Betiltott könyvek – 4. rész: A Zabhegyezőtől a Lolitáig. Modern regények, amik bombaként robbantak
5 perc
2024.05.25. 16:30
Támadás a szexuális normák ellen, felhívás erőszakra, az egyház és a vallás szemtelen kifigurázása – csak néhány indok, miért gondolták úgy egyes kormányok és cenzorok a történelem folyamán, hogy egy irodalmi műnek nem szabad a szélesebb olvasóközönséghez eljutnia. A fajok eredetétől kezdve a Bovarynén át az Amerikai psychóig remekművek egész sora került már tiltólistára forradalmi nézetei, szókimondása vagy éppen kendőzetlen stílusa miatt. A gazdagon illusztrált kötet kötelező olvasmány: az írásbeliség kezdetétől napjainkig tekinti át a cenzúra történetét – külön oldalakat szentelve a betiltott magyar irodalomnak is. A HVG Könyvek által megjelentett kiadványból több részt is közlünk.
Rozsban a fogó / Zabhegyező
J. D. Salinger
1951
Az amerikai középiskolákban és könyvtárakban 1961 és 1982 között legtöbbször J. D. Salinger Rozsban a fogóját (The Catcher in the Rye. Ford.: Barna Imre. Bp., Európa Könyvkiadó, 2023) cenzúrázták. A 16 éves problémás kamasz fiú, Holden Caulfield egy szanatóriumnak tűnő helyről beszéli el annak a két napnak az eseményeit, amelyet a karácsonyi szünet előtt ellógott az elit magániskolájában, és New Yorkban töltött. Sok tapasztalatot szerzett, többek között egy szállodai szobában kapcsolatba került egy szexmunkással és a stricijével.
A regény bombaként robbant. A szépirodalom addig nem, vagy legalábbis ritkán fordult megértéssel a kiábrándult ifjúság felé.
A Rozsban a fogó hamarosan az egyik legnépszerűbb olvasmány lett a középiskolások körében, és mindmáig az is maradt. Sokan azonban felforgató szövegnek tartották. A szülők kifogásolták a szexuális utalásokat és a durva nyelvezetet, Holden Caulfieldet rossz szerepmodellnek tartották, aki aláássa a „családi értékeket”.
1960-ban az oklahomai Tulsában elbocsátottak egy tanárt, amiért a 11. osztályban, vagyis Caulfielddel egykorú diákoknak tanította a regényt. A tanár fellebbezett, és visszahelyezték a posztjába, de a tiltás továbbra is érvényben maradt. A tiltakozási hullám, amely végigsöpört az amerikai iskolarendszeren, még jobban felerősödött, amikor 1980-ban kiderült, hogy John Lennon merénylője, Mark David Chapman magánál hordott a könyvből egy példányt. „Énem egy jó része Holden Caulfielddal azonos” – nyilatkozta később Chapman. Ha semmi más nem is, ez mindenesetre ékes bizonyítéka, milyen mélyre hatolt a regény az amerikai pszichében.