A GPS helyett jöhet a CTS

Noha a nagyvállalati rangsorok hagyományosan az árbevételük alapján rendezik sorba a cégeket, létezik ennél jobb módszer is. Igaz, a hozzáadott érték alapján kiszámolni a sorrendet jóval bonyolultabb.

80 éve még nem létezett olyan, hogy moldáv nép, ez egy szovjet konstrukció volt, ami arra szolgált, hogy a régi orosz területi igényeknek megfelelően a második világháború után a Szovjetunióhoz csatolt Besszarábiát kulturálisan is le lehessen választani Romániáról. Persze a helyzet még ennél is bonyolultabb, mivel szép számmal élnek a területen olyanok, akik se nem románok, se nem oroszok, viszont Moszkvától várnak védelmet a románosítási törekvésekkel szemben. Egyebek között ez volt az oka annak, hogy alig néhány évvel a Szovjetuniótól történt elszakadás után, immáron demokratikus választásokon, éppen azt a kommunista garnitúrát szavazta vissza a nép a hatalomba, amelyet annak idején elkergetett. Ez az ellentmondás a néhány hete tartott, EU-s integrációról szóló népszavazás eredményein is meglátszott – minimális többséggel győzött az EU-párti álláspont.

Mi várható Donald Trump második elnök ciklusától? Szétveri-e az amerikai demokráciát? Kik örülnek a republikánus jelölt győzelmének? Mi az a húzás, amit a demokratáktól várt volna a világ, de Trump lépte meg? Nem meglepő módon továbbra is az amerikai elnökválasztás áll a nemzetközi sajtó fókuszában.

Az első rajthelyről indulhat Orbán Viktor, amikor Donald Trump visszatérő elnöknél kell majd kilincselni. Az ideológiai barátság azonban nem elég, lesznek a rajtnál nála erősebb versenyzők is. És míg a nemzetközi porondon Orbán élvezheti a Fidesz és a republikánusok szövetségének előnyeit, a 2026-os feladatában ez sok segítséget nem jelent.

A külügyminisztérium után a honvédségi beszerzéseket intéző állami céget is kibertámadás érte. A kormány ezúttal is bagatellizálni igyekszik a károkat, ám ütemtervek, személyes adatok és beszerzések is kikerültek. A kiszivárgott dokumentumok szerint veszélybe kerülhet az is, hogy védelmi kiadások elérjék a GDP legalább 2 százalékát, pedig ennek a NATO-vállalásnak a teljesítését Donald Trump is többször követelte.

Nem szabad ezt a régiót magától értetődőnek venni, ez az eddigi budapesti éveinek egyik legfontosabb tapasztalata – mondta a hvg360-nak Paul Fox, az Egyesült Királyság budapesti nagykövete. A diplomata, aki doktoriját a szovjet történelemből írta, és magyarul is tanul, úgy fogalmazott, néhány területen kiváló a két ország közötti együttműködés, a hozzáállásuk az ukrajnai háborúhoz azonban gyökeresen különbözik. A retorikáról pedig úgy gondolja, óvatosnak kell vele lenni, mert lehet, hogy a hazai közönség számára vonzó, de azon kívül is hallgatják.