A legutóbbi PISA-vizsgálaton szinte minden ország teljesítménye nagyot zuhant, ez alól nem kivétel az előző évtized legjobb eredményeit produkáló Finnország sem. A Finn Oktatáskutató Intézet kutatóját kérdeztük az okokról és a tanulságokról, valamint arról, hogy miben különbözik a finn közoktatási rendszer a magyartól. Fenyvesi Kristóf úgy véli, Magyarországon az iskolarendszert is úgy próbálják vezetni, mint egy pártot, így a diákok és a tanárok is a politika túszaivá váltak.
hvg360: Finnország hosszú ideje arról volt ismert, hogy kiváló az oktatási rendszere. A legutóbbi, 2022-es PISA-mérésen azonban már korántsem volt „éltanuló”, nagyot zuhant a finn tanulók teljesítménye. Mi történt? Nincs is olyan, hogy „finn oktatási csoda”?
Fenyvesi Kristóf: Amikor nyilvánosságra kerültek a 2022-es PISA-adatok, a finn oktatási miniszter drámaian úgy fogalmazott: nagyon komolyan kell venni az eredményeket, azok jelentős aggodalomra adnak okot. Megjegyzem, hogy a 2000-es évek elején, amikor viszont a kiváló eredményekről kérdezték a finn kormány tagjait, nagyjából olyanokat mondtak, hogy nagyon örülünk, de fogalmunk sincs az okokról.
Egyébként a finnek soha nem állították, hogy létezne a „finn csoda”. Igaz, a kezdetben kimagasló PISA-sikerek óta eltelt két évtizedben az ország fölépített egy oktatási profilra alapozott nemzeti brandet, ami most romokban hever.
Mindazonáltal egyáltalán nem volt váratlan a finn eredmények visszaesése, erre több jel is mutatott. Ami sokként hatott, az a visszaesés mértéke. Most nagyon hangosan szólalt meg a vészcsengő mind szakmai körökben, mind a közbeszédben.
hvg360: 30 pont körüli volt a finn eredmények visszaesése mind a három mért területen, a matematikában, természettudományban és a szövegértésben. Ez mekkora zuhanásnak számít?
F. K.: Azt szokták mondani, hogy 39 pont számít nagyjából egy évnek, tehát egy ekkora visszaesés azt jelenti, hogy az olyan, mintha kiesett volna egy tanév a gyerekek életéből.
E szempontból elég drámai az, hogy az elmúlt tíz évben matematikából mínusz 35 pontos volt a finn visszaesés, de a többi területen is nagyjából 30 pontos. Tehát majdnem egy tanévnyi. Húszéves távlatban pedig matekban 60, olvasásban 56, természettudományban 52 pontot zuhantak az eredmények.
Persze volt honnan: a 2000-es években Finnország a világon az elsők között volt minden területen. Szép lassan csúszott vissza, 2018-ban például már csak 16. volt matematikában, majd erre jött egy még meredekebb visszaesés.
Az oktatáskutatók egyébként már egy évtizede is figyelmeztettek, hogy a skandináv országok (köztük Finnország) „jéghegyszerű eredményei olvadásnak indultak”.
Tóta W. Árpád 2016-ban ezt látta egy finn iskolában:
Akikben megnő az értelem - anarchia a finn iskolákban
Mit látni a legendás finn iskolában? Hát a szomorú, döglött magyar jövőt. Irigységtől sárguló pillanatfelvétel Helsinkiből - Tóta W. Árpád riportja.
A hatalomnak az a legnagyobb csábítása, hogy azt gondolod, mindent megtehetsz. A kontroll meg azt jelenti, hogy nem tehetsz meg mindent – mondja Szikora János, aki megrendezte Térey János verses drámáját, A Nibelung-lakóparkot a székesfehérvári Vörösmarty Színházban.
Három gyereket pedig életveszélyes állapotban vittek kórházba, miután kamionnal ütközött egy személyautó.
A pusztító időjárásnak az autópályán is voltak elszenvedői.
Hollywood új generációjának legnevesebb színészeivel készült, de csak csöppnyi porfelhőt kavart a Vágtázó lovakról. Pedig ha nem is leszünk tőle vidámabbak, érdemes tenni vele egy próbát. Kritika.
Megdöbbentő részletek derülnek ki a kép történetét felkutató tanulmányából.
A vizsgálatot nehezítette, hogy a Lamborghini csaknem teljesen elégett.
