Az elektromos járművek terjedésével az akkumulátorgyárak már bevették Európát, de sürgősen gondoskodni kell az akkuhulladék feldolgozásáról is. A becslések nagyon rövid időn belül mennyiségi ugrást jósolnak, de a hulladék legértékesebb részének kezelését végző üzemekre csak tervek vannak a kontinensen. Itthon sem jobb a helyzet.
Bár a cég korábban csak felülvizsgálatról beszélt, a július 10-én leadott pénzügyi beszámolóban ennél jóval egyértelműbben fogalmaznak.
Annak ellenére indítottak ellenőrzést, hogy a vállalat és a debreceni önkormányzat is tagadja, hogy csökkentenék a hazai munkaerő arányát.
Az önkormányzat közleményében ugyan a vállalat pártját fogja, de az illetékes kormányhivataltól azért átfogó vizsgálatot kért, hogy valóban nem rúgják-e ki tömegével a magyar munkavállalókat.
A Telex szerint az elmúlt hetekben 150-200 embert is elküldtek a kínai akkugyártótól, de ha a tendencia folytatódik, a szám magasabb is lehet. A CATL szerint nincs csoportos létszámleépítés, sőt, még bővültek is.
A kormányzati beruházási ügynökség ajánlgatott nekik két óriási területet a szomszédos Csomád külterületén.
A CATL szerint a második gyárrész megvalósulása nem kérdőjeleződött meg, csupán felülvizsgálják a beruházás ütemtervét.
Több pontforráson is határérték-túllépést észleltek.
A gyár fejlesztése, bővítése azonban nem áll le.
A lap úgy tudja, még nem kezdődött meg az üzemhez kapcsolódó szennyvíz- és víziközmű-fejlesztések egy részének kivitelezése, amelyek szükségesek lennének a próbagyártás startjához.
A sorozatos bírságok utáni átmeneti üzembezárás nem tett jót a dél-koreai cég működésének.
A kínai akkumulátorgyártó óriás várhatóan az év legnagyobb részvénykibocsátását hajtja végre, amikor belép a hongkongi tőzsdére. A remélt beáramló tőke nagy része Debrecenbe menne. A gyárhoz a kormány is bőkezű támogatást ígért, A cellagyártás tesztüzeme még ősszel beindul, több száz Fülöp-szigeteki vendégmunkás segítségével.
A probléma csak az, hogy még azon a településen is veszélyesnek érzik a szem-, bőr- és légúti irritációt okozó vegyület jelenlétét, ahol az ártalmatlanítást végeznék.
Ez a magyar GDP két százalékának megfelelő összeget jelent.
Az akkumulátoripar szenvedése jól látszik a hazánkban lévő dél-koreaiak számán is.
Komoly trükközésekre volt szükség mind a szlovén Andrada, mind a Pest megyei kormányhivatal részéről, hogy végül a sóskúti lakosok és a település vezetésének feje fölött szülessen döntés az akkumulátordaráló felépítéséről. Éltető Andrea, a HUN-REN KRTK Világgazdasági Intézetének főmunkatársa írásában libbenti fel a fálylat a törvényszegő praktikákról.
Jelentős mértékben nőtt az éjszakai égbolt felé sugárzott fény minden hazai akkugyárnál, ami az emberek és az élővilág számára sem kedvező. A fényszennyezés ellen azonban vonatkozó törvény híján nehéz fellépni, bár a hazai hatóságok sem arról híresek épp, hogy az akkugyárak körmére néznének.
Nettó 400-600 ezer forintos fizetést ígérnek a jelentkezőknek.
Új ügyvezetőt neveztek ki az akkugyár élére.
Közös megegyezéssel azonnali távozásra késztetik a dolgozókat az SK Innovation komáromi és iváncsai akkugyáraiban a beszámolók szerint. Tömeges elbocsátásnak néz ki, de nem akarják, hogy jogilag is annak minősüljön, a hazainduló távozókat már a céges buszra sem engedik fel.
