Puskásék nyerik a vb-döntőt, ha van már VAR? Videóbíróként elemezzük a 70 évvel ezelőtti meccset
Kirúgást kellett volna-e ítélni a német egyenlítő gól helyett 1954. július 4-én a vb-döntőben? Eltilthatták volna-e Puskást két meccsre a negyeddöntős tömegverekedés miatt? És miért nem tudja senki, les volt-e a harmadik, meg nem adott magyar gól? Megnéztük, miben lett volna más az a legendás nyugatnémet–magyar döntő, ha már akkor lett volna videózás.
A magyar futball tragikus napja volt 1954. július 4-e: a nap, amikor az aranycsapat elvesztette a világbajnoki döntőt. Az azóta eltelt hetven évben szinte mindent leírtak már erről a meccsről és arról, hogy miért volt az sokkal több, mint egy futballmeccs. Jól tudjuk, hogy akár 1956 első előjelének is tekinthetjük a vereség utáni magyarországi elégedetlenséget; hogy a német nemzet számára mennyire fontos volt a náci közelmúlt szégyene és a világháborús vereség után végre újra érezni valamit, ami miatt németnek lenni büszkeség volt; azt is ezerszer megírták már, mennyire furcsa, hogy volt idő, amikor egy vb-2. hely rettenetes kudarcnak számított Magyarországon. De most, hogy 2024 focijának slágertémája az, jó vagy rossz-e a videóbíró, úgy is érdemes megnézni a hetven évvel ezelőtti eseményeket: más lett volna a végeredmény, ha már akkor is vissza lehet nézni a kétes helyzeteket?
Az út a legjobb nyolcig
A magyar válogatott minden idők legkönnyebb selejtezőcsoportjában jutott ki az 1954-es vb-re – és ez nem valami újságírói nagyotmondás, hanem egyszerű tény: összesorsoltak minket Lengyelországgal és Izlanddal, majd a lengyelek visszaléptek, Izland nevezését pedig a FIFA nem fogadta el.
A csoportkör lebonyolítása teljesen egyedi volt, sem előtte, sem utána ilyennel nem próbálkoztak: ugyan négyes csoportok voltak, de nem mindenki mindenki ellen játszott, hanem két kiemelt és két nem kiemelt csapatra bontották a négyeseket, minden csapat játszott egy kiemelttel és egy nem kiemelttel – így lett a mi első meccsünk Dél-Korea ellen egy 9:0, majd Nyugat-Németországgal 8:3. (És hogy még bonyolultabb legyen, az egy-egy győzelemmel álló németek és törökök utána egy harmadik meccsen döntötték el egymás között a továbbjutást.)
Az NSZK elleni csoportmeccsről azóta is tartja magát a legenda, hogy a németek szándékosan rugdosták szét a magyar játékosokat, az is tény, hogy Puskás Ferenc utána a negyed- és az elődöntőt is kihagyta, akkora rúgást kapott a bokájára, és valószínűleg a döntőn sem volt százszázalékos állapotban. Akárhogy is, egy ilyen után nincs az a fegyelmi ítélet, amellyel eltilthatták volna akár a Puskást lerúgó Werner Liebrichet, akár más német játékost úgy, hogy három meccsel később, a döntőben, amikor újra találkozott a két csapat, ne játszhatott volna. A három meccsre szóló eltiltás létezik, de csak verekedésekre vagy extrém durva szabálytalanságokra találták ki. Szóval azt nyugodtan mondhatjuk biztosnak, hogy egy másik lebonyolítási rendszerben is ez a döntő jött volna ki, és ugyanez a német kezdő lehetett volna ott.