Az életében kevéssé értékelt, majd hamar elfeledett művész pályafutása második felében kizárólag az élet napos oldalát festette, amit soha nem bocsátottak meg neki a kritikusok. Életműve most megismerhető.
Nem az olvasó hibája, ha nem ismeri az 1999-ben elhunyt Czene Béla nevét. Bizonyosan nem a század legnagyobb festője volt, most mégis nagyszabású (július 6-ig látogatható) kiállítást szentel neki Kieselbach Tamás, és súlyos monográfia jelent meg róla.
Az album kiadását előszavában a galerista-művészettörténész provokációnak nevezi, mondván:
A megtanult jó ízlés szószólói dühösek lesznek, hogy egy »korszerűtlen«, az élet napos oldalára koncentráló figurális festő a pálya széléről ekkora erővel kér figyelmet.
Ha nem lenne Janikovszky János (a Móra Könyvkiadó tulajdonosa), aki a festő műveinek szenvedélyes gyűjtőjévé és – a kiállítás, illetve a kötet finanszírozásával – „menedzserévé” vált, Czene életműve ma jóformán ismeretlen lenne.
Élhetnek-e együtt valaha az izraeliek és a palesztinok? Mit gondol egy izraeli katona arról, akik nem akarják a gázai háborút? Földes András izraeli videóriportja erre is rákérdez, és azt is megmutatja, hogy milyen háború zajlik maguk az izraeliek között.
A több mint félmillió gépelt oldalnyi szöveg az Arcanum sajtóadatbázisában is megjelent.
Az ukrán dróntámadások pedig az orosz polgárok türelmét is tesztelik.
Azt nem tudtuk meg, hogy ki, hol és mikor jelenti be az eredményt.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
