Der Standard: Belebukik-e Orbán a gazdasági bajokba?
Egyre fokozódik a miniszterelnökre nehezedő nyomás, amit többnyire saját gazdaságpolitikai húzásainak köszönhet.
Egyre fokozódik a miniszterelnökre nehezedő nyomás, amit többnyire saját gazdaságpolitikai húzásainak köszönhet.
Muszáj költségvetési szigort felmutatnia a kormánynak, de ennyi idővel a választás előtt ezt úgy kell megcsinálnia, hogy ne az átlagember szenvedje meg igazán. Az eredmény: az állami cégeknek kell spórolniuk a dolgozóikon. Az állam nem omlik össze, a költségvetés viszont bajban van, úgy is, hogy már a sokadik hasonló lépést tették meg.
Akár nyáron, akár télen fogadják el a költségvetést, az abban leírt számokat szinte heti rendszerességgel írják át, és a fontos gazdasági előrejelzéseket is csak néha-néha sikerül eltalálni. Már most, az év felénél látszik, hogy így lesz ez 2025-ben is. Ez alapján érdemes értelmezni Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ígéretét, hogy jövőre most már tényleg jobb lesz.
„Oktatás, egészségügy, humántőke, infrastruktúra. Ezeket biztosan meg kell finanszírozni. És ekkor fog kiderülni, hogy gyakorlatilag semmi másra nem marad pénz.” Pogátsa Zoltán szerint a tanárok bérét meg kellene háromszorozni, Mészáros Lőrinc vagyonát viszont csak egyszet lehet elvenni. A közgazdászt Kacskovics Mihály Béla kérdezte.
A közgazdasági Nobel-díjas professzor már azt abszolút tévedésnek tartja, hogy Donald Trump amerikai elnök vissza akarja csábítani a külföldre költözött gyárakat, mert az ipar csupán az USA GDP-jének 10%-át adja, a bruttó hazai termék java a szolgáltatásoknak köszönhető a tudásalapú gazdaságokban.
Kikukázta az európai autómárkák némelyikét a nemzetgazdasági miniszter, aki túlzottnak tartja a magyar ipar függőségét a német piactól. Kitart viszont – legalábbis a választásokig – a két számjegyű béremelések, az ár- és árrésstopok mellett, kerül, amibe kerül. Nagy Mártont azért komoly jóstehetségnek nem érdemes tartani, az elmúlt években elhangzott prognózisait rendre felülírta az élet.
Úgy tűnik, Orbán Viktor Ukrajna-ellenes napot tart: reggel így indított a Kossuth rádióban, néhány órával később pedig ugyanezt adta elő az MKIK gyűlésén is. Elsorolta, hogy 2022 óta mi mindenben segítette a kormány a vállalkozásokat, és csupa jót ígért 2026 utánra is – ha ők maradnak. Ha nem, akkor viszont világvége, gazdasági hanyatlás, GMO-s élelmiszerek és adóemelés jön.
A meghirdetett repülőrajton már elég sokat élcelődtünk, de azért az talán mégis túlzás, hogy Magyarország egyre inkább egy ábrándozó vakondra emlékeztet, aki szeretné meghódítani a tágas eget, és ennek érdekében tárgyalásokat folytat a gilisztával. Vélemény.
Hat négyzetkilométeren épülhet fel egy nagy autó- és/vagy gépipari központ Pécs mellett a kormány tervei szerint. Már tárgyalnak erről kínai gyártókkal. A zöldmezős beruházássorozatot Magyar Levente jelentette be egy nagyinterjúban, amelyben szó volt az amerikai–magyar kapcsolatokról, a paksi beruházásról és a trieszti kikötőről is.
A kormány a 100 új gyár programot is meghosszabbítaná, ha kell, Bicskéig – mint a felcsúti kisvasutat. Nagy Márton után most Orbán Viktor is már 150 új gyárról beszél.
Látható és várható volt, hogy az ipar rosszul kezdte az évet, de a jelek szerint márciusban új mélységeket ért el a mélyrepülés. A gazdasági növekedés reménysugara a fogyasztás lenne, de a március – még nem tudni pontosan, mekkora – negatív meglepetést hozott a kiskereskedelemben. Meg is van a hibás: a nyúl.
Évtizedek óta nem látott piaci bizonytalanságot hozott az új amerikai elnök kiszámíthatatlan gazdaságpolitikája, amit az elnök csak megfejelt azzal, hogy a szabadkereskedelmet felrúgva vámokat jelentett be a világ legtöbb országával szemben. Az Európában is beinduló fegyverkezési boom azonban komoly lehetőségeket is nyithat a pénzcsinálásra. A várakozásokról és a befektetési lehetőségekről piaci szereplőket kérdeztünk.
A magyar gazdaság új csodaszere a vendégmunkások bevonása a tervezett nagyberuházások megvalósításába, működtetésébe. A vendégmunkásprogram szabályozása azonban kimódolt és túl szigorú – állítja Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki vezető kutatója, aki szerint nem tesz jót a gazdaságnak, ha hangzatos, zavaros célokból kiindulva rángatják.
A 2024-es GDP alapadataiból kiderül, hogy az Orbán-kormány továbbra is kitart az elhibázott gazdaságpolitikája mellett – figyelmeztet cikkünk szerzője, Mellár Tamás ellenzéki képviselő, egykori KSH-elnök.
„Az 1995-ös magyar stabilizációs program előkészítésének és végrehajtásának objektív szakmai elemzése, erényeinek és hiányosságainak feltárása és értékelése, tapasztalatainak felhasználása ma még hiányzik, és a mai magyar politikai légkörben egyelőre lehetetlen” – írja visszatekintésében Békesi László, a Horn-kormány első pénzügyminisztere, aki a miniszterelnökkel való hadakozás kilátástalanságába belefáradva 1995. január 29-én bejelentette lemondását. A harminc éve, 1995. március 12-én bejelentett stabilizációs programról a Magyar Nemzeti Bank elnökének, Surányi Györgynek és Bokros Lajosnak, a Békesi Lászlót váltó pénzügyminiszternek a visszatekintését közöltük. Békesi László az 1994. május 11-től 1995. február 28-ig terjedő időszak fejleményeit tekinti át. Memoárját szerkesztve, minimális rövidítésekkel tesszük közzé.
Elindult hétfőn a kormány legújabb gazdaságpolitikai innovációja, az árréssapka, amelytől az árak visszafogását várják a döntéshozók, bár azt maga Nagy Márton is elismerte, az intézkedés aligha fogja érdemben csökkenteni az inflációt. És nem is ez a legnagyobb baj vele: végigvettük a fogyasztói bizalomtól a forintárfolyamig miért többet árt, mint használ az árrésstop.
A politikai ellenfelei által démonizált 1995-ös megszorító intézkedéseket alapos indokkal hozták, és be is váltották a hozzájuk fűzött reményt: a rendszerváltás után öt-hat évvel a magyar gazdaság a régió éllovasaként alkalmas volt az egyensúlyt őrző, fenntartható növekedésre. A HVG hamarosan Bokros Lajost is megszólaltatja a leghírhedtebb költségvetési kiigazításról.
Bőven van mit lefaragni a jegybank extra tevékenységeiből, az átlátható gazdálkodás pedig felettébb üdvös lenne. Azonban a „felelősségi viszonyok tiszteletben tartása” mellett borítékolható, hogy Varga Mihály le fogja tekerni a kormánykritikus elemzéseket, publikációkat és nyilatkozatokat, ami az egész országnak veszteség.
Reakció a Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara gazdasági évnyitóján elhangzottakra. Vélemény.
Nem hajlanak mostanában a kormány keze alá a tények, de legalább világossá válik a kevésbé tájékozottak előtt is, hogy egy alkalmatlan kabinet akkor is rosszabbul teljesít a szomszédainál, ha mázli mázlit követ. Vélemény.