Hét fontos tanulsággal köszönt ránk az árstopok nélküli világ

Az inflációt nem nyomta le, de hozzásegítette a Fideszt egy újabb választási győzelemhez, így azóta is rendületlenül okolhat a párt mindenki mást a drágulásért. Mit adott nekünk az ársapka?

Hét fontos tanulsággal köszönt ránk az árstopok nélküli világ

A legújabb kori magyar piacgazdaság legfurcsább időszaka ért véget hétfőn éjfélkor, amikor megszűnt az árstop rendszere. Persze csak majdnem: az állam továbbra sem ad szabad kezet a kiskereskedelmi üzleteknek az árak meghatározásában, a kötelezően előírt, augusztustól 15 százalékos akciózás vagy az aktuális beszerzési árhoz kötött fogyasztói ár mégis valósabb árszintet eredményezhet, mint amikor egy lassan két évvel ezelőtti időpontban reális árat kellett figyelembe venniük a boltoknak.

Az ársapka a kiskereskedelemben ugyan mindössze 11 termékcsoportot érintett (a 95-ös benzin, a gázolaj, a 2,8%-os UHT tej, a csirkemell filé és csirke far-hát, a sertéscomb, a tojás, a burgonya, a napraforgó étolaj, a kristálycukor, a finomliszt), a hatása mégis erőteljesnek bizonyult a teljes kiskereskedelemben. Komoly feszültségeket szított nem csak az iparági szereplők és a kormány, de a gazdaságpolitikai vezetés és az infláció kézbentartásáért felelős jegybank között is, mellesleg olyan szinten borította meg az élelmiszeripar és az üzemanyag-kereskedelmet, hogy jó idő telhet még el a normalitás visszatéréséig.

Emberkísérletnek viszont csodálatos volt, összeszedtük, mit is tanulhattunk meg belőle.

Milyen hatása lehet az új, 3 százalékos kamatozású lakásvásárlási hitelnek?

Orbán Viktor bejelentése alapján 3 százalékos kamatozás mellett kaphatnak lakáscélú jelzáloghitelt azok, akik első ingatlanjukat vásárolnák meg. De mennyit nyerhetnek az érintettek az új kölcsön indulásával? Hogyan hathat az új támogatás a lakáspiacra? Milyen feltételei lehetnek? A Bankmonitor szakértői elemezték a bejelentést.