Nyögvenyelősen áll össze az új EU-s menekültügyi egyezmény, Orbán Viktor itt is magára maradhat
6 perc
2023.10.20. 16:15
Rég nem látott migrációs nyomás közepette szavazták meg az uniós menekültügyi paktum tervezetét. A cél a tagállamok közötti szolidaritás erősítése és az úgynevezett kapuőr országok pénzelése, miközben több EU-tag inkább határellenőrzésbe kezdett.
„Kompromisszum született, nem pedig megoldás”
– summázta a Migrációkutató Intézet szakértője, Vargha Márk azt, hogy zöld utat kapott az EU menekültügyi reformjának leginkább vitatott pontja. Az átfogó migrációs paktum veszélyhelyzetre vonatkozó passzusát a napokban a magyar és lengyel ellenkezés dacára fogadták el a tagállamok nagykövetei. Ezzel közel három éve húzódó folyamat végére kerülhet pont, amit már régóta szorgalmaznak a migrációs frontországoknak számító dél-európai tagállamok. A készülő javaslat erősítené a határvédelmet, a regisztrációs együttműködést, és külső, úgynevezett kapuőr országokban tartóztatná fel a menekülteket. A politikailag leginkább vitatott kérdés a veszélyhelyzeti mechanizmus, amely fokozott migrációs nyomás esetén szolidaritási kötelezettséget írhat elő a többi tagállam számára.
A brüsszeli terrortámadás felgyorsíthatja a migrációs paktum elfogadását, hiába ellenzi azt az Orbán-kormány
Tunézia-Olaszország-Norvégia-Olaszország-Svédország-Olaszország-Belgium. Abdessalem Lassoued, aki hétfőn este Brüsszelben két svéd állampolgárt agyonlőtt, majd másnap reggel vele is végeztek a rendőrök, az imént említett útvonalat járta be az elmúlt 12 évben. Esete tökéletesen példázza, hogy miért nem megfelelőek a jelenlegi migrációs szabályok, és hogy miért van szükség egy olyan új jogszabályra, amely megelőzi az ehhez hasonló helyzetek kialakulását.
Most pedig ilyen helyzet alakult ki. Az ENSZ és az EU határőrizeti szerve, a Frontex egybehangzó jelentései szerint idén, szeptember végéig, csaknem 280 ezer illegális bevándorló érkezett Európába, ami 2016 óta a legmagasabb szám.
Míg a nyolc éve kialakult válsághelyzetben az egymillió regisztrálatlan menekült több mint négyötöde a Földközi-tenger keleti részén át, illetve a nyugat-balkáni útvonalon érkezett, most az Olaszországon keresztül vezető középső szakasz vált zsúfolttá. Ráadásul jövőre európai parlamenti választásokat tartanak, és éppen a 2015–2016-os hullám nyomán több tagállamban jutottak hatalomra az illegálisan érkezőkkel szemben szigorúbb politikát ígérő pártok, másutt pedig az eddig megértőbbek módosítottak álláspontjukon, érezve a közvélemény elmozdulását.