Ma természetesnek gondoljuk, hogy a polgári társadalmak elfogadják tagjaik szexualitását. A kezdőpont a „sötét középkor” volt, amely – a frivol és infantilis antikvitás után – szoros kalodába zárta, tilalom alá vette, elfojtotta az ember lényegéhez tartozó nemiséget. Innen háromszáz év alatt lehetett fokozatosan kiszabadulni. A folyamat végpontjának sokan az 1960-as, 1970-es évek „szexuális forradalmát” tekintik. Csakhogy ez az értelmezés keveset árul el a valóságos történésekről, és amit mégis, az is többnyire hamis.
A szexualitás története kapcsán többnyire nem magáról a pőre nemiségről, szexuális szenvedélyről, vágyról vagy a szerelemről szokás beszélni, mert a fogalmat legtöbbször valami más jelenséggel is összekötik. A kutatók ilyenkor a test vagy a szexuális aktus, magatartás és orientáció történetének alakulását kutatják, szabályok, tilalmak, erkölcsök változására kíváncsiak, hogy mit, mikor, kinek és miért tiltottak vagy néztek el, engedélyeztek, esetleg szorgalmaztak.
