Felsmann Balázs: Az akkugyárépítési roham miatt egyelőre szó sem lehet a magyar ipar érdemi zöldüléséről
Az akkugyárak gyors ütemű fejlesztése miatt a következő években gyorsan emelkedik a magyar gazdaság energiaigénye, így aligha lesz érdemi zöldülés és dekarbonizáció az iparban – magyarázza szerzőnk, a Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának kutató főmunkatársa.
Az ipari üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése talán a legnagyobb kihívás a karbonsemlegesség 2050-ig tervezett elérése során. Ehhez egyaránt szükséges ugyanis a technológiai és az energetikai emisszió csökkentése. Egyes széles körben használt alapanyagok (például a cement és az acél) alapvetőek a végtermékek előállításához, de a termelésükből az üvegházhatást okozó gázok (ÜHG) európai kibocsátásának mintegy 16, globálisan pedig a 25 százalékuk származik.
Az energiaintenzív iparágak átalakítása komplex megközelítést igényel. Az anyaghatékony tervezéstől a gyártási folyamatokon keresztül egyes jelentős emissziójú alapanyagok helyettesítésén át a hulladékhasznosításig, sőt a felhasználói szokások megváltoztatásáig szükségesek a beavatkozások.
Az EU próbál irányt mutatni a globális gazdaság szereplőinek az ipari dekarbonizációban, de ez egyelőre inkább programokban és szabályozási tervekben, semmint tényleges ipari emissziócsökkentésben érhető tetten.
Ráadásul sokan érvelnek amellett, hogy a környezeti szempontok nem mehetnek az európai versenyképesség kárára. Ennek hazai illusztrációja a 2020-ban elfogadott Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) megfogalmazása:
„az energiafelhasználás csökkentése prioritás, ugyanakkor ennek érdekében gazdasági növekedés esetén sem az ipar, sem a közlekedés energiafelhasználása nem korlátozható”.
Még többet mutat a dekarbonizációs tervek és a valóság viszonyáról, ha tovább olvasva a NEKT-et, szembesítjük az azóta bejelentett hazai nagyberuházásokat a klímatervben megfogalmazott célokkal. A 2020-as dokumentum szerint „cél, hogy a további ipari beruházások alacsony energia- és ÜHG-intenzitású, high-tech iparágakba történjenek”.
A közelgő dubai klímacsúcs az első, ahol téma lesz a 2015-től ígért klímavállalások teljesítése
A gyors cselekvést, a finanszírozást és az alkalmazkodást helyezné előtérbe az idei decemberi klímacsúcs szervezője, az Egyesült Arab Emírségek. A részt vevő országokat most először akarják szembesíteni klímavállalásaikkal, de úgy tervezik, hogy nem lesz nyilvános szégyenpad a rosszul teljesítők számára.