Azt tudjuk, mit akar Putyin, de mi Musk célja?
8 perc
2024.08.09. 13:00
2024.08.09. 14:33
Radikalizálódik a világ egyik leggazdagabb embere, Elon Musk, és nem igazán lehet tudni, mi a valódi célja. Az éppen 25 éve hatalmon lévő Vlagyimir Putyin orosz elnök is gazdag, de róla sejthetjük, mit akar, azt pedig sokan elemzik, hogyan képes ennyi ideig vezető szerepben maradni. Hatalmasok fejtegetése, sportpszichológia és néhány biztató hír az e heti Kilátóban.
A hét személyisége – mit akarhat Elon Musk?
Az utóbbi hónapokban egyre inkább radikalizálódik a mind nyíltabban Trump-párti amerikai üzletember, Elon Musk. A Dél-Afrikában született Tesla-vezér a napokban például azzal fenyegetőzött, hogy elpusztítja a „woke vírust”, amely szerinte felelős azért, hogy eltávolodott tőle Xavierként született transznemű gyereke. A korábban Twitterként ismert, Musk által X-re átnevezett mikroblog tulajdonosával most a BBC is foglalkozik, miután az üzletember egyre nyíltabban szól bele a gyerekek halálát okozó angliai késelés miatt kialakult belpolitikai válságba. Az X-en számtalan hamis hír terjed – például az, hogy a 17 éves merénylő 2023-ban menekültként hajón érkezett a szigetországba, s Londonban az is kiverte a biztosítékot, hogy
Musk szerint Nagy-Britanniában elkerülhetetlenné vált a polgárháború.
A BBC szerint az jelenti a legnagyobb veszélyt, hogy mit is akar a valóságban a világ egyik leggazdagabb embere. Nem kizárt, hogy az X-en való állandó jelenléte mögött az áll, hogy folyamatosan fenntartsa az érdeklődést az üzleti vállalkozásnak sem utolsó közösségi médium iránt. Mások szerint viszont Musk túl sok időt tölt az X-en és ezzel saját magát radikalizálja.
Az a furcsa helyzet alakult ki, hogy miközben Musk dönti el végső soron, hogy milyen tartalmak kerülhetnek az X-re és azok közül melyeket javasolnak a felhasználóknak, Muské a legtöbb felhasználó által követett oldal, így az üzletember posztjai alapvetően befolyásolják az X-posztok hangvételét.
A BBC többször is kereste Muskot, aki szerint az a legnagyobb gond, hogy a médiumokat már senki sem tudja felelősségre vonni az ott megjelent tartalmak miatt. „Akárhányszor fordulunk Muskhoz, illetve a cég többi vezetőjéhez, sohasem kapunk választ” – jegyezte meg a brit híroldal újságírója arra utalva, hogy az X sem tesz meg mindent a felelősség vállalása érdekében.
A hét államfője – Putyin negyedszázada Oroszország élén
Negyed évszázaddal ezelőtt került hatalomra Oroszországban Vlagyimir Putyin és ebből az alkalomból a Deutsche Welle német hírportál igyekszik megválaszolni azt a kérdést, hogy miként válhatott hazája megkérdőjelezhetetlen főhatalmává a politikus, akiről az őt támogatók kinevezésekor azt gondolták, hogy igencsak könnyű lesz iránytani. Az egyik választ Mihail Komin, ismert orosz politológus adta meg, aki szerint Putyin 25 éve arról szólt, hogy a hol államfőként, hol pedig miniszterelnökként tevékenykedő egykori titkosszolgálati vezető
szisztematikusan leépítette Oroszország egyébként sem túl izmos demokratikus intézményeit
és végül létrehozta a világ legerősebb központosított személyi diktatúráját. A folyamat a régiók viszonylagos autonómiájának az elvételével kezdődött, Putyin létrehozta azokat a struktúrákat, amelyekkel a Kreml közvetlenül irányíthatta a központtól távolabb lévő körzeteket is. „Putyin első éveiben még voltak viszonylag független hatalmi központok, a régiók vagy az oligarchák” – állítják a cikkben az elemzők, akik azt is hangsúlyozzák, hogy Putyin részben azért is maradhatott ilyen sokáig hatalomban, mert minden egyes válságot arra használt fel, hogy megszabaduljon a még meglévő esetleges vetélytársaitól.
Minden válságot az elnyomás fokozódása követett, s úgy tűnik, jelenleg Oroszországban nem maradt olyan személy, aki fel tudná venni a harcot az államfő ellen. Az is fontos tényező, hogy miközben Putyin szándékosan meggyengítette az igazságszolgáltatást, a hivatalos végrehajtó szerveket – a parlamentet és kormányt – is kiüresítette, és egy olyan informális döntéshozói rendszert hozott létre, ahol a mellette álló, vele szoros politikai és gazdasági kapcsolatban lévő, nem megválasztott személyek irányítják az országot. Valamennyi elemző úgy véli, hogy Putyin folytatja a hatalom centralizálását és még jó ideig az ország élén marad.
A hét sportpszichológiai híre – a bajnokok ereje és az amatőrök számára fontos tanulságok
Közhelynek számít, hogy az olimpiai aranyak sorsa nem feltétlenül az izmok nagyságától és az adott sportoló ügyességétől függ, hanem attól is, hogy az adott pillanatban ki képes jobban összpontosítani a feladatra. Erre a párizsi olimpián is számos példa akadt már, a falmászók között például az az indonéz versenyző jutott a döntőbe, aki olyan jól tudott összpontosítani, hogy minden mászás során megdöntötte a néhány perccel korábban elért egyéni csúcsát.
Az egyik legfontosabb tulajdonság a rugalmasság, alkalmazkodási képesség. A jó hír az, hogy ez tanulható képesség: pozitívnak kell maradni maradni és mindent megtenni a motiváció megőrzése érdekében. A győztesek másik lényeges képessége a Converstaionon megjelent összefoglaló szerint, hogy „jelen tudnak maradni”, a tét nagysága, illetve a több zavaró körülmény sem rontja koncentrálási képességüket.
A sportolók mindennek eléréshez különféle módszereket vetnek be: a tudatos jelenlét (mindfulness) taktikáját, különféle légzéstechnikákat, de sokan akadnak, akik előre lejátsszák fejben az előttük álló próbát (ez nagyon jól működik a teniszben is, a sportpszichológusok szerint például nem szabad az első, elhibázott szerva után a kettős hibára gondolni, inkább előre ki kell jelölni azt a helyet, ahova a második szerva érkezni fog). Néha a győzelmet is nehéz kezelni, a brit kerékpározó, Victoria Pendleton például 2016-ban a Telegraphban azt írta, néha talán jobb másodiknak lenni, mert akkor van miért folytatni a harcot.
„Ha győztél, hirtelen üresnek érzed magad”
– mondta és igaza is lehet.
A hét technológiai híre – földrengés előrejelzés mobillal
Ötven évvel az első mobiltelefon megjelenése után a technológia alkalmas lehet arra, hogy a készülékekre alapozva megalkossák a világ legkiterjedtebb földrengés-előrejelző rendszerét – írja a BBC. A megoldás a jelek szerint működik is, augusztus 6-án Dél-Kalifornia lakóit telefonon figyelmeztették, fél percen belül megmozdulhat a föld, s pár másodperccel később a szeizmográfok 5,2-es erősségű mozgást érzékeltek. A figyelmeztetés a mobiltelefonoknak köszönhető, s bár a pár másodperces figyelmeztetés nem tűnik soknak, arra elég lehet, hogy a veszélyeztetett térségben élők kiszaladjanak egy épületből vagy legalábbis elbújjanak egy asztal, illetve egy ágy alá. Arra is lehetőség nyílik, hogy a pilóták elhalasszák a leszállást, a mozdonyvezetők pedig lefékezzenek egy alagút előtt.
A megoldás a jelek szerint működik is, augusztus 6-án Dél-Kalifornia lakóit telefonon figyelmeztették, fél percen belül megmozdulhat a föld, s pár másodperccel később a szeizmográfok 5,2-es erősségű mozgást érzékeltek. A figyelmeztetés a mobiltelefonoknak köszönhető, s bár a pár másodperces figyelmeztetés nem tűnik soknak, arra elég lehet, hogy a veszélyeztetett térségben élők kiszaladjanak egy épületből vagy legalábbis elbújjanak egy asztal, illetve egy ágy alá. Arra is lehetőség nyílik, hogy a pilóták elhalasszák a leszállást, a mozdonyvezetők pedig lefékezzenek egy alagút előtt.
A ma már 90 országban elérhető rendszert a Google, a kaliforniai földrengésfigyelő szolgálat és a Berkeley Egyetem működteti, s ahhoz nemcsak a mintegy hétszáz szeizmográf csatlakozik, hanem az államban lévő, Android operációsrendszert használó telefonok is. A telefonokban ugyanis régóta működnek gyorsulásmérők, ezek egyik alapvető feladata az, hogy tudják, mikor áll a telefon vízszintes, illetve függőleges helyzetben. Kiderült azonban, hogy a fitnesz-tevékenységek nyomon követésére is alkalmas gyorsulásmérők érzékenyek, és miniatűr szeizmográfként is használhatóak.
Az Android készülékben már van olyan funkció, amely engedélyezi a telefonoknak, hogy automatikusan adatokat küldjenek a földrengés előre jelző rendszerbe, ha érzékelik a földrengésekre jellemző kezdeni mozgáshullámokat. A többmillió készülékről beérkező adatok alapján a központ képes meghatározni, hogy valóban mozog-e a föld, s ha igen, akkor mely régiók vannak veszélyben. Az mindenképpen előnyt jelent, hogy míg a figyelmeztetések és az adatok fénysebességgel haladnak, a rengéshullámok ennél jóval lassabbak.
Kaliforniában évente 15-20, a 4,0-es szintnél erősebb földrengést regisztrálnak. Világszerte 16 milliárd mobiltelefont használnak, ezek közül mintegy 3 milliárdra tehető az Android-operációs rendszerrel működőek száma.
A hét energetikai híre – a leolvadásmentes atomerőmű
A súlyos atomerőművi balesetek szinte mindegyikében – például a csernobiliben, illetve fukusimaiban – a reaktormag leolvadása okozta a legnagyobb gondot, s az újabb hasonló vészhelyzetek kockázata tart vissza sokakat a nukleáris energia békés felhasználásától. A kíniak most azt állítják, megépítették az első olyan reaktort, amelyben nem olvadhat le a mag.
A tudósok tesztelték is az új dizájnt: a tavaly decemberben az országos hálózatra kapcsolt santungi atomerőműben nem rudak, hanem grafitköpenybe zárt uránium „kavicsok” formájában helyezik a reaktorba a hasadó anyagot. Ennek következtében jelentősen csökken a reaktorüzemanyag energiasűrűsége és így nem kell aktív hűtés egy esetleges üzemzavar esetén. Ez pedig azt jelenti, hogy akkor is lehűl a reaktor, ha az üzemzavar következtében megszakad az áramellátás és nem működik a hűtés.
Az újfajta reaktorok építése húsz százalékkal többe kerül, mint a hagyományosaké, ám a kínai szakértők azt állítják, az új dizájn szerint épült erőművekben lehetetlen a reaktormag leolvadása. Az viszont gondot jelent, hogy a már működő erőműveket nem lehet utólag „leolvadásmentessé” tenni, így ezeknél a reaktoroknál továbbra is fennáll egy baleset kockázata. Ezekben az erőművekben az esetleg leolvadó magot „csapdába” fognák, így akadályozva meg, hogy a sugárzás kikerüljön a létesítményen kívülre.