Paola Cortellesi rendezőként minden idők ötödik legnézettebb olasz filmjével debütált
A Miénk lesz a holnap humorosan és érzelmesen mesél családon belül erőszakról, szegénységről.
A Miénk lesz a holnap humorosan és érzelmesen mesél családon belül erőszakról, szegénységről.
Bármikor volt szó atomfegyverekről, az amerikaiak és a franciák gyanakvással tekintettek egymásra. Charles de Gaulle francia elnök különutas nagyhatalmi politikájával elérte, hogy a lazuló amerikai védőerő közepette Európában Franciaországnak van az Egyesült Királyság mellett nukleáris arzenálja.
Hosszú évek, nagy nyilvánosság és politikai kockázatot rejtő közfelháborodás – az utóbbi évek tapasztalatai alapján ezekre van szükség ahhoz, hogy a kormány legalább egy-egy eset nyomán valódi lépéseket tegyen az áldozatvédelemben. Ennél azonban jóval több kéne.
A négyoldalú tárgyalásokat leértékelte az amerikai külügy, miután Volodimir Zelenszkij felszólalt a nyilvánosságra került béketerv ellen. Washington már azzal fenyeget, hogy otthagyja az egészet, ha nem lesz béke, közben készülnek a moszkvai találkozóra is.
A legnagyobb urakat is lehet büntetni, ha kitartóan nem vásárolunk tőlük – jöttek rá 1880-ban a Charles Boycott ellen tüntető írek. A világ most újra bojkottokkal van tele, ám elég kevés közülük a sikeres. De megvannak a módszerek arra, hogyan lehet győzelemre vinni egy ilyen tiltakozást.
A Gyurcsány Ferenc nélküli DK, ami egy éve még elképzelhetetlen volt, valósággá vált. Sőt, talán már ez lehet a párt túlélésének záloga. Kérdéses, hogy a DK – akár egy új óellenzéki összefogás élén – profitálhat-e az új helyzetből. Ahogy az is, mennyit veszít a gyurcsányozásra győzelmeket építő Fidesz, vagy nyer-e a „kékfideszező” Magyar Péter.
Európa-szerte egyre népszerűbbek a szélsőjobboldali pártok, ám rajtuk kívül is van egy aktív, politikával nem foglalkozó underground szcéna, ahol a radikálisok kivárnak. De nem mindenki: sokan otthagyják az egészet.