Ársapkát vezetne be az osztrák miniszter, a magyar példával próbálják lebeszélni róla
A kritikus hangok arra figyelmeztetik Markus Marterbauert, hogy Magyarországon hiányt és a nem árstopos termékek brutális drágulását hozta magával az intézkedés.
A kritikus hangok arra figyelmeztetik Markus Marterbauert, hogy Magyarországon hiányt és a nem árstopos termékek brutális drágulását hozta magával az intézkedés.
Évről évre megkerülhetetlen téma, hogy mennyibe kerülnek az ételek és az italok a Hungaroringen a Magyar Nagydíj hétvégéjén. Röviden: drágák. Kicsit hosszabban: mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk azoknak, akik az ottani büféseknél akarnak megebédelni.
A kormány is elismerte már, amit az agrárkutatók régen mondanak: az aszály miatt nőhet a drágulás. Az árakat azonban más tényezők is mozgatják.
Olcsóbb tejtermékek, zuhanó árak a laktózmenteseknél, drágább étolaj: körülnéztünk a boltokban az árréskorlátozás bevezetése után is. Az is kiderült, egy év alatt mennyit drágult a bevásárlásunk.
Egyúttal követeli Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter távozását.
Meredeken drágul a napraforgó-étolaj ára ősz óta Magyarországon, februárban pedig felül is múlhatta a 2022. márciusi rekordot.
Február váratlanul magas inflációs adattal lökte be az ajtót, ennek megfelelően a kormányzati szereplők is egyre hangosabban fenyegetőznek a hatósági árak újbóli bevezetésével. Na de vajon arra képesek voltak, hogy pusztán ezzel megállítsák a drágulást?
Hétfőn egy árstoppal kapcsolatos fenyegetésre ébredhettünk, kedden egy arculcsapással felérő inflációs adatra. Szerdán mi lesz? Betiltjuk a piacgazdaságot? Vélemény.
Januárban sem állt meg a drágulás a hazai üzletekben, és akármennyire szigorúan vonja össze a szemöldökét a kormány meg a GVH, a folyamat vélhetően folytatódhat. De emiatt tényleg a szakmai szervezeteket érdemes hibáztatni?
A kormány és a GVH szerint spórolt vele a lakosság, a kereskedők és az élelmiszergyártók szerint viszont fals összehasonlításokra alkalmas. A vevők pedig, nos, leginkább tudomást sem vesznek az Árfigyelőről. A kormány mindenesetre bővíti a rendszerben szereplő élelmiszerek listáját, így megnéztük, tényleg le tudja-e ezzel törni az újból feléledő élelmiszer-inflációt.
A gyenge forint is hozzájárulhatott ahhoz, hogy december végén már a novemberihez képest is jelentős drágulást láttunk több termék esetében. A tejtermékek ára csaknem másfélszeresére nőtt január óta, a tojás még jobban drágult.
Olyan módszert kerestek amerikai kutatók, amelynél felülírhatják a fotoszintézist, és a növények fejlődését függetlenné tehetnék a Naptól. Az új eljárás mérsékelheti az élelmiszer-ellátás globális problémáját.
Nehéz összehasonlítani az árakat, ha a piaci helyett a kormányzati logika érvényesül – írtuk éveken át, 2024 végére azonban már újra csak a termékek beszerzési ára és a vásárlók fogyasztási szokásai határozták meg, mennyibe kerülnek az élelmiszerek.
A lengyel boltokban olcsóbb az étel, mint Magyarországon, pedig ott magasabbak is a fizetések – mutatta be Magyar Péter. Utánajártunk: valóban vannak olyan árak a lengyeleknél, amelyek alacsonyabbak a miénknél, még ha ez nem is igaz mindenre. Tényleg az áfacsökkentés lenne a csodaszer az árak csökkentésére? És tényleg igaz, hogy máshol nem vagy alig kell fizetni az élelmiszerekre áfát? Megnéztük, mi a helyzet az EU országaiban.
Annyi a késés a repülésben, hogy már a politikusok is elkezdtek megoldást követelni; a benzin újra drágul; élesedett az EU büntetővámja a kínai e-autókra. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A kormány folytatja a sikerpropagandát az inflációval kapcsolatban, megnéztük, mi az igazság.
Lassulni fog, de nem áll meg idén az élelmiszer-infláció, leginkább az húzza vissza, hogy a legtöbbeknek csak az épp olcsó termékekre maradt pénzük. Ha kicsit nyugodtabban költhetnek majd, vagy a kormány még jobban megterheli a boltláncokat, akkor újra jobban nőhetnek az árak.
Máhr Andrással, a MOSZ főtikárhelyettesével beszélgetett a HVG az agrárium esélyeiről.
Novemberben ugyanis elnökválasztás jön az USA-ban.
Az élelmiszerek ára Magyarországon lényegében megfelel az uniós átlagnak, ám a bérek jelentősen elmaradnak az EU-átlagtól. Sőt, tíz év alatt az élelmiszerárak és a bérek közti olló csak nagyobbra nyílt.