak hozzá, hogy minden alkalommal megkapják az őket megillető tiszteletet; egyszóval nagyfokú önbizalomhiányban szenvedtek…”

Malinák Zsolt: Putyin az orosz birodalmi logika szerint akar terjeszkedni

1990-ben az történt, hogy a Nyugat és Moszkva közötti szóbeli ígéret az események ritkán tapasztalt tempója következtében rendkívül rövid idő alatt vált meghaladottá. Előfordul a történelemben. Amikor Vlagyimir Putyin arra hivatkozik, hogy a Szovjetuniót ekkor félrevezették, épp csak a körülményekről "feledkezik el". Vélemény.