Csak Amerika tudná elpusztítani Irán legfontosabb nukleáris létesítményét, és ahhoz is csúcstechnikát kellene bevetnie

Izrael komoly csapást mért már az iráni nukleáris képességre, de a legfontosabb célpont, Fordo, ahol több ezer urándúsító centrifuga üzemel, még sértetlen, mert mélyen a föld alatt van. Egyedül az USA-nak van olyan bombája, amely elpusztíthatná, ezért is nagy kérdés, hogy az amerikaiak belépnek-e a háborúba.

Bár Donald Trump szerint két héten belül döntést hoznak arról, hogy az Egyesült Államok beszáll-e az iráni–izraeli háborúba, a szakértők és az amerikai lapok már azt találgatják, hogyan fogják kiiktatni Fordót, az irániak legfontosabb atomlétesítményét.

Mi az a Fordo?

A Fordo mintegy negyven kilométerre található Kom szent városától, itt, egy hegy gyomrában épített az iráni vezetés egy olyan létesítményt, ahol a becslések szerint több ezer urándúsító centrifuga üzemel. A létezését 2009-ben hozta nyilvánosságra Barack Obama amerikai elnök Nicolas Sarkozy francia elnökkel és Gordon Brown brit miniszterelnökkel együtt. Obama akkor úgy fogalmazott, hogy „ennek a létesítménynek a mérete és kialakítása nem egyeztethető össze egy békés programmal”.

Teherán természetesen visszautasította a vádakat, de jellemző volt a helyzetre, hogy még Moszkva, illetve Peking sem hitt az urán polgári – erőművi – felhasználásáról szóló magyarázatnak. Azt, hogy miért a föld alá és titokban építkeznek, az irániak a lehetséges katonai támadásokkal indokolták.

A Fordo nukleáris létesítmény föld feletti része
AFP / Satellite image ©2021 Maxar Technologies

Később az iráni atomalkuban azt írták elő, hogy a létesítményben található centrifugák kétharmadát szereljék le, valamint az összes nukleáris anyagot távolítsák el onnan. 2018-ban aztán fordult a kocka, Donald Trump első elnöksége idején kilépett ebből a megegyezésből, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök pedig nyilvánosságra hozta az iráni atomprogramot, mintegy 55 ezer dokumentumot. A CNN cikke szerint abban tisztán le volt írva az a célkitűzés, hogy atomfegyver készítéséhez megfelelő uránt állítsanak elő, évente egy-két atombombához elegendőt.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szerint Fordóban jelenleg 2700 urándúsító centrifuga üzemel, és 60 százalékosra dúsított uránkészletük van, ami még kevés egy atomfegyverhez, azonban pár hét alatt megváltozhat. David Albright, a washingtoni székhelyű Tudományos és Nemzetközi Biztonsági Intézet (Institute for Science and International Security, ISIS) vezetője azt mondta a CNN-nek, hogy „Irán a fordói dúsítóüzemében három hét alatt 233 kiló fegyverminőségű uránná tudja alakítani jelenlegi 60 százalékban dúsított uránkészletét”. Ez kilenc atomfegyver előállításához elegendő. Az is riasztó, hogy a NAÜ 2023 márciusában arról számolt be: Fordóban 83,7 százalékos tisztaságúra dúsított uránt találtak.

Háború az atomfegyverkezés ellen

Izrael fő célja az egy hete indított háborújával, hogy egyszer és mindenkorra megszüntesse a veszélyt, hogy Irán atomhatalommá váljon, és a zsidó állam létét ezzel fenyegesse. Ehhez rengeteg komplexumot lebombázott, illetve több, a programban részt vevő tudóst megöltek már, a natanzi és iszfaháni nukleáris létesítményeket megrongálták, de Fordóhoz nem férnek hozzá, túl kemény dió, nem tudnak benne kárt tenni hagyományos módszerekkel. A létesítmény mélyen a föld alatt van, tele alagutakkal, különböző méretű helyiségekkel egy hegy belsejében, amelyet sziklák és beton véd.

A sah kezdte, az ajatollahok folytatták, Izrael meg évtizedek óta próbál véget vetni neki – Mit tudunk az iráni nukleáris programról?

1984-ben jelent meg Izraelben az első híradás arról, hogy Iránt már csak egy lépés választja el az atombombától, azóta 41 év telt el, ám csak mostanra jutott el a két ország közötti konfliktus odáig, hogy Izrael nyílt háborúban próbáljon pontot tenni Teherán atomprogramjának végére. Hogyan indult az iráni nukleáris program? Hogy vélekedtek az ország legfőbb vallási vezetői az atombombáról? És legfőképpen, milyen valós kockázata lehet egy iráni atomfegyvernek?

Volt már olyan ötlet, hogy szárazföldi akcióban próbálják megsemmisíteni a komplexumot, vagyis katonákat szállítanak a helyszínre, majd megtámadják és felrobbantják, de ez lehetetlennek tűnik. Az iráni hadsereg számára valószínűleg az első számú prioritás Fordo védelme, és felkészültek egy deszant kivédésére. Ráadásul annyi katonát és felszerelést a helyszínre szállítani, amivel ezt keresztül lehetne vinni, szinte lehetetlen.

B-2 Spirit bombát dob Afganisztán felett
AFP / DOD

Az is felvetődött, hogy Izrael bunkerromboló bombákkal semmisíti meg Fordót, de nincs olyan erejű fegyvere, amely leküzdené a föld alatti komplexumot. Heather Williams, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja Nukleáris Kérdésekkel Foglalkozó Projektjének igazgatója azt mondta, hogy az izraeli hadsereg a saját eszközeivel legalább néhány hónapra működésképtelenné teheti a Fordót a szellőzőnyílások bombázásával, a kijárati alagutak beomlasztásával és az áramszolgáltatás megszüntetésével. (Érdekesség, hogy Az éhezők viadala filmtrilógiában a Capitolium egyik legfontosabb bázisát, a Diót ezzel a módszerrel bírják megadásra.) A fordói atomlétesítmény azonban ettől még megmaradna, és egy idő után ismét a korábbi problémával néznének szembe azok az országok, amelyek nem akarják Iránt atomhatalomként látni: Fordóban a centrifugák ismét üzemelhetnének, és dúsítanák az uránt.

A csodafegyver

Egyetlen olyan bunkerromboló bomba van, amely károkat tudna okozni a föld alatti létesítményben, a GBU-57/B, és az Egyesült Államok fejlesztette ki. Ez a bomba 13,6 tonnás, és át tud törni mintegy 60 méter vastag betont. Azonban ezt hiába adnák át Izraelnek, nincs olyan repülőgépük, amely oda tudná vinni, és a célra le tudná dobni. Egyedül az amerikai B-2 Spirit bombázó az, amely erre képes, és ilyen bombázója semelyik országnak nincs az USA-n kívül. Nem véletlen, hogy ekkora a várakozás azzal kapcsolatban, hogyan döntenek Iránról Washingtonban, mert többek között az is kérdés, hogy kipróbálnák-e a GBU-57/B-t, illetve a futurisztikus B-2-t éles helyzetben. Az valószínű, hogy a légvédelemtől a bombázónak nem kellene tartania, mert azt az izraeli légicsapások elpusztították, na meg a gép a lopakodó csúcstechnológiát képviseli, kétséges, hogy megjelenne az iráni radarképeken.

A bunkerromboló és a B-2 Spirit
AFP / Anodolu / Mehmet Yaren Bozgun

A The New York Times elemzése szerint lehetséges, hogy egy ilyen bomba nem is lenne elég, mert a szakértők szerint olyan 75-100 méteres mélységben van a föld alatt a létesítmény, és nem tudni, hogy milyen betont használtak a megerősítéséhez. (Ugyanakkor Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója arról beszélt, hogy kb. 800 méter mélyen van a létesítmény, de ezt nem tartják valószínűnek a szakemberek.) Abban az esetben, ha hullámokban több bombát dobnának ugyanarra a célra, az már elpusztíthatná Fordót, vagy legalább egy részét, mert nem tudni, hány alagútja van.

Ha sikerülne is a támadás, még mindig ott van a sugárveszély, amivel számolni kell. Atomszakértők óva intenek minden nukleáris létesítmények elleni támadástól, de a Fordo elleni támadás sugárterhelésének kockázata korlátozottnak tűnik. Mark Fitzpatrick, a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének nukleáris szakértője azt mondta a lapnak, hogy „a centrifugákban található urán-hexafluorid gáz mérgező, de nehezebb a levegőnél. Mivel a Fordo a föld alatt van, a bombázások során kiszabaduló gáz nagy része ottmaradna, még akkor is, ha közvetlenül a bunkerrombolók találják el.”

Izraeli-iráni háború

Irán atomprogramjának lenullázása és hadseregének megroppantása volt a célja annak a támadássorozatnak, amelyet az izraeli hadsereg indított 2025. június 13-án több tucatnyi iráni célpont ellen. A meglepetésszerű offenzíva megtizedelte az iráni hadsereg vezetőségét, kiiktatta a légvédelem jelentős hányadát és súlyos károkat okozott a nukleáris létesítményekben is. A légitámadások folytatódnak, ahogy az iráni válaszcsapások is - a legfrissebb fejleményeket cikksorozatunkban követhetik.

Hozzászólások