Izraeli-iráni háború
Irán atomprogramjának lenullázása és hadseregének megroppantása volt a célja annak a támadássorozatnak, amelyet az izraeli hadsereg indított 2025. június 13-án több tucatnyi iráni célpont ellen. A meglepetésszerű offenzíva megtizedelte az iráni hadsereg vezetőségét, kiiktatta a légvédelem jelentős hányadát és súlyos károkat okozott a nukleáris létesítményekben is. A légitámadások folytatódnak, ahogy az iráni válaszcsapások is - a legfrissebb fejleményeket cikksorozatunkban követhetik.
Bár Donald Trump szerint két héten belül döntést hoznak arról, hogy az Egyesült Államok beszáll-e az iráni–izraeli háborúba, a szakértők és az amerikai lapok már azt találgatják, hogyan fogják kiiktatni Fordót, az irániak legfontosabb atomlétesítményét.
Mi az a Fordo?
A Fordo mintegy negyven kilométerre található Kom szent városától, itt, egy hegy gyomrában épített az iráni vezetés egy olyan létesítményt, ahol a becslések szerint több ezer urándúsító centrifuga üzemel. A létezését 2009-ben hozta nyilvánosságra Barack Obama amerikai elnök Nicolas Sarkozy francia elnökkel és Gordon Brown brit miniszterelnökkel együtt. Obama akkor úgy fogalmazott, hogy „ennek a létesítménynek a mérete és kialakítása nem egyeztethető össze egy békés programmal”.
Teherán természetesen visszautasította a vádakat, de jellemző volt a helyzetre, hogy még Moszkva, illetve Peking sem hitt az urán polgári – erőművi – felhasználásáról szóló magyarázatnak. Azt, hogy miért a föld alá és titokban építkeznek, az irániak a lehetséges katonai támadásokkal indokolták.
Később az iráni atomalkuban azt írták elő, hogy a létesítményben található centrifugák kétharmadát szereljék le, valamint az összes nukleáris anyagot távolítsák el onnan. 2018-ban aztán fordult a kocka, Donald Trump első elnöksége idején kilépett ebből a megegyezésből, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök pedig nyilvánosságra hozta az iráni atomprogramot, mintegy 55 ezer dokumentumot. A CNN cikke szerint abban tisztán le volt írva az a célkitűzés, hogy atomfegyver készítéséhez megfelelő uránt állítsanak elő, évente egy-két atombombához elegendőt.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szerint Fordóban jelenleg 2700 urándúsító centrifuga üzemel, és 60 százalékosra dúsított uránkészletük van, ami még kevés egy atomfegyverhez, azonban pár hét alatt megváltozhat. David Albright, a washingtoni székhelyű Tudományos és Nemzetközi Biztonsági Intézet (Institute for Science and International Security, ISIS) vezetője azt mondta a CNN-nek, hogy „Irán a fordói dúsítóüzemében három hét alatt 233 kiló fegyverminőségű uránná tudja alakítani jelenlegi 60 százalékban dúsított uránkészletét”. Ez kilenc atomfegyver előállításához elegendő. Az is riasztó, hogy a NAÜ 2023 márciusában arról számolt be: Fordóban 83,7 százalékos tisztaságúra dúsított uránt találtak.
Háború az atomfegyverkezés ellen
Izrael fő célja az egy hete indított háborújával, hogy egyszer és mindenkorra megszüntesse a veszélyt, hogy Irán atomhatalommá váljon, és a zsidó állam létét ezzel fenyegesse. Ehhez rengeteg komplexumot lebombázott, illetve több, a programban részt vevő tudóst megöltek már, a natanzi és iszfaháni nukleáris létesítményeket megrongálták, de Fordóhoz nem férnek hozzá, túl kemény dió, nem tudnak benne kárt tenni hagyományos módszerekkel. A létesítmény mélyen a föld alatt van, tele alagutakkal, különböző méretű helyiségekkel egy hegy belsejében, amelyet sziklák és beton véd.
Volt már olyan ötlet, hogy szárazföldi akcióban próbálják megsemmisíteni a komplexumot, vagyis katonákat szállítanak a helyszínre, majd megtámadják és felrobbantják, de ez lehetetlennek tűnik. Az iráni hadsereg számára valószínűleg az első számú prioritás Fordo védelme, és felkészültek egy deszant kivédésére. Ráadásul annyi katonát és felszerelést a helyszínre szállítani, amivel ezt keresztül lehetne vinni, szinte lehetetlen.
Az is felvetődött, hogy Izrael bunkerromboló bombákkal semmisíti meg Fordót, de nincs olyan erejű fegyvere, amely leküzdené a föld alatti komplexumot. Heather Williams, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja Nukleáris Kérdésekkel Foglalkozó Projektjének igazgatója azt mondta, hogy az izraeli hadsereg a saját eszközeivel legalább néhány hónapra működésképtelenné teheti a Fordót a szellőzőnyílások bombázásával, a kijárati alagutak beomlasztásával és az áramszolgáltatás megszüntetésével. (Érdekesség, hogy Az éhezők viadala filmtrilógiában a Capitolium egyik legfontosabb bázisát, a Diót ezzel a módszerrel bírják megadásra.) A fordói atomlétesítmény azonban ettől még megmaradna, és egy idő után ismét a korábbi problémával néznének szembe azok az országok, amelyek nem akarják Iránt atomhatalomként látni: Fordóban a centrifugák ismét üzemelhetnének, és dúsítanák az uránt.
A csodafegyver
Egyetlen olyan bunkerromboló bomba van, amely károkat tudna okozni a föld alatti létesítményben, a GBU-57/B, és az Egyesült Államok fejlesztette ki. Ez a bomba 13,6 tonnás, és át tud törni mintegy 60 méter vastag betont. Azonban ezt hiába adnák át Izraelnek, nincs olyan repülőgépük, amely oda tudná vinni, és a célra le tudná dobni. Egyedül az amerikai B-2 Spirit bombázó az, amely erre képes, és ilyen bombázója semelyik országnak nincs az USA-n kívül. Nem véletlen, hogy ekkora a várakozás azzal kapcsolatban, hogyan döntenek Iránról Washingtonban, mert többek között az is kérdés, hogy kipróbálnák-e a GBU-57/B-t, illetve a futurisztikus B-2-t éles helyzetben. Az valószínű, hogy a légvédelemtől a bombázónak nem kellene tartania, mert azt az izraeli légicsapások elpusztították, na meg a gép a lopakodó csúcstechnológiát képviseli, kétséges, hogy megjelenne az iráni radarképeken.
A The New York Times elemzése szerint lehetséges, hogy egy ilyen bomba nem is lenne elég, mert a szakértők szerint olyan 75-100 méteres mélységben van a föld alatt a létesítmény, és nem tudni, hogy milyen betont használtak a megerősítéséhez. (Ugyanakkor Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója arról beszélt, hogy kb. 800 méter mélyen van a létesítmény, de ezt nem tartják valószínűnek a szakemberek.) Abban az esetben, ha hullámokban több bombát dobnának ugyanarra a célra, az már elpusztíthatná Fordót, vagy legalább egy részét, mert nem tudni, hány alagútja van.
Ha sikerülne is a támadás, még mindig ott van a sugárveszély, amivel számolni kell. Atomszakértők óva intenek minden nukleáris létesítmények elleni támadástól, de a Fordo elleni támadás sugárterhelésének kockázata korlátozottnak tűnik. Mark Fitzpatrick, a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének nukleáris szakértője azt mondta a lapnak, hogy „a centrifugákban található urán-hexafluorid gáz mérgező, de nehezebb a levegőnél. Mivel a Fordo a föld alatt van, a bombázások során kiszabaduló gáz nagy része ottmaradna, még akkor is, ha közvetlenül a bunkerrombolók találják el.”
